Az orosz-ukrán háború 617. napja – FRISSÜL

Immár hatszáztizenhetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Századvég Alapítvány: az európaiak a háború lezárását várják el vezetőiktől, nem annak finanszírozását

Az európaiak az orosz-ukrán háború lezárását várják el vezetőiktől, nem annak finanszírozását – olvasható a Századvég Alapítvány 28 uniós tagországra kiterjedő közvélemény-kutatásában, amelynek megállapításait csütörtökön közölték az MTI-vel.

Közleményük szerint az úgynevezett Európa Projekt kutatásban – április 26. és június 22. között 30 ezer véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú embert kérdeztek meg – az áll, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke „megingathatatlan támogatásáról biztosította” Ukrajnát és – az eddig folyósított 83 milliárd eurón felül – javaslatot tett egy új, 50 milliárd eurós támogatási csomag létrehozására is.
Az összeget az uniós tagállamoknak kellene befizetniük, és abból – a tervek szerint – az EU 2027-ig finanszírozná Ukrajna kiadásait – tették hozzá.
„A csomag hátterében álló brüsszeli stratégia szerint egészen addig támogatni kell az ukrán felet, amíg az le nem győzi Oroszországot. Ahogyan azt azonban a bizottsági javaslat időhorizontja is mutatja, az elképzelés a háború elhúzódásához vezetne, ráadásul annak realitása erősen megkérdőjelezhető” – fogalmaztak.
A Századvég kutatásának eredményei alapján mindössze az uniós polgárok ötöde ért egyet a brüsszeli elképzeléssel, 72 százalékuk inkább annak alternatíváját választaná: tárgyalóasztalhoz ültetné a feleket és azonnal véget vetne a háborúnak.
Az egyetlen tagállam, amelyben a lakosság relatív többsége (49 százaléka) egyetért a bizottság stratégiájával: Észtország – tették hozzá.
A háború azonnali lezárására vonatkozó álláspontnak minden más uniós országban abszolút többsége van, és az arány 20 tagállamban eléri a kétharmadot; a leginkább békepárti országok: Magyarország (89 százalék), Görögország (87 százalék), Málta (86 százalék), Ciprus és Szlovénia (85-85 százalék) – írták.
„A brüsszeli elképzelés sikerére semmilyen garancia sincs; könnyen elképzelhető, hogy Ukrajna az EU további finanszírozása ellenére sem lesz képes legyőzni Oroszországot. Úgy tűnik tehát, hogy az azonnali béketárgyalások valódi alternatíváját nem Ukrajna győzelme, hanem egy elhúzódó, bizonytalan kimenetelű háború jelenti, így a konfliktus lezárására vonatkozó törekvést önmagában is célszerű vizsgálni” – olvasható az elemzésben.
A kutatás eredményei alapján a békepárti álláspontnak önmagában még nagyobb, 75 százalékos társadalmi támogatottsága van az Európai Unióban, és valamennyi tagállamban meghaladja az abszolút többséget.
Az országok relatív pozíciója az első kérdésnél tapasztalthoz hasonló: a békepárti tábor Észtországban és Finnországban a legkisebb (56-56 százalék), míg Cipruson (90 százalék), Görögországban (88 százalék) Magyarországon (88 százalék), Máltán (84 százalék) és Szlovákiában (84 százalék) a legnagyobb – közölte a Századvég Alapítvány.

Megint közel 9 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. november 1-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4674 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3856 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 54 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte csütörtökön hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

Josep Borrell: más válságok nem fogják elterelni az EU figyelmét Ukrajnáról

Moszkvának „ne legyenek illúziói: más válságok nem fogják elterelni a figyelmünket Ukrajnáról” – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az X közösségi oldalon szerdán közzétett üzenetében.

Josep Borrell azt írta: az Ukrajna elleni orosz agresszió” a könyörtelenség új csúcsát érte el”: 24 óra alatt több mint 100 várost és falut vettek célba.
Az Európai Unió támogatása folytatódik Kijev számára, ameddig csak szükséges – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
Az ukrán hatóságok szerdai tájékoztatása szerint Oroszország az elmúlt 24 órában 118 települést lőtt tíz ukrán régióban. Ihor Klimenko belügyminiszter a közösségi oldalakon közzétett üzenetében kiemelte: ez a legtöbb megtámadott város és falu az év eleje óta.

Szergej Sojgu: az ukrán hadsereg kimerülőben van

Ukrajna annak ellenére is vereséget szenved az ellene folyó háborúban, hogy a NATO új fegyvertípusokat szállít neki, erői kimerülőben vannak – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy szerdai moszkvai parancsnoki tanácskozáson.

„Annak ellenére, hogy a NATO új fegyvertípusokkal látja el, a kijevi rezsim vereséget szenved. Az orosz csapatok folytatják az aktív védekezést, hatékony tűzveszteséget okozva az ellenségnek” – mondta a tárcavezető.
Mint mondta, az ukrán hadsereg „kétségbeesetten” és „sikertelenül” próbál támadni Zaporizzsja, Donyeck és Herszon környékén, ami súlyos veszteségekhez vezet számára.
„Az ukrán fegyveres erők kimerülnek, a személyi állomány egyre inkább demoralizált” – hangoztatta Sojgu.
Állítása szerint az orosz alegységek ezzel szemben előrenyomulnak, kedvezőbb állásokat elfoglalva. Méltatta a 25., a 138. és a 114. gépesített lövészdandár harci érdemeit.
A miniszter közlése szerint az orosz légvédelem az elmúlt hónap folyamán az ukrán légierő több mint 1400 eszközét semmisítette meg, köztük 37 repülőgépet és hat ATACMS harcászati rakétát.
„Szeretném megjegyezni, hogy a 37 repülőgép majdnem kétszerese annak a mennyiségnek, amelynek szállítását F-16-os repülőgépből garantáltan megígértek Ukrajnának. Vagyis ha a légvédelmi rendszerünk így dolgozik, ez körülbelül 20 napi munkát jelent” – hangoztatta Sojgu.
Az orosz védelmi minisztérium szerdai hadijelentése szerint az orosz légierő vadászgépei az elmúlt nap folyamán lelőttek két ukrán Szu-27-es repülőgépet a donyecki régió felett, a légvédelem és a rádióelektronikai harc eszközei elfogtak nyolc HIMARS-és Uragan-rakétát, egy JDAM irányított légibombát és 48 drónt.
Vlagyimir Szaldo, Herszon megye kormányzója szerda délután a Telegram-csatornáján azt írta, hogy a régió légterében hét, a Krímre kilőtt ukrán rakétát fogtak el. Öt közülük a levegőben semmisült meg, kettő pedig a földre zuhanva robbant fel, de személyi sérülést és anyagi kárt nem okozott.
Mihail Razvozzsajev, Szevasztopol kormányzója reggel – több mint két órán át tartó – légiriadót rendelt el, és közölte, hogy a légvédelem légi célpontokra mér csapást a Krím felett. A Kercsi-szoroson áthaladó Krími hídon átmenetileg felfüggesztették a közlekedést.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Az orosz védelmi tárcának az elmúlt napra vonatkozó összesítése szerint orosz erők két ukrajnai frontszakaszon négy rohamot vertek vissza, amelyekben mintegy 1040 ukrán katona esett el vagy sebesült meg. A moszkvai jelentés szerint az ukrán fél vesztesége a kupjanszki és a donyecki frontszakaszon egyaránt elérhette a 245 főt.
A tájékoztatás a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg még egyebek mellett két vezetésipontot, több lőszerraktárt, három harckocsit a donyecki frontszakaszon – köztük egy német Leopardot -, öt páncélozott harcjárművet, három amerikai gyártmányú M777-es tarackot, valamint két lengyel Krab és egy brit AS-90-es önjáró tarackot.

Végrehajtotta szűzrepülését az orosz Il-96-400M repülőgép

Végrehajtotta szűzrepülését az Il-96-400M széles törzsű, modernizált, hosszú távolságokra készült repülőgép prototípusa – közölte szerdán Gyenisz Manturov orosz miniszterelnök-helyettes, ipari és kereskedelmi miniszter.

„A korszerűsített IL-96-400M első és sikeres repülése a hazai tervezőirodák és repülőgépgyárak legmagasabb szintű kompetenciájának bizonyítéka” – mondta Manturov az orosz kormány sajtószolgálatának közleménye szerint.
A tárcavezető szerint a modernizált repülőgép megőrizte az IL-96-300-as nagy teljesítményét. és új üzemeltetési és szállítási képességeket is kapott. A továbbfejlesztett jármű törzsét 9,35 méterrel meghosszabbították, a gép nagyobb teljesítményű PSZ-Z90A1 típusú hajtóműveket kapott, és így akár 370 utas befogadására is alkalmas. A maximális repülési távolsága 8100 kilométer.
„Az orosz alkatrészekből készült új, korszerű kormányzási, navigációs és rádiókommunikációs berendezéseknek köszönhetően javul a repülésbiztonság és a megbízhatóság, a repülőgép aerodinamikai elrendezésében, szerkezetében rendszerei pedig olyan megoldásokat alkalmaztak, amelyek biztosítják az üzemeltetés hatékonyságát” – hangsúlyozta Manturov.
Szergej Csemezov, a fejlett technológiájú ipari termékek gyártását és exportját támogató Rosztyeh állami vállalat vezérigazgatója közölte, hogy az Il-96-400M program elnöki döntés alapján indult. A repülőgép légi teher- és utasszállításra egyaránt alkalmas.
Csemezov szerint az ilyen repülőgépek létrehozása biztosítja Oroszország technológiai szuverenitását.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine