Az orosz-ukrán háború 615. napja – FRISSÜL

Immár hatszáztizenötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

ENSZ: „alapos okkal feltételezhető”, hogy Oroszország hajtotta végre Hroza elleni rakétacsapást

„Alapos okkal feltételezhető”, hogy október 5-én Oroszország intézett szándékos, célzott rakétacsapást a kelet-ukrajnai Harkiv megyei Hroza falu ellen, amelynek következtében 59 civil vesztette életét, köztük egy nyolcéves gyermek – közölte az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója kedden közzétett jelentésében.

A küldöttség sajtószolgálatának közlése szerint a friss jelentésben arra a következtetésre jutottak, hogy Oroszország „vagy nem tett meg minden lehetséges intézkedést annak biztosítására, hogy a támadás szándékolt célpontja katonai célpont legyen”, vagy szándékosan civileket, polgári objektumot vett célba, ami mindenképpen a nemzetközi humanitárius jog megsértésének minősül.
Danielle Bell, a misszió vezetője kijelentette, hogy a támadás „meggyőző emlékeztetőül szolgál az ukrajnai háború emberekre gyakorolt hatására”, és hangsúlyozta, hogy a felelősöket bíróság elé kell állítani. A jelentés készítői kitértek arra: az incidens helyszínén talált kiterjedt károk és lőszermaradványok arra utalnak, hogy a robbanás valószínű oka egy orosz Iszkander rakéta volt, amely körülbelül 20-25 perccel azután találta el a falu egyetlen kávézóját, hogy 63 helyi lakos összegyűlt ott. Az ENSZ emberi jogi megfigyelői dokumentálták, hogy az áldozatok mindegyike civil volt, azaz a kávézóban tartott rendezvényen, illetve annak közelében nem volt egy katona és katonai célpont sem.
A jelentésben részletezték a rakétacsapás rendkívül pusztító hatását is, rámutatva arra, hogy 15 helyi család egynél több hozzátartozóját veszítette el. Sok áldozatot kizárólag DNS-teszttel lehetett azonosítottani – tették hozzá a világszervezet megfigyelői.
Az ENSZ-misszió a jelentésben felszólította Oroszországot, hogy vállalja a felelősséget a csapásból eredő polgári áldozatokért, folytassa le a támadás teljes körű és átlátható kivizsgálását az elkövetők felelősségre vonása és a jövőbeni hasonló támadások megelőzése érdekében, valamint biztosítson hozzáférést a jogorvoslathoz, beleértve a kártérítést is a közvetlen és közvetett áldozatok számára.
Jurij Szobolevszkij, a déli Herszon megyei tanács alelnöke a Facebookon közölte, hogy az oroszok ágyútüzet nyitottak hétfőn, és eltalálták a megye tudományos könyvtárának épületét, amelynek a negyedik emelete emiatt szinte teljesen leégett. A tisztségviselő a könyvtár elleni támadást az oroszok újabb terrorcselekményének nevezte.
A DTEK ukrán energiavállat közlése szerint orosz csapatok az éjjel tüzet nyitottak a cég egyik hőerőművére a donyecki régióban, a közelben fekvő egyik település lakosai emiatt áram és ivóvíz nélkül maradtak.
Helyi kormányzók jelentették, hogy keddre virradóan az orosz erők sikertelen dróntámadást hajtottak végre a déli Mikolajiv megye ellen, ugyanakkor a keleti országrészben a Harkiv megyei Vovcsanszkot és a dnyipropetrovszki régióban lévő Nyikopol városokat ágyúzták. Utóbbi támadásokban magtárakban és elektromos vezetékekben keletkeztek károk, személyi sérülést azonban nem jelentettek.
Az ukrán vezérkar kedden közölte, hogy Oroszország ukrajnai embervesztesége meghaladta a 300 ezret. Előző nap mintegy 870 orosz katona esett el, az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 21 harckocsit, 25 tüzérségi és három légvédelmi rendszert, valamint 21 drónt.

Kilenc roham visszaveréséről számolt be az orosz védelmi minisztérium

Három ukrajnai frontszakaszon kilenc rohamot vertek vissza orosz erők, amelyekben több mint 900 ukrán katona esett el vagy sebesült meg – közölte keddi hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.

Az összesítés szerint a legnagyobb veszteséget, 250 főt, az ukrán fél a limani frontszakaszon szenvedte el, a legtöbb támadással, öttel a kupjanszki frontszakaszon próbálkozott.
Az orosz jelentés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy légi és tengeri drónokat összeszerelő üzemet az Odessza megyei Malodolinszke környékén, egy MiG-29-es repülőgépet, egy Mi-8-as helikoptert, hét harckocsit – köztük két német Leopardot a kupjanszki frontszakaszon -, két amerikai Bradley gyalosági harcjárművet, tíz páncélozott harcjárművet, két amerikai gyártmányú M777-es, valamint egy-egy M198-as és egy 119-es vontatott, továbbá két M109-es önjáró tarackot. A felsorolásban szerepel még nyolc Storm Shadow pilóta nélküli manőverező repülőgép, két Neptun hajóelhárító rakéta, hat HIMARS-rakéta és 33 drón is.
A TASZSZ hírügynökség, katonai forrásokra hivatkozva az írta, hogy a Zaporizzsjában lelőtt drónok között szerepelt egy Reactive Drone Agric RDE616-os Baba-jaga nehéz hexakopter is, amely 40-50 kilogramm robbanóanyag szállítására képes.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy őrizetbe vett egy 46 éves, orosz állampolgárságú jaltai lakost, aki az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megbízásából az Oleg Carjov volt ukrán parlamenti képviselő ellen múlt pénteken elkövetett merényletet koordinálta. A gyanúsítottól, aki idén februárban helyezkedett el abban a jaltai szanatóriumban, ahol a volt politikus lakott, egy házilag előállított pokolgépet foglaltak le.

Nyolc, a Krímet támadó robotrepülőgép lelövését jelentette be az orosz védelmi minisztérium

Nyolc Storm Shadow típusú, pilóta nélküli manőverező repülőgéppel kíséreltek meg az ukrán fegyveres erők hétfőn csapást mérni a Krím félszigeten lévő létesítményekre, az orosz légvédelem valamennyit lelőtte – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A tárca hétfői hadijelentése szerint a „különleges hadművelet” övezetében az orosz légvédelem két HIMARS-rakétát és 39 drónt fogott el. A minisztérium jelentése szerint az orosz erők három frontszakaszon 12 rohamot vertek vissza, amelyekben 835 ukrán katona esett el vagy sebesült meg. A legnagyobb veszteséget, 285 főt az ukrán fél a Donyeck körzetében vívott harcokban szenvedte el, a legtöbb támadással, kilenccel a kupjanszki frontszakaszon próbálkozott.
Az orosz összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett négy vezetésipontot, négy harckocsit – köztük egy német Leopardot -, négy páncélozott harcjárművet, három gyalogsági harcjárművet, négy amerikai gyártmányú M777-es vontatott és egy lengyel Krab önjáró tarackot.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter hétfőn egy pekingi biztonságpolitikai fórumon azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők katonái közül a június 4-én elkezdett, „a Nyugat által széles körben reklámozott és bőkezűen támogatott” ellentámadás során csaknem 90 ezren meghaltak vagy megsebesültek, és az ukrán hadsereg hatszáz harckocsit és csaknem 1900 különböző típusú páncélozott harcjárművet veszített.
„Ugyanakkor semmilyen taktikai jelentőségű sikert nem értek el a csatatéren” – jelentette ki Sojgu, aki szerint az orosz hadsereg „módszeresen és magabiztosan fogja teljesíteni a kapott feladatot és biztosítani a civilek biztonságát”.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy hazaárulás gyanújával őrizetbe vett Szevasztopolban egy orosz állampolgárt, aki a krími védelmi erődítményekről szolgáltatott ki adatokat adott át az ukrán félnek. A gyanúsítottra, ha elítélik, 12 évtől életfogytiglanig tartó szabadságvesztés szabható ki.
A „Luhanszki Népköztársaság” legfelsőbb bírósága távollétében 20 évi fegyházra ítélte Volodimir Bolehant, az ukrán 10. önálló hegyi rohamdandár 108. zászlóaljának parancsnokát, aki tavaly júniusban lakóházak nehézfegyverekből való lövetését rendelte el Mikolajivka faluban.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) vasárnap éjjel közölte, hogy a donyecki régió orosz ellenőrzés alá került részén lévő Volnovahában, egy magánházban kilenc agyonlőtt ember, köztük két gyerek holttestére bukkantak. A hatóság hétfő este bejelentette, hogy őrizetbe vette a gyilkosság gyanúsítottjait: két orosz katonát.
A két férfi az SZK közleménye szerint távol-keleti illetőségű és szerződésesként szolgál az orosz hadseregben. Az előzetes adatok szerint a bűncselekmény indítéka személyes konfliktus volt. A REN TV szerint az áldozatok mind ugyanannak családnak a voltak a tagjai.

Krími kormányzat: eladták az ukrán elnök feleségének krími lakását

Árverésen eladták hétfőn Olena Zelenszka, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij feleségének az elcsatolt Krím félszigeten lévő lakását, amelyet már ezt megelőzően államosítottak – hozta nyilvánosságra a krími „ingatlanügyi minisztérium” sajtószolgálata.

A RIA Novosztyi orosz hírportál beszámolója szerint Vlagyimir Konsztantyinov, a Krími Államtanács elnöke elmondta, hogy a bevételt elsősorban az Ukrajna elleni háború résztvevőinek és családjaiknak támogatására, ezen túlmenően pedig a félsziget városainak és régióinak fejlesztésére fordítják. A vevő 44,356 millió rubelt (166 millió forintot) fizetett érte.
A penthouse jellegű lakás – amely Olena Zelenszka nevén volt – a Krím déli partvidékén lévő Livagyija településen egy lakóparkban található, 119,5 négyzetméter alapterületű. Az ötödik emeleten helyezkedik el, erkélyéről kilátás nyílik a Fekete-tengerre, valamint a Livagyija-palotára és annak kertjére.
Zelenszkij a 2020-as vagyonnyilatkozatában feltüntette az ingatlant. Az Obozrevatyel ukrán hírportál emlékeztetett arra, hogy a házat parkolóhellyel együtt még a félsziget orosz elcsatolása és Zelenszkij elnöki kinevezése előtt, 2013-ban vásárolta meg a Zelenszkij család. Árát akkor 1,3 millió hrivnyára (akkori árfolyamon 36,8 millió forintra) becsülték.

Vlagyimir Putyin: a mahacskalai zavargásokat nyugati titkosszolgálatok ösztönözték

A nyugati különleges szolgálatok ügynökei ösztönözték Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a mahacskalai antiszemita zavargásokat a közösségi hálózatokon keresztül, egyebek között Ukrajna területéről.

„A tegnap éjjel Mahacskalában történt eseményeket, egyebek között a közösségi médián keresztül, nem utolsósorban Ukrajna területéről, a nyugati biztonsági szolgálatok ügynökeinek keze által ihlették. Ezzel kapcsolatban szeretném feltenni a kérdést: vajon lehet-e segíteni Palesztinát azzal, hogy megpróbálják megtámadni a tatokat (a hegyi zsidókat) és családjaikat? A tatok egyébként Dagesztán címzetes (őslakosként elismert) népe” – hangoztatta Putyin Novo-Ogarjovóban, a dagesztáni zavargások és a közel-keleti konfliktus ügyében hétfő este megtartott rendkívüli tanácskozáson. Az ülésen az orosz biztonsági tanács tagjai vettek részt.
„Nem vagyok biztos benne, hogy Kijev minden magas rangú nyugati pártfogója tudja, hogy mit csinálnak az alárendeltjeik, akik pogromokat szítanak Oroszországban” – mondta az orosz elnök.
Utasította a regionális vezetőket, valamint az orosz biztonsági szolgálatokat és bűnüldöző szerveket, hogy határozottan lépjenek fel a nemzetek és vallások közötti egyetértés, az ország alkotmányának védelme érdekében.
„Palesztinán csak úgy lehet segíteni, ha harcolunk azok ellen, akik e tragédia mögött állnak. Mi, Oroszország, egy különleges hadművelet keretében harcolunk ellenük. Velük együtt, mind magunkért, mind azokért, akik a valódi, igaz szabadságért küzdenek” – mondta az államfő.
„A konfliktus megoldásának kulcsa egy szuverén, független palesztin állam létrehozása” – tette hozzá, utalva rá, hogy Washington nem ezt tűzte ki célul.
Putyin értésre adta, hogy az „Egyesült Államok uralkodó elitjét” és „szatellitáikat” tartja a közel-keleti, afganisztáni és ukrajnai válságok felelősének. Érvelése szerint Washingtonnak a világpolitikai súlyvesztése okán van szüksége a folyamatos káoszra a Közel-Keleten, ezért mindent elkövet azoknak az országoknak a lejáratása érdekében, amelyek azonnali tűzszünetet sürgetnek a Gázai övezetben, és „készek a valós hozzájárulásra a válság megoldása érdekében, nem pedig élősködni rajta”.
„Nem lenne rossz, ha azok, akik állítólag annyira törődnek Izrael polgáraival, kivizsgálnák, hogy mivel foglalkoznak a különleges szolgálataik Ukrajnában, ha azok pogromokat próbálnak szítani Oroszországban” – mondta.
Vasárnap este le kellett állítani a légiforgalmat a mahacskalai repülőtéren, mert palesztinpárti tüntetők hatoltak be a létesítmény területére, egy Tel-Avivból menetrend szerint érkező járat utasait keresve, akiket „izraeli menekülteknek” gondoltak. A repülőtérről távozó gépjárműveket átkutatták.
Az incidens során több mint húsz ember, köztük nyolc rendőr megsérült. A hatóságok hétfő estére a zavargások 83 részvevőjét őrizetbe vették és a nap folyamán mintegy félszáz házkutatást tartottak. A reptér hétfő délutántól – Izraelből érkezők kivételével – újra fogad és indít járatokat.
Az antiszemita tüntetésekre hivatalos orosz nyilatkozatok szerint az Utro Dagesztana Telegram-csatorna buzdított, amelynek elindítását Ilja Ponomarjov Kijevben élő volt orosz parlamenti képviselővel hozzák összefüggésbe, aki maga is elismerte, hogy az orosz erők ellen harcoló ultranacionalista csoportok tevékenységét koordinálja Ukrajnában. Ponomarjov ugyanakkor vasárnap kijelentette, hogy már több mint egy éve nem ő felügyeli a csatorna működését.

Ukrán elnöki tanácsadó: Kijevnek nincs köze a mahacskalai zavargásokhoz

Kijevnek semmi köze az Izrael-ellenes zavargáshoz, amely az Oroszországhoz tartozó, túlnyomórészt muszlimok lakta Dagesztánban történt – közölte Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója hétfőn.

A Telegram közösségi oldalon közzétett bejegyzésében a tisztségviselő azt írta, hogy a mahacskalai események, a spontán Izrael-ellenes akciók „a más országok és nemzetiségek elleni katonai agresszió oroszországi jóváhagyásának, valamint a polgári lakosság ellen elkövetett háborús bűnök orosz dicséretének az eredménye”.
Szerinte a dagesztáni fővárosban lezajlott zavargásokhoz – amelyeket a tanácsadó „zsidóellenes pogromnak” nevezett – olyan előfeltételek járultak hozzá, amelyeket Moszkvának „a több évtizedes, helytelen, ál-asszimilációs politikája, a globális szabályokat sértő agresszív rezsimek törvénytelen magatartásával szembeni toleranciája alakítottak ki”.
„Csak arról van szó, hogy most egyre keserűbb gyümölcsöket aratunk: a különböző etnikai csoportok iránti gyűlölet meggyökeresedését, az elpusztításukra tett kísérleteket, a világintézmények maradékainak pusztulását, médiabravúrokat a polgári lakosság elleni nyílt atrocitásokkal, fokozva a háború népirtó összetevőjével” – fejtegette a tanácsadó.
Szergej Melikov, a Dagesztáni Köztársaság vezetője hétfőn újságíróknak Mahacskalában az előző nap kirobbant zavargásokkal kapcsolatban azt mondta, hogy külföldről, egyebek között ukránbarát Telegram-csatornákon szítottak viszályt etnikumok és felekezetek között a régióban. Vasárnap este le kellett állítani a légiforgalmat a mahacskalai repülőtéren, mert több száz palesztinpárti tüntető hatolt be az egyik leszállópályájára, és a nemzetközi terminál területére. A behatolók egy Tel-Avivból menetrend szerint érkező járat utasait keresték, akiket izraeli menekülteknek gondoltak.

Ukrán főparancsnokság: megsemmisítettek egy orosz légvédelmi rendszert a Krímben

Az ukrán erők megsemmisítettek egy orosz légvédelmi rendszert hétfőre virradóra az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím félsziget nyugati részén – erősítette meg az ukrán fegyveres erők főparancsnokságának stratégiai kommunikációs központja a Telegram közösségi oldalon.

A támadásról korábban beszámoló média szerint az Olenyivka falu közelében lévő bázis ellen hajtották végre a csapást, amelyben 17 orosz katona megsebesült.
Az ukrán légierő azt közölte a Telegramon, hogy az éjjel az orosz erők 12 Sahid drónnal és két H-59 manőverező robotrepülőgéppel támadták Ukrajnát, de az ukrán erők valamennyik a levegőben megsemmisítették.
A déli Odessza megye ügyészsége arról tájékoztatott, hogy az orosz erők csapást mértek a megyeszékhely közelében egy hajójavító üzemre, a támadásban négy munkás megsebesült.
Roman Mrocsko, Herszon város katonai adminisztrációjának vezetője a Facebookon arról adott hírt, hogy az orosz csapatok éjfél körül csapást mértek a megyeszékhelyre, és az ágyúzások következtében tűz ütött ki egy társasház kilencedik emeletén. A tűzben egy 85 éves nő életét vesztette, egy másik áldozatot pedig égési sérülésekkel és füstmérgezéssel láttak el. Olekszandr Prokugyin megyei kormányzó később a Telegramon azt írta, hogy Herszont napközben is orosz támadás érte, egy buszra nyitottak tüzet, aminek következtében heten megsebesültek.
Herszon megyében az orosz erők a beriszlavi járásban lévő egyik településre is csapást mértek két irányított légibombával – közölte a régió kormányzói hivatala. A közlemény szerint menekülés közben sérüléseket szenvedett egy nő és egy férfi, mindkettőjüket kórházba szállították. A településen magánházak és egy kápolna rongálódott meg.
Az orosz hadsereg hétfőn nap közben rakétatámadást intézett Zaporizzsja peremvidékén egy település ellen, aminek következtében egy szociális infrastrukturális létesítmény megsemmisült – adta hírül Jurij Malasko megyei kormányzó a Telegramon. Hozzátette, hogy a katasztrófavédelem munkatársai a helyszínen dolgoznak, áldozatokról eddig nem érkezett jelentés.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában arról beszélt, hogy a Donyeck megyei Bahmut térségében az orosz csapatok jelentősen megerősítették katonai jelenlétüket, és a védekezésről támadásra tértek át. „Az ellenség akcióit sűrű tüzérségi és aknavetőtűz támogatja. A kamikaze drónok használata folyamatosan növekszik. Ugyanakkor katonáink szakszerű és összehangolt fellépésének köszönhetően az ellenség súlyos veszteségeket szenved, és nem tudja elérni céljait” – hangoztatta Szirszkij. Hozzátette, hogy emellett az orosz csapatok a Harkiv megyei Kupjanszk téréségében is aktívan támadnak, egyszerre több irányba próbálnak előrenyomulni.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint az orosz hadsereg egy nap alatt „mintegy 860” katonát vesztett el Ukrajnában, a háború kezdete óta pedig már közel 300 ezret. Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz repülőgépet, 15 harckocsit, 14 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint húsz drónt.

Ismét közel 10 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. október 30-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5045 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4233 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 37 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte kedden hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine