Az orosz-ukrán háború 613. napja – FRISSÜL

Immár hatszáztizenharmadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

A Naftohaz az orosz gáz Európába irányuló tranzitjának leállítására készül

A Naftohaz ukrán állami gázvállalat a szerződés 2024 végi lejárta után nem kívánja folytatni az orosz gáz Európába irányuló tranzitját – jelentette ki Olekszij Csernisov, a vállalat igazgatótanácsának elnöke az ukrán Szabadság Rádiónak adott interjújában a hét végén.

A Naftohaz vezetője kifejtette, hogy Ukrajna elsősorban azért készül leállítani a gáztranzitot, mert szerinte Oroszország nem teljesíti maradéktalanul a szerződésben foglaltakat. A Gazprom orosz gázvállalat a szerződésben foglaltak ellenére nem fizet a jelenleg orosz megszállás alatti területen lévő Szohranyivka gázmérő állomáson keresztüli szállításért, ezért a Naftohaz nem jut elegendő pénzügyi forráshoz a tranzitköltségek fedezésére. Csernisov szavai szerint Ukrajna ennek ellenére jelenleg még teljesíti kötelezettségeit, és biztosítja a gázszállításokat az európai országok felé.
„Most még nem foszthatjuk meg az Európai Unió egyes országait, amelyek egyébként partnereink, attól, hogy gázt kapjanak és felkészüljenek a télre” – magyarázta a Naftohaz vezetője. Hozzátette: az EU azt tervezi, hogy 2027-ig teljesen felhagy az orosz gáz fogyasztásával, ezért nem ragaszkodik az ukrán tranzit folytatásához.

Ukrán légierő: a légvédelem lelőtte az összes orosz támadó drónt Ukrajna fölött

Az orosz erők öt Sahid típusú támadó drónnal és egy H-59-es manőverező robotrepülővel támadták Ukrajnát vasárnapra virradóra, a légvédelem az összes drónt megsemmisítette a levegőben – közölte az ukrán légierő a Telegramon.

A közlemény szerint a H-59 az ország középső részében található poltavai régió mirhorodi járásában lévő célpontokra irányult. Az előzetes információk alapján nem okozott személyi sérülést, sem jelentősebb károkat. A támadó drónokat Mikolajiv, Zaporizzsja és a nyugat-ukrajnai Hmelnickij megyében lőtte le a légvédelem.
Natalja Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsokság sajtóközpontjának vezetője egy vasárnapi tévéműsorban elmondta, hogy az éjjel az orosz erők 32 irányított bombát dobtak le a dél-ukrajnai Herszon megyére. Szavai szerint a Dnyipro folyó jobb partját támadták. Hozzátette, hogy a légicsapásoknak vannak sérültjei is, de számokat nem közölt.
Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak arról számolt be, hogy ukrán határőrök hordozható légvédelmi rakétarendszerrel lelőttek egy orosz Szu-25-ös harci repülőgépet a Donyeck megyei Avgyijivkánál.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, vasárnapi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mostanra meghaladta a 299 ezret. Az ukrán erők szombaton megsemmisítettek egyebek mellett nyolc harckocsit és nyolc tüzérségi fegyvert.

Harminchat ukrán drón lelövéséről számolt be az orosz védelmi minisztérium

Harminchat ukrán drónt semmisített meg az orosz légvédelem vasárnapra virradóra a Krím félsziget északnyugati része és a Fekete-tenger felett – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A Krími hídon a forgalmat vasárnap átmenetileg leállították. A dél-oroszországi Rosztov-na-Donu városban egy lelőtt drón repeszei hat háztetőt és egy gépkocsit megrongáltak.
Az orosz erők három frontszakaszon nyolc rohamot vertek vissza, amelyekben mintegy 570 ukrán katona esett el vagy sebesült meg a Moszkvában kiadott vasárnapi hadijelentés szerint. A legnagyobb emberveszteséget, mintegy 165 főt az ukrán fél a kupjanszki frontszakaszon vívott harcokban szenvedte el, a legtöbb támadással, néggyel a donyecki régió déli részén próbálkozott.
Az orosz összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy vezetési- és megfigyelőpontot, egy kommunikációs központot, két drónirányító központot, egy Bukoveny rádióelektronikai harcállomást, hat páncélozott harcjárművet, egy páncélozott szállítójárművet, egy amerikai gyártmányú M777-es vontatott tarackot.
Az orosz statisztika szerint az ukrán fél által a háború kezdete óta elveszített harckocsik és egyéb páncélozott harcjárművek száma 13 ezer fölé emelkedett.

Amerika és Ukrajna megalkotta a hibrid légvédelmi rendszert

Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) hamarosan olyan hibrid légvédelmi rendszerekkel lesznek felfegyverezve, amelyeket ukrán és amerikai mérnökök nyugati és szovjet fegyverek alapján hoztak létre.

A The New York Times szerint az amerikai tisztviselők FrankenSAM-nek nevezik ezt a programot.

A tél közeledtével Ukrajnának sürgősen meg kell erősítenie légvédelmét, hogy megvédje az elektromos hálózatot az orosz támadásoktól, amelyek jeges sötétségbe taszíthatják az országot

– írta a kiadvány.

A hibrid légvédelmi rendszer egyik változata Buk rakétaindítók és Sea Sparrow rakéták, míg a másik szovjet radarok és Sidewinder rakéták kombinációja.

EZEKET AZ AMERIKAI KATONAI BÁZISOKON TESZTELTÉK, ÉS IDÉN ŐSSZEL ÁLLÍTJÁK SZOLGÁLATBA AZ AFU-NÁL.

„A FrankenSAM-ek segítenek majd betölteni Ukrajna légvédelmének kritikus hiányosságait, és ez a legfontosabb kihívás, amellyel Ukrajna ma szembenéz” – mondta Laura Cooper, az Egyesült Államok Oroszország-, Ukrajna- és Eurázsiapolitikáért felelős védelmi miniszterhelyettese az Index szerint.

Nagy erőkkel támadja Herszont az orosz légierő

Az Origo azt írja: AZ OROSZ LÉGIERŐ 32 IRÁNYÍTOTT BOMBÁT DOBOTT LE HERSZON MEGYÉRE OKTÓBER 29-ÉN KORA REGGEL – közölte Natalia Humenjuk, a déli erők szóvivője a nemzeti televízióban – jelentette az Ukrajinszka Pravda.

Gerhard Schröder: 2022 márciusában megvolt a békemegállapodás az oroszok és az ukránok között

A békemegállapodás 2022 márciusában megvolt az oroszok és az ukránok között, de végül mégis megbuktak a két ország közötti béketárgyalások – állítja Gerhard Schröder volt német kancellár a Berliner Zeitungnak adott, a bennfentes.net által szombaton közölt nagyinterjúban.

Arra a kérdésre, hogy a béketervet vissza lehet-e állítani, Gerhard Schröder azt válaszolta: „Igen. És az egyetlenek, akik ezt kezdeményezhetik, Franciaország és Németország”. Szerinte Olaf Scholz kancellárnak és Macron francia elnöknek kellene kiállnia az ukrajnai békefolyamat mellett, „mert ez nemcsak amerikai, hanem mindenekelőtt európai ügy”.
„Szerintem végzetes hiba volt Putyin részéről a háború kirobbantása. Ugyanakkor számomra egyértelmű, hogy Oroszország fenyegetve érzi magát” – fűzte hozzá a 79 éves volt szociáldemokrata politikus, aki szerint nem fenyeget Európát senki; „ez a félelem, hogy az oroszok jönnek, abszurd”.
Törökország a NATO tagja, vannak rakétái, amelyek közvetlenül elérhetik Moszkvát. Az Egyesült Államok a NATO-t Oroszország nyugati határához akarta vinni, például Ukrajnával mint új taggal. Mindezt fenyegetésnek érezték az oroszok – mondta.
Ennek vannak irracionális vonatkozásai is, „ezt nem tagadom” – jegyezte meg a volt kancellár, hozzátéve, az oroszok e kettő keverékével reagáltak: félelem és előretolt védekezés.
Gerhard Schröder felidézte, 2022-ben kapott egy felkérést Ukrajnából, hogy közvetítsen Oroszország és Ukrajna között. A kérdés az volt, hogy tudna-e üzenetet közvetíteni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.
„Jött még valaki, aki magával az ukrán elnökkel is nagyon szoros kapcsolatban állt. Ez Rusztem Umjerov volt, Ukrajna jelenlegi védelmi minisztere. Ő a krími tatár kisebbség tagja. Akkor az volt a kérdés: hogyan tudjuk befejezni a háborút” – idézte fel.
„Öt pont van. Először is, Ukrajna NATO-tagságáról való lemondás. Ukrajna úgysem tudja teljesíteni a feltételeket. Másodszor: a nyelvi probléma. Az ukrán parlament eltörölte a kétnyelvűséget. Ezt meg kell változtatni. Harmadszor: a Donbassz Ukrajna része marad. De Donbassznak nagyobb autonómiára van szüksége. Működő modell lenne a dél-tiroli modell. Negyedszer: Ukrajnának biztonsági garanciákra is szüksége van. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának és Németországnak kellene ezeket a garanciákat biztosítani. Ötödször: Krím. Mióta orosz a Krím? A Krím több, mint egy földdarab Oroszország számára, a történelmük része” – mondta Gerhard Schröder.
Szólt arról is, hogy a 2022 márciusában Isztambulban Rusztem Umjerovval folytatott béketárgyalásokon az ukránok nem egyeztek bele a békébe, mert nem volt rá lehetőségük. Mindenről, amiről beszéltek, először az amerikaiakkal kellett egyeztetniük.
„Két megbeszélést folytattam Umjerovval, aztán egy négyszemközti beszélgetést Putyinnal, majd Putyin megbízottjával. Umjerov a beszélgetést Zelenszkij üdvözletével nyitotta. Az osztrák modellt vagy az 5+1-es modellt javasolták kompromisszumként Ukrajna biztonsági garanciáira. Umjerovnak ez tetszett. A többi ponton is hajlandóságot mutatott. Azt is elmondta, hogy Ukrajna nem akar NATO-tagságot. Azt is mondta, hogy Ukrajna vissza akarja vezetni az orosz nyelvet a Donbasszba. De végül nem történt semmi” – fogalmazott az egykori politikus.
Közölte, az volt a benyomása, hogy semmi sem történhetett, mert minden másról Washingtonban döntöttek. „Ez végzetes volt. Mert az eredmény most az lesz, hogy Oroszország szorosabban kötődik Kínához, amit a Nyugat nem akarhat” – mondta.
Úgy fogalmazott: az európaiak kudarcot vallottak. „Lett volna egy ablak 2022 márciusában. Az ukránok készek voltak beszélni a Krímről” – jelezte.
Hozzátette: Szerinte az amerikaiak nem akarták a kompromisszumot Ukrajna és Oroszország között. Az amerikaiak úgy gondolják, hogy az oroszokat le lehet „nyomni”.
Gerhard Schröder arra a felvetésre, hibázott-e a jelenlegi német kancellár, amikor a Hamász terrorszervezet Izrael elleni támadásai után Tel-Avivba repült, azt mondta, „nem hiszem, hogy Olaf Scholz jelenleg hibázna Izraellel kapcsolatban”.
„Scholznak ki kell használnia az alkalmat, hogy azt mondja az izraelieknek: „srácok, figyeljetek az arányosságra a hadműveletekben!” Ha Izrael túl agresszívan lép fel, a hangulat felborul. Nem szeretnék Netanjahu helyében lenni. Az emberei azt várják tőle, hogy határozottan reagáljon. Ugyanakkor nem szabad, hogy az erőszak eszkalálódjon” – fogalmazott.
Arra a kérdésre, hogy Németországnak figyelembe kellene-e vennie a migrációs politikájában, hogy az arab világból érkezők magukkal hozzák az antiszemitizmust, azt válaszolta: nem választhatják ki, hogy ez a menedékkérő jöhet Németországba, a másik meg nem. Amit az állam kudarcának tart, hogy „ezek a klánok Berlinben működhetnek”.
„Az arab fiatalokban vég nélkül vannak antiszemita erők. Ez igaz. De nem lehet az ellenkezőjét tenni, és mindenkit antiszemitának nevezni, aki kritizálja Izraelt” – tette hozzá.
Arra a felvetésre, hogy felháborodást kelt a barátsága Vlagyimir Putyinnal, akit most hivatalosan háborús bűnökkel vádolnak Hágában, az egykori kancellár azt válaszolta: „Azt gondolom, hogy amit Putyin elrendelt, az rossz. Ezt nyilvánosan is elmondtam. Nem is kell ezt állandóan ismételgetnem. Vannak kapcsolatok olyan emberek között, akiknek különböző nézeteik vannak. Az én esetemben ez a helyzet Vlagyimir Putyinnal” – fogalmazott.

Oroszország szerint a Gáza elleni izraeli légitámadások sértik a nemzetközi jogot

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a Gázai övezet elleni légitámadások sértik a nemzetközi jogot, és megvan annak a veszélye, hogy évtizedeken át húzódó katasztrófához vezetnek.

Szergej Lavrov erről a BelTA fehérorosz állami hírügynökségnek adott interjúban beszélt, amelyet szombaton tettek közzé.
„Amikor elítéljük a terrorizmust, kategorikusan elutasítjuk, hogy valaki a nemzetközi humanitárius jog normáit megsértve reagáljon a terrorizmusra, beleértve azt, hogy válogatás nélkül támadjon olyan célpontokat, ahol köztudottan polgári személyek vannak jelen, közöttük a foglyul ejtett túszok” – jelentette ki Szergej Lavrov.
Lehetetlen elpusztítani a Hamász iszlamista palesztin szervezetet – amit Izrael ígért – anélkül, hogy elpusztítanák Gázát a civil lakosainak többségével együtt – tette hozzá az orosz külügyminiszter.
„Ha Gázát lerombolják és a 2 millió lakosát elűzik, mint ahogyan egyes izraeli és külföldi politikusok javasolják, ez több évtizedes, ha nem évszázados katasztrófához vezet” – figyelmeztetett Szergej Lavrov.
A Gázai övezetet uraló Hamász fegyveresei október 7-én meglepetésszerű támadást indítottak Izrael ellen, betörtek az ország déli részébe, több mint 1400 embert meggyilkoltak, további mintegy háromezret megsebesítettek, valamint mintegy 230 embert elraboltak és túszként tartanak fogva. A gázai egészségügyi hatóságok pénteki adatai szerint az izraeli válaszcsapásokban azóta már több mint 7300 ember halt meg a Gázai övezetben, a sebesültek száma pedig 19 ezerhez közelít.
Oroszország, amely az azonnali tűzszünetet és a kétállami megoldást támogatja, feldühítette Izraelt azzal, hogy Moszkvába hívta a Hamász küldöttségét. Lavrov szerint Moszkva továbbra is szoros kapcsolatokat ápol Izraellel is.
„Továbbra is teljeskörű kapcsolatban állunk Izraellel, és a nagykövetünk rendszeresen érintkezik velük”- mondta a külügyminiszter.
„Jeleket küldünk azzal kapcsolatban, hogy keressük a békés megoldást, és azon vagyunk, hogy ne folytassák a +felperzselt föld+ stratégiáját” – mondta.
Kijev és a Nyugat azzal vádolja Oroszországot, hogy ő maga is polgári személyekre támad Ukrajna-szerte. Moszkva állítása szerint nem szándékosan vesz célba civileket, csak katonai célpontok ellen támad.

Megint közel 13 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. október 28-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6733 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5983 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 50 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tudatta lapunkkal vasárnap hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a vasárnap is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine