Az orosz-ukrán háború 612. napja – FRISSÜL

Immár hatszáztizenkettedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Újfent közel 12 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. október 27-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5664 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6087 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 57 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte szombaton hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

Charles Michel: Ukrajna támogatása prioritás marad

Az uniós tagállamok vezetői által elfogadott zárónyilatkozat megerősíti, hogy Ukrajna katonai és pénzügyi támogatása prioritás marad az Európai Unió számára – jelentette ki az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke pénteken Brüsszelben.

Charles Michel a kétnapos EU-csúcsot követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Ukrajna támogatása érdekében meg kell teremteni a jogi lehetőségét annak, hogy az európai bankokban befagyasztott orosz vagyont finanszírozásra és újjáépítésére lehessen fordítani.
Kiemelte: a tagállami vezetők megerősítették, hogy a biztonság szavatolása az unió legfontosabb feladatai közé tartozik, és ehhez a rendőrségi és igazságszolgáltatási szervezek együttműködésére, a vonatkozó információk megosztására és a létfontosságú infrastruktúra védelmére kell összpontosítani a terrorizmus elleni küzdelem sikere érdekében.
A migráció kérdéséről az Európai Tanács elnöke azt mondta, a tagállami vezetők egyetértettek az unión kívüli országokkal ápolt kapcsolatok és együttműködés megerősítésének fontosságában.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Európa gazdasági versenyképességéről szólva elmondta: azokra a területekre kell összpontosítani, ahol már most is versenyelőnyben van, vagy vezető szerepet tölthet be az unió.
„Az európai ipar- és energiapolitikánk a helyes útra állított minket, melyre jó példa az iparra vonatkozó nettó zéró kibocsátási cél meghatározása és a kulcsfontosságú nyersanyagokról szóló törvény. Fontosnak nevezte továbbá a villamosenergia-piac reformját a megújuló energiaforrások használatának ösztönzésére az energiaárak csökkentése érdekében.
Rámutatott: tavaly 3,7 millió migráns érkezett legálisan az európai munkaerőpiacra, ami – mint kiemelte – „nagyon pozitív jel”, mert véleménye szerint még több bevándorló munkavállalóra lesz szükség.
Ukrajnával összefüggésben az uniós bizottság elnöke arra figyelmeztetett, hogy a közel-keleti válság ellenére is fontos a háború sújtotta ország támogatása. Kiemelte, az EU továbbra is szállítja a védelmi felszereléseket és immár 83 milliárd euró pénzügyi támogatást nyújtott Kijevnek.
„A következő lépés az 50 milliárdos ukrajnai hitelkeret elfogadása lesz, mert Ukrajnának megbízható és kiszámítható pénzügyi támogatásra van szüksége. Természetesen továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát az uniós csatlakozáshoz vezető úton, november elején pedig értékelni fogja az eddig elért eredményeket” – tájékozatott.
Az EU jelenleg egy új, Oroszország elleni szankcióscsomag előkészítésén dolgozik – zárta beszédét Ursula von der Leyen.
Emmanuel Macron francia elnök az EU-csúcsot követő sajtótájékoztatóján azt mondta, nem akar ítéletet mondani Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozójáról, „az akár hasznos is lehet”, de hangsúlyozta, hogy a találkozó nem gyengítheti az Ukrajnának nyújtott uniós támogatást.
„Semmiképp nem tiltható meg egy állam-, illetve kormányfőnek, hogy találkozzon egyik vagy másik vezetővel. Nem vagyok megdöbbenve. Csak az lenne a kérésem, tiszteletből és lojalitásból, hogy legyen előzetes és utólagos egyeztetés – különösen abban a helyzetben, amelyben Oroszországgal vagyunk – és ne használjuk fel ezeket a kétoldalú kapcsolatokat arra, hogy olyan dolgokról tárgyaljunk, amelyek gyengítenék az egységünket” – fogalmazott.
Mint mondta, nem szeretne erkölcsből leckét adni a magyar miniszterelnöknek, így „nem ítéli meg, amit tett”, véleménye szerint „akár hasznos is lehet” a találkozó, azonban nem gyengítheti az egységet, ami az ukrajnai háború kezdete óta az EU erőssége. Megjegyezte, hogy a magyar és szlovák miniszterelnök nem kérte az Ukrajnával kapcsolatos tanácsi szöveg módosítását, és egyetértett vele.
„Azonban különböző dolgokra érzékenyek, amit ki is fejeznek, de végső soron ez nem veszélyeztetheti a fellépésünk folytonosságát. És úgy gondolom, hogy tiszteletben kell tartanunk ezeket az érzékenységeket, ha hosszú távon fenn akarjuk tartani az egységet” – szögezte le Macron.
Hozzátette: „minden érv jogos. Továbbra is elkötelezettek maradunk, tiszteletben tartjuk ezeket a különbségeket, de úgy gondolom, hogy képesnek kell lennünk arra, hogy továbblépjünk”.
A francia elnök szerint a magyar kormányfő sokszor hasonlítja Brüsszelt Moszkvához, pedig – mint kiemelte – van egy alapvető különbség: „az Európai Unió nem szállta meg Magyarországot. Magyarország ugyanis szuverén döntést hozott arról, hogy csatlakozik a mi Európánkhoz”.
Macron végezetül aggodalmát fejezte ki Gáza izraeli bombázása miatt, és hangsúlyozta, a harcokban elhunyt számos humanitárius dolgozónak semmi köze a terrorizmushoz.
„Teljes mértékben elismerjük a terrorizmus elleni küzdelem jogosultságát és törvényességét, készek vagyunk segíteni is, de a teljes blokád, a válogatás nélküli bombázások és egy kiterjedt szárazföldi hadművelet nem tudja szavatolni a civil lakosság védelmét” – tette hozzá a francia elnök.
Olaf Scholz német kancellár távozásakor azt mondta, az EU meg fogja hozni a szükséges döntéseket Ukrajna stabilitásának biztosítására annak ellenére, hogy egyes tagországok között erről eltérő elképzelések vannak.
Robert Fico szlovák miniszterelnök azt mondta, országa a továbbiakban nem nyújt katonai támogatást Ukrajnának. Hangsúlyozta ugyanakkor: Szlovákia továbbra is humanitárius segítséget nyújt Kijevnek, és segít az aknamentesítésben. „Nem hiszek a konfliktus katonai megoldásában” – fogalmazott.
Karl Nehammer osztrák kancellár kijelentette: Ukrajna támogatása folytatódik, az országnak továbbra is szüksége van a szolidaritásra és a támogatásra. Az orosz agresszió háborús bűncselekmény, ezért megérdemli Ukrajna az EU segítségét – mondta.

Katonafeleségek tüntettek több ukrán nagyvárosban a régóta szolgálatot teljesítő férjeik leszereléséért

Több ukrán nagyvárosban rendeztek katonafeleségek tüntetést pénteken követelve, hogy a már másfél éve szolgálatot teljesítő katonákat szereljék le – adták hírül ukrán hírportálok.

A médiabeszámolók szerint a tüntetők elsősorban a 18 hónapos szolgálati idő utáni leszerelésről szóló, már a parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadását sürgették. A résztvevők igyekeztek ráirányítani a figyelmet a témával foglalkozó, az ukrán elnöknek címzett internetes petícióra is, amelyhez már összegyűlt a 25 ezer támogató szavazat, így az államfő köteles reagálni rá.
Az ukrán fővárosban, Kijevben a főtéren gyűlt össze a katonák hozzátartozóinak egy kisebb csoportja. A demonstrálók egyebek mellett azt skandálták, hogy „eljött mások ideje”, „mindenkinek ki kell vennie részét a győzelemből” és „a katonáknak is van családja”.
Hasonló megmozdulások voltak a nyugat-ukrajnai Ternopilben, Hmelnickijben, Lvivben és Csernyivciben, a keleti országrészben Zaporizzsjában, Dnyipróban és Krivij Rihben, az ország középső részében Kropivnickijben, délen pedig Odesszában. Több helyütt a nők gyerekeikkel együtt vettek részt az eseményen. Noha Ukrajnában a hadiállapot miatt elvileg tilosak a nagygyűlések, a demonstrációk az eddigi információk szerint zavartalanul zajlottak le.

Tizenkilenc csoportos rakétacsapás ért a héten ukrán katonai célpontokat

Az orosz fegyveres erők az elmúlt hét folyamán tizenkilenc alkalommal hajtottak végre csoportos csapást precíziós fegyverekkel és drónokkal ukrán tüzérségi lőszerraktárak, tengeri drónok tárolóhelyei, katonai repülőterek infrastruktúrája, valamint üzemanyag- és kenőanyagraktárak ellen – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

Az október 21. és 27. közötti időszakra vonatkozó hadijelentés szerint a csapások elérték az ukrán hadsereg, illetve a külföldi „zsoldosok” szálláshelyeit, és „az összes kijelölt létesítményt eltalálták”.
Az összefoglaló azt állította, hogy október 1-je óta az orosz fegyveres erők vadászrepülőgépei és légvédelmi eszközei az ukrán légierő 31 repülőgépét és három helikopterét semmisítették meg: 20 Mig-29-est, nyolc Szu-25-öst, egy Szu-24-es, két L-39-est és három Mi-8-ast. A moszkvai katonai tárca szerint az elmúlt hét folyamán 208 ukrán drónt, 19 HIMARS- és négy Uragan-rakétát, két ATACMS operatív-taktikai rakétát, két Neptun hajóelhárító rakétát, hat HARM radarelhárító rakétát, nyolc JDAM irányított légibombát és egy földi célpontok megsemmisítésére átalakított S-200-as légvédelmi rakétát fogtak el.
A hadijelentés szerint az orosz erők az elmúlt egy hét leforgása alatt négy frontszakaszon 110 rohamot vertek vissza, amelyekben több mint 5550 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg. A legnagyobb emberveszteséget, mintegy 2055 főt az ukrán fél a Donyeck környékén vívott harcokban szenvedte el, a legtöbb, szám szerint 47 támadással pedig Kupjanszk környékén próbálkozott.
Az orosz összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett négy fegyver-és lőszerraktárt, 20 harckocsit – ezek közül 15 a zaporizzsjai frontszakaszon vált üzemképtelenné -, és 69 páncélozott harcjárművet.
Az ukrán fegyveres erők volt katonáiból alakult Bogdan Hmelnickij önkéntes zászlóalj csatlakozott az orosz Kaszkad műveleti-harci alakulathoz. Andrij Tiscsenko, az alegység parancsnoka elmondta, hogy a katonák az esküt a kiképzés végén fogják letenni.

Az EU további pénzügyi és katonai támogatásáról biztosította Ukrajnát

Az Európai Unió mindaddig jelentős pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást nyújt Ukrajnának és népének, ameddig arra szükség van – jelentették ki az uniós tagországok vezetői kétnapos csúcstalálkozójukon Ukrajnával kapcsolatban pénteken elfogadott zárónyilatkozatukban.

Az Európai Tanács tagjai kijelentették: az EU elismeri Ukrajna önvédelemhez való jogát.
Kijelentették: Ukrajna honvédő háborújának támogatására fel kell gyorsítani a katonai támogatás eljuttatását Kijev sürgető katonai és védelmi szükségleteinek kielégítésére. A szállítani szükséges katonai eszközök között rakétáknak és lőszereknek, valamint légvédelmi rendszereknek kell szerepelniük a lakosság, valamint a létfontosságú energetikai infrastruktúra védelme érdekében.
Az Európai Unió és a tagállamok továbbá segítik Ukrajnát önmaga megvédésében, a destabilizációs erőfeszítéseknek való ellenállásban és a jövőbeni agressziós cselekményektől való elrettentésben – szögezték le.
Kijelentették: az Ukrajna polgári és létfontosságú infrastruktúrája elleni folyamatos orosz támadások ismeretében az Európai Unió és tagállamai fokozni fogják a humanitárius és polgári védelmi segítségnyújtásukat, beleértve az olyan berendezések biztosítását, mint az áramfejlesztők, transzformátorok, mobil fűtőállomások és a világítóberendezések, hogy segítsenek Ukrajnának és népének szembenézni a tél jelentette kihívásokkal.
Az EU és a tagállamok nemzetközi együttműködésre törekszenek az átfogó, igazságos és tartós béke, valamint az ukrán béketerv kulcsfontosságú elveinek és célkitűzéseinek megvalósításához – húzták alá.
A tagállami vezetők kijelentették: Oroszország felelős az Ukrajna elleni háború által okozott károkért. Ezért – mint írták – meg kell vizsgálni, hogy az uniós bankokban tárolt és befagyasztott orosz vagyon miként fordítható Ukrajna újjáépítésére.
A tagállami vezetők kijelentették továbbá: Oroszországot és vezetőit felelősségre kell vonni az Ukrajna elleni háború során elkövetett nemzetközi jog szerinti bűncselekmények miatt. Az Európai Tanács elítélte az ukrán gyermekek és más civilek Oroszország általi elhurcolását Oroszországba és Fehéroroszországba, és haladéktalan visszatérésük biztosításra szólítottak fel.
„Tovább kell gyengíteni Oroszország azon képességét, hogy vívni tudja háborúját, többek között a szankciók megerősítésével, teljes és hatékony végrehajtásukkal, valamint kijátszásuk megakadályozásával” – fogalmaztak az Európai Tanács tagjai, majd sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy szerdán az orosz parlament alsóháza elfogadta az átfogó atomcsendegyezmény (CTBT) ratifikációjának visszavonásáról szóló törvényjavaslatot.
Oroszország egyoldalú döntése a fekete-tengeri gabonaszállítási kezdeményezés végrehajtásának megszüntetéséről, az ukrajnai gabonatárolók elleni szándékos támadások, valamint a fekete-tengeri hajózás szabadságát akadályozó lépései azt mutatják, hogy Moszkva továbbra is fegyverént használja az élelmiszert és aláássa a globális élelmezésbiztonságot – állapították meg.
Közölték, hogy az Európai Unió továbbra is támogatja a Moldovai Köztársaságot azon kihívások kezelésében, amelyekkel az Ukrajna elleni orosz agresszió következményeként szembesül. Az Európai Unió szorosan együttműködik Ukrajnával, Moldovával és Grúziával, és támogatja reformtörekvéseiket – tették hozzá.

Ukrán elnök: Oroszország egy dandárnyi katonát vesztett Avgyijivka ostrománál

Oroszország már legalább egy dandárnyi katonát veszített a Donyeck megyei Avgyijivka ostroma közben – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Rishi Sunak brit miniszterelnökkel folytatott pénteki telefonbeszélgetése során az ukrán elnöki iroda közleménye szerint.

„Oroszország továbbra is az egész Donbasz elfoglalására törekszik. A megszállók többször is megpróbálták bekeríteni Avgyijivkát, de katonáink minden alkalommal megállították és visszaverték őket, fájdalmas veszteségeket okozva nekik” – idézte az elnöki iroda Zelenszkijt az államfő hivatalos honlapján közzétett közleményben.
Az orosz megszállás alatti, Donyeck közelében fekvő ipari várost az utóbbi hetekben heves ostrom alá vette az orosz hadsereg.
A brit miniszterelnökkel folytatott megbeszélése során Zelenszkij megerősítette, hogy a fekete-tengeri gabonafolyosó minden orosz fenyegetés ellenére továbbra is működik.
Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter a Facebookon közölte, hogy péntekre virradó éjszaka az orosz csapatok rakétatámadást indítottak a harkivi régióban lévő Izjum város tűzoltósági épülete ellen, a támadásban nyolc tűzoltó sérült meg, négyen közülük kórházba kerültek. Hozzátette, hogy károk keletkeztek az épületben és 13 berendezés rongálódott meg.
Az ukrán légierő a Telegramon arról számolt be, hogy az orosz hadsereg hat támadó drónnal és egy Iszkander-M rakétával támadta éjszaka Ukrajnát, az ukránok viszont öt Sahid típusú drónt megsemmisítettek.
Az ukrán vezérkar pénteki helyzetjelentésében azt írta, hogy Oroszország ukrajnai embervesztesége mintegy 560-nal 297 680-ra nőtt, az ukrán erők az elmúlt nap során megsemmisítettek egyebek mellett négy harckocsit és hét tüzérségi fegyvert.

Sunak Zelenszkijnek: London a közel-keleti válság közben sem feledkezik meg Ukrajnáról

London a közel-keleti válság fellángolása közepette sem feledkezik meg Ukrajnáról – erről biztosította pénteken Rishi Sunak brit kormányfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.

A Downing Street tájékoztatása szerint a két vezető telefonos megbeszélésén Sunak hangsúlyozta: Nagy-Britannia hosszú távra és tántoríthatatlanul elkötelezte magát Ukrajna szuverenitása és területi sérthetetlensége mellett, és ebben a Közel-Keleten kirobbant konfliktus sem jelent változást.
Ukrajnában és a Közel-Keleten is meg kell védeni a szabályokon alapuló rend elvét, amelynek alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy békében és stabil környezetben éljen – fogalmazott a brit miniszterelnök.
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének beszámolója szerint Sunak és Zelenszkij áttekintette a fekete-tengeri helyzetet is, és mindketten kiemelték annak fontosságát, hogy az ukrán exportgabonát ukrán kikötőkből lehessen elszállítani.
Rishi Sunak a londoni alsóház képviselőinek tartott minapi tájékoztatásában elmondta: a brit kormány adatai szerint Oroszország egyetlen hónap alatt 270 ezer tonna – egymillió ember egyévi élelmezésére elegendő – ukrán gabonát semmisített meg.
A Kreml a nyáron bejelentette, hogy nem újítja meg az ENSZ és Törökország közvetítésével egy évvel korábban született fekete-tengeri orosz-ukrán gabonaegyezményt, amelynek alapján Oroszország hozzájárult a blokád alatt tartott fekete-tengeri ukrán kikötőkből a gabonaszállítások újraindításához, azzal a feltétellel, hogy bizonyos orosz mezőgazdasági és élelmiszertermékek mentesülnek a nemzetközi szankciók hatálya alól.
Moszkva azzal a panasszal függesztette fel az egyezmény megújítását, hogy az egyezmény ez utóbbi feltétele a gyakorlatban nem teljesült.
A pénteki telefonbeszélgetésben Rishi Sunak biztosította Zelenszkijt arról, hogy Nagy-Britannia továbbra is támogatja a gabonaszállítások fenntartását célzó ukrán erőfeszítéseket. London emellett együttműködik szövetségeseivel a kritikus fontosságú ukrajnai infrastruktúra védelmét szolgáló támogatások összehangolása végett – hangsúlyozta a brit kormányfő a Downing Street tájékoztatása szerint.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine