Nyomjelző lövedéket is bevetettek a Horgoson lövöldöző migránsok

Háborús harci tapasztalatokkal is rendelkezhetnek azoknak a migránsbandáknak a tagjai, akik között hajnalban tört ki lövöldözés Szerbiában, a magyar határhoz közeli Horgoson. A három halálos áldozatot és egy súlyos sérültet követelő összecsapásban nyomjelző lövedékeket is bevetettek az elkövetők – hangzott el az M1 Híradó délutáni adásában.
Nyomjelző lövedékeket is használtak a péntek hajnali horgosi lövöldözés elkövetői – jelentette az M1 délutáni Híradójában a csatorna helyi tudósítója. Mészáros György véleménye szerint ez azt jelenti, hogy az egymással harcló migránsbandák rendkívül jól fel vannak fegyverezve, és tagjaiknak komoly, esetenként háborús tapasztalatai is lehetnek.
A hajnali lövöldözésben megsérült illegális bevándorlót időközben megműtötték Szabadkán, állapota stabil. A Szelevényi erdőhöz közben egyre több rendőr, speciális osztag érkezik, a terület megtisztításában részt vesznek a csendőrség munkatársai is. A tudósító beszámolója szerint a hatóságok illetékesei ugyanakkor tartanak attól, hogy az erdőben még fegyveres, harcra kész migránsok vannak, akik megtámadhatják a rendőröket.
Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója az M1 Híradójának kérdésére elmondta: az Európai Uniót (EU) sújtó migránsáradat kezelésében alapvető hiba, hogy a tagállamok többsége pusztán humanitárius problémaként kezelte korábban a kérdést.
A szakértő szerint amíg tíz évvel ezelőtt még hatékony eszközökkel lehetett volna irányítani a jelenséget, ma már erre nincs lehetőség, mivel az illegális bevándorlók több százezeres nagyságrendben tartanak Európába. Marsai Viktor úgy vélekedett, hogy az EU vezetősége által erőltetett, ugyanakkor számos tagállam, így Magyarország által is ellenzett migránskvóták nem hoznak megoldást a jelenségre, csak elmélyítik a válságot.
A Migrációkutató Intézet igazgatója szerint reális lehetősége van annak, hogy olyan európai nagyvárosokban, mint például Marseille, Köln, vagy Malmö éveken belül enklávékként működő iszlám kalifátusok jönnek létre.