Az orosz-ukrán háború 611. napja – FRISSÜL

Immár hatszáztizenegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Charles Michel: Ukrajna támogatása prioritás marad

Az uniós tagállamok vezetői által elfogadott zárónyilatkozat megerősíti, hogy Ukrajna katonai és pénzügyi támogatása prioritás marad az Európai Unió számára – jelentette ki az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke pénteken Brüsszelben.

Charles Michel a kétnapos EU-csúcsot követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Ukrajna támogatása érdekében meg kell teremteni a jogi lehetőségét annak, hogy az európai bankokban befagyasztott orosz vagyont finanszírozásra és újjáépítésére lehessen fordítani.
Kiemelte: a tagállami vezetők megerősítették, hogy a biztonság szavatolása az unió legfontosabb feladatai közé tartozik, és ehhez a rendőrségi és igazságszolgáltatási szervezek együttműködésére, a vonatkozó információk megosztására és a létfontosságú infrastruktúra védelmére kell összpontosítani a terrorizmus elleni küzdelem sikere érdekében.
A migráció kérdéséről az Európai Tanács elnöke azt mondta, a tagállami vezetők egyetértettek az unión kívüli országokkal ápolt kapcsolatok és együttműködés megerősítésének fontosságában.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Európa gazdasági versenyképességéről szólva elmondta: azokra a területekre kell összpontosítani, ahol már most is versenyelőnyben van, vagy vezető szerepet tölthet be az unió.
„Az európai ipar- és energiapolitikánk a helyes útra állított minket, melyre jó példa az iparra vonatkozó nettó zéró kibocsátási cél meghatározása és a kulcsfontosságú nyersanyagokról szóló törvény. Fontosnak nevezte továbbá a villamosenergia-piac reformját a megújuló energiaforrások használatának ösztönzésére az energiaárak csökkentése érdekében.
Rámutatott: tavaly 3,7 millió migráns érkezett legálisan az európai munkaerőpiacra, ami – mint kiemelte – „nagyon pozitív jel”, mert véleménye szerint még több bevándorló munkavállalóra lesz szükség.
Ukrajnával összefüggésben az uniós bizottság elnöke arra figyelmeztetett, hogy a közel-keleti válság ellenére is fontos a háború sújtotta ország támogatása. Kiemelte, az EU továbbra is szállítja a védelmi felszereléseket és immár 83 milliárd euró pénzügyi támogatást nyújtott Kijevnek.
„A következő lépés az 50 milliárdos ukrajnai hitelkeret elfogadása lesz, mert Ukrajnának megbízható és kiszámítható pénzügyi támogatásra van szüksége. Természetesen továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát az uniós csatlakozáshoz vezető úton, november elején pedig értékelni fogja az eddig elért eredményeket” – tájékozatott.
Az EU jelenleg egy új, Oroszország elleni szankcióscsomag előkészítésén dolgozik – zárta beszédét Ursula von der Leyen.
Emmanuel Macron francia elnök az EU-csúcsot követő sajtótájékoztatóján azt mondta, nem akar ítéletet mondani Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozójáról, „az akár hasznos is lehet”, de hangsúlyozta, hogy a találkozó nem gyengítheti az Ukrajnának nyújtott uniós támogatást.
„Semmiképp nem tiltható meg egy állam-, illetve kormányfőnek, hogy találkozzon egyik vagy másik vezetővel. Nem vagyok megdöbbenve. Csak az lenne a kérésem, tiszteletből és lojalitásból, hogy legyen előzetes és utólagos egyeztetés – különösen abban a helyzetben, amelyben Oroszországgal vagyunk – és ne használjuk fel ezeket a kétoldalú kapcsolatokat arra, hogy olyan dolgokról tárgyaljunk, amelyek gyengítenék az egységünket” – fogalmazott.
Mint mondta, nem szeretne erkölcsből leckét adni a magyar miniszterelnöknek, így „nem ítéli meg, amit tett”, véleménye szerint „akár hasznos is lehet” a találkozó, azonban nem gyengítheti az egységet, ami az ukrajnai háború kezdete óta az EU erőssége. Megjegyezte, hogy a magyar és szlovák miniszterelnök nem kérte az Ukrajnával kapcsolatos tanácsi szöveg módosítását, és egyetértett vele.
„Azonban különböző dolgokra érzékenyek, amit ki is fejeznek, de végső soron ez nem veszélyeztetheti a fellépésünk folytonosságát. És úgy gondolom, hogy tiszteletben kell tartanunk ezeket az érzékenységeket, ha hosszú távon fenn akarjuk tartani az egységet” – szögezte le Macron.
Hozzátette: „minden érv jogos. Továbbra is elkötelezettek maradunk, tiszteletben tartjuk ezeket a különbségeket, de úgy gondolom, hogy képesnek kell lennünk arra, hogy továbblépjünk”.
A francia elnök szerint a magyar kormányfő sokszor hasonlítja Brüsszelt Moszkvához, pedig – mint kiemelte – van egy alapvető különbség: „az Európai Unió nem szállta meg Magyarországot. Magyarország ugyanis szuverén döntést hozott arról, hogy csatlakozik a mi Európánkhoz”.
Macron végezetül aggodalmát fejezte ki Gáza izraeli bombázása miatt, és hangsúlyozta, a harcokban elhunyt számos humanitárius dolgozónak semmi köze a terrorizmushoz.
„Teljes mértékben elismerjük a terrorizmus elleni küzdelem jogosultságát és törvényességét, készek vagyunk segíteni is, de a teljes blokád, a válogatás nélküli bombázások és egy kiterjedt szárazföldi hadművelet nem tudja szavatolni a civil lakosság védelmét” – tette hozzá a francia elnök.
Olaf Scholz német kancellár távozásakor azt mondta, az EU meg fogja hozni a szükséges döntéseket Ukrajna stabilitásának biztosítására annak ellenére, hogy egyes tagországok között erről eltérő elképzelések vannak.
Robert Fico szlovák miniszterelnök azt mondta, országa a továbbiakban nem nyújt katonai támogatást Ukrajnának. Hangsúlyozta ugyanakkor: Szlovákia továbbra is humanitárius segítséget nyújt Kijevnek, és segít az aknamentesítésben. „Nem hiszek a konfliktus katonai megoldásában” – fogalmazott.
Karl Nehammer osztrák kancellár kijelentette: Ukrajna támogatása folytatódik, az országnak továbbra is szüksége van a szolidaritásra és a támogatásra. Az orosz agresszió háborús bűncselekmény, ezért megérdemli Ukrajna az EU segítségét – mondta.

Katonafeleségek tüntettek több ukrán nagyvárosban a régóta szolgálatot teljesítő férjeik leszereléséért

Több ukrán nagyvárosban rendeztek katonafeleségek tüntetést pénteken követelve, hogy a már másfél éve szolgálatot teljesítő katonákat szereljék le – adták hírül ukrán hírportálok.

A médiabeszámolók szerint a tüntetők elsősorban a 18 hónapos szolgálati idő utáni leszerelésről szóló, már a parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadását sürgették. A résztvevők igyekeztek ráirányítani a figyelmet a témával foglalkozó, az ukrán elnöknek címzett internetes petícióra is, amelyhez már összegyűlt a 25 ezer támogató szavazat, így az államfő köteles reagálni rá.
Az ukrán fővárosban, Kijevben a főtéren gyűlt össze a katonák hozzátartozóinak egy kisebb csoportja. A demonstrálók egyebek mellett azt skandálták, hogy „eljött mások ideje”, „mindenkinek ki kell vennie részét a győzelemből” és „a katonáknak is van családja”.
Hasonló megmozdulások voltak a nyugat-ukrajnai Ternopilben, Hmelnickijben, Lvivben és Csernyivciben, a keleti országrészben Zaporizzsjában, Dnyipróban és Krivij Rihben, az ország középső részében Kropivnickijben, délen pedig Odesszában. Több helyütt a nők gyerekeikkel együtt vettek részt az eseményen. Noha Ukrajnában a hadiállapot miatt elvileg tilosak a nagygyűlések, a demonstrációk az eddigi információk szerint zavartalanul zajlottak le.

Tizenkilenc csoportos rakétacsapás ért a héten ukrán katonai célpontokat

Az orosz fegyveres erők az elmúlt hét folyamán tizenkilenc alkalommal hajtottak végre csoportos csapást precíziós fegyverekkel és drónokkal ukrán tüzérségi lőszerraktárak, tengeri drónok tárolóhelyei, katonai repülőterek infrastruktúrája, valamint üzemanyag- és kenőanyagraktárak ellen – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

Az október 21. és 27. közötti időszakra vonatkozó hadijelentés szerint a csapások elérték az ukrán hadsereg, illetve a külföldi „zsoldosok” szálláshelyeit, és „az összes kijelölt létesítményt eltalálták”.
Az összefoglaló azt állította, hogy október 1-je óta az orosz fegyveres erők vadászrepülőgépei és légvédelmi eszközei az ukrán légierő 31 repülőgépét és három helikopterét semmisítették meg: 20 Mig-29-est, nyolc Szu-25-öst, egy Szu-24-es, két L-39-est és három Mi-8-ast. A moszkvai katonai tárca szerint az elmúlt hét folyamán 208 ukrán drónt, 19 HIMARS- és négy Uragan-rakétát, két ATACMS operatív-taktikai rakétát, két Neptun hajóelhárító rakétát, hat HARM radarelhárító rakétát, nyolc JDAM irányított légibombát és egy földi célpontok megsemmisítésére átalakított S-200-as légvédelmi rakétát fogtak el.
A hadijelentés szerint az orosz erők az elmúlt egy hét leforgása alatt négy frontszakaszon 110 rohamot vertek vissza, amelyekben több mint 5550 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg. A legnagyobb emberveszteséget, mintegy 2055 főt az ukrán fél a Donyeck környékén vívott harcokban szenvedte el, a legtöbb, szám szerint 47 támadással pedig Kupjanszk környékén próbálkozott.
Az orosz összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett négy fegyver-és lőszerraktárt, 20 harckocsit – ezek közül 15 a zaporizzsjai frontszakaszon vált üzemképtelenné -, és 69 páncélozott harcjárművet.
Az ukrán fegyveres erők volt katonáiból alakult Bogdan Hmelnickij önkéntes zászlóalj csatlakozott az orosz Kaszkad műveleti-harci alakulathoz. Andrij Tiscsenko, az alegység parancsnoka elmondta, hogy a katonák az esküt a kiképzés végén fogják letenni.

Az EU további pénzügyi és katonai támogatásáról biztosította Ukrajnát

Az Európai Unió mindaddig jelentős pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást nyújt Ukrajnának és népének, ameddig arra szükség van – jelentették ki az uniós tagországok vezetői kétnapos csúcstalálkozójukon Ukrajnával kapcsolatban pénteken elfogadott zárónyilatkozatukban.

Az Európai Tanács tagjai kijelentették: az EU elismeri Ukrajna önvédelemhez való jogát.
Kijelentették: Ukrajna honvédő háborújának támogatására fel kell gyorsítani a katonai támogatás eljuttatását Kijev sürgető katonai és védelmi szükségleteinek kielégítésére. A szállítani szükséges katonai eszközök között rakétáknak és lőszereknek, valamint légvédelmi rendszereknek kell szerepelniük a lakosság, valamint a létfontosságú energetikai infrastruktúra védelme érdekében.
Az Európai Unió és a tagállamok továbbá segítik Ukrajnát önmaga megvédésében, a destabilizációs erőfeszítéseknek való ellenállásban és a jövőbeni agressziós cselekményektől való elrettentésben – szögezték le.
Kijelentették: az Ukrajna polgári és létfontosságú infrastruktúrája elleni folyamatos orosz támadások ismeretében az Európai Unió és tagállamai fokozni fogják a humanitárius és polgári védelmi segítségnyújtásukat, beleértve az olyan berendezések biztosítását, mint az áramfejlesztők, transzformátorok, mobil fűtőállomások és a világítóberendezések, hogy segítsenek Ukrajnának és népének szembenézni a tél jelentette kihívásokkal.
Az EU és a tagállamok nemzetközi együttműködésre törekszenek az átfogó, igazságos és tartós béke, valamint az ukrán béketerv kulcsfontosságú elveinek és célkitűzéseinek megvalósításához – húzták alá.
A tagállami vezetők kijelentették: Oroszország felelős az Ukrajna elleni háború által okozott károkért. Ezért – mint írták – meg kell vizsgálni, hogy az uniós bankokban tárolt és befagyasztott orosz vagyon miként fordítható Ukrajna újjáépítésére.
A tagállami vezetők kijelentették továbbá: Oroszországot és vezetőit felelősségre kell vonni az Ukrajna elleni háború során elkövetett nemzetközi jog szerinti bűncselekmények miatt. Az Európai Tanács elítélte az ukrán gyermekek és más civilek Oroszország általi elhurcolását Oroszországba és Fehéroroszországba, és haladéktalan visszatérésük biztosításra szólítottak fel.
„Tovább kell gyengíteni Oroszország azon képességét, hogy vívni tudja háborúját, többek között a szankciók megerősítésével, teljes és hatékony végrehajtásukkal, valamint kijátszásuk megakadályozásával” – fogalmaztak az Európai Tanács tagjai, majd sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy szerdán az orosz parlament alsóháza elfogadta az átfogó atomcsendegyezmény (CTBT) ratifikációjának visszavonásáról szóló törvényjavaslatot.
Oroszország egyoldalú döntése a fekete-tengeri gabonaszállítási kezdeményezés végrehajtásának megszüntetéséről, az ukrajnai gabonatárolók elleni szándékos támadások, valamint a fekete-tengeri hajózás szabadságát akadályozó lépései azt mutatják, hogy Moszkva továbbra is fegyverént használja az élelmiszert és aláássa a globális élelmezésbiztonságot – állapították meg.
Közölték, hogy az Európai Unió továbbra is támogatja a Moldovai Köztársaságot azon kihívások kezelésében, amelyekkel az Ukrajna elleni orosz agresszió következményeként szembesül. Az Európai Unió szorosan együttműködik Ukrajnával, Moldovával és Grúziával, és támogatja reformtörekvéseiket – tették hozzá.

Ukrán elnök: Oroszország egy dandárnyi katonát vesztett Avgyijivka ostrománál

Oroszország már legalább egy dandárnyi katonát veszített a Donyeck megyei Avgyijivka ostroma közben – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Rishi Sunak brit miniszterelnökkel folytatott pénteki telefonbeszélgetése során az ukrán elnöki iroda közleménye szerint.

„Oroszország továbbra is az egész Donbasz elfoglalására törekszik. A megszállók többször is megpróbálták bekeríteni Avgyijivkát, de katonáink minden alkalommal megállították és visszaverték őket, fájdalmas veszteségeket okozva nekik” – idézte az elnöki iroda Zelenszkijt az államfő hivatalos honlapján közzétett közleményben.
Az orosz megszállás alatti, Donyeck közelében fekvő ipari várost az utóbbi hetekben heves ostrom alá vette az orosz hadsereg.
A brit miniszterelnökkel folytatott megbeszélése során Zelenszkij megerősítette, hogy a fekete-tengeri gabonafolyosó minden orosz fenyegetés ellenére továbbra is működik.
Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter a Facebookon közölte, hogy péntekre virradó éjszaka az orosz csapatok rakétatámadást indítottak a harkivi régióban lévő Izjum város tűzoltósági épülete ellen, a támadásban nyolc tűzoltó sérült meg, négyen közülük kórházba kerültek. Hozzátette, hogy károk keletkeztek az épületben és 13 berendezés rongálódott meg.
Az ukrán légierő a Telegramon arról számolt be, hogy az orosz hadsereg hat támadó drónnal és egy Iszkander-M rakétával támadta éjszaka Ukrajnát, az ukránok viszont öt Sahid típusú drónt megsemmisítettek.
Az ukrán vezérkar pénteki helyzetjelentésében azt írta, hogy Oroszország ukrajnai embervesztesége mintegy 560-nal 297 680-ra nőtt, az ukrán erők az elmúlt nap során megsemmisítettek egyebek mellett négy harckocsit és hét tüzérségi fegyvert.

Sunak Zelenszkijnek: London a közel-keleti válság közben sem feledkezik meg Ukrajnáról

London a közel-keleti válság fellángolása közepette sem feledkezik meg Ukrajnáról – erről biztosította pénteken Rishi Sunak brit kormányfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.

A Downing Street tájékoztatása szerint a két vezető telefonos megbeszélésén Sunak hangsúlyozta: Nagy-Britannia hosszú távra és tántoríthatatlanul elkötelezte magát Ukrajna szuverenitása és területi sérthetetlensége mellett, és ebben a Közel-Keleten kirobbant konfliktus sem jelent változást.
Ukrajnában és a Közel-Keleten is meg kell védeni a szabályokon alapuló rend elvét, amelynek alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy békében és stabil környezetben éljen – fogalmazott a brit miniszterelnök.
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének beszámolója szerint Sunak és Zelenszkij áttekintette a fekete-tengeri helyzetet is, és mindketten kiemelték annak fontosságát, hogy az ukrán exportgabonát ukrán kikötőkből lehessen elszállítani.
Rishi Sunak a londoni alsóház képviselőinek tartott minapi tájékoztatásában elmondta: a brit kormány adatai szerint Oroszország egyetlen hónap alatt 270 ezer tonna – egymillió ember egyévi élelmezésére elegendő – ukrán gabonát semmisített meg.
A Kreml a nyáron bejelentette, hogy nem újítja meg az ENSZ és Törökország közvetítésével egy évvel korábban született fekete-tengeri orosz-ukrán gabonaegyezményt, amelynek alapján Oroszország hozzájárult a blokád alatt tartott fekete-tengeri ukrán kikötőkből a gabonaszállítások újraindításához, azzal a feltétellel, hogy bizonyos orosz mezőgazdasági és élelmiszertermékek mentesülnek a nemzetközi szankciók hatálya alól.
Moszkva azzal a panasszal függesztette fel az egyezmény megújítását, hogy az egyezmény ez utóbbi feltétele a gyakorlatban nem teljesült.
A pénteki telefonbeszélgetésben Rishi Sunak biztosította Zelenszkijt arról, hogy Nagy-Britannia továbbra is támogatja a gabonaszállítások fenntartását célzó ukrán erőfeszítéseket. London emellett együttműködik szövetségeseivel a kritikus fontosságú ukrajnai infrastruktúra védelmét szolgáló támogatások összehangolása végett – hangsúlyozta a brit kormányfő a Downing Street tájékoztatása szerint.

Charles Michel: eltökélt szándékunk megerősíteni, hogy lankadatlanul támogatjuk Ukrajnát

Eltökélt szándékunk megerősíteni és emlékeztetni arra, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatásunk lankadatlan, és addig tart, ameddig csak szükséges – hangsúlyozta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken az uniós tagállamok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozójára érkezve.

Mint mondta, a csúcstalálkozó második napján a vezetők többek között arról tárgyalnak majd, hogyan lehet Ukrajnát fenntarthatóan támogatni.
Az Európai Tanács vezetője elhárította az unión belüli nézeteltérésekkel kapcsolatos aggodalmakat, és úgy nyilatkozott: „széles körű támogatás sorakozott fel Ukrajna mellett, ami rendkívül fontos, mert mindannyian tudjuk, hogy az ukránok a jövőjükért, a földjükért és a mi értékeinkért és elveinkért is harcolnak”.
Hangsúlyozta, hogy a tagállami vezetőket tömörítő tanácsban a döntések egyhangúlag születnek, a csúcstalálkozó pedig „a kollektív intelligencia egyfajta gyakorlása, ami teret ad az érvelésnek és egymás meggyőzésének.”
„A legvégén mindig egységben maradunk, tegnap például a közel-keleti helyzettel kapcsolatban, és ma is biztos vagyok benne, hogy sikerül konszenzust elérnünk” – hangoztatta.
Kaja Kallas észt miniszterelnök a találkozóra érkezve adott nyilatkozatában reményét fejezte ki, hogy Magyarország és Szlovákia jóváhagyja a tervezett 50 milliárd eurós ukrajnai segélycsomagot, de figyelmeztetett, hogy még messze van az uniós pénzügyi keret felülvizsgálatáról szóló megállapodás.
Xavier Bettel leköszönő luxemburgi kormányfő nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy „Magyarországnak – annak érdekében, hogy feloldja a saját befagyasztott uniós forrásainak zárolását – nem lenne szabad gáncsolnia az Ukrajnának nyújtandó új pénzügyi támogatásról szóló döntéshozatalt”.
„Magyarországnak nem lenne szabad azt mondania: ha pénzt szántok Ukrajnának, akkor mi is pénzt akarunk. Nem lehetünk Orbán Viktor túszai, és meggyőződésem, hogy pozitív megoldást fogunk találni” – mondta Bettel.
A luxemburgi vezető bírálta továbbá a magyar miniszterelnök személyes találkozóját is Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Ezzel (Orbán) kigúnyolta az összes ukránt és a harcoló katonákat, akik életüket vesztik az orosz támadásokban” – fogalmazott.

Újabb katonai támogatást jelentett be az Egyesült Államok Ukrajna számára

Az Egyesült Államok újabb, ezúttal 150 millió dollár (mintegy 55 milliárd forint) értékű katonai támogatást jelentett be csütörtökön Ukrajna számára a folytatódó háború szükségleteinek kielégítésére.

A védelmi minisztérium közleménye szerint az újabb szállítmányt is az amerikai hadsereg készleteiből juttatják el az ukrán haderő számára az orosz agresszióval szembeni fellépéshez. A fegyvercsomag tartalmaz a többi között föld-levegő rakétarendszerbe (NASAMS) való lőszereket, AIM-9M és Stinger légvédelmi rakétákat, HIMARS-rakétákat, valamint 105, és 155 milliméteres tüzérségi lövedékeket, és egyéb eszközöket.
A védelmi minisztérium közleménye az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segítséget a nemzetbiztonságba való „okos befektetésnek” nevezi, ami egyben erősíti az amerikai védelmi ipart, és munkahelyeket teremt az amerikai emberek számára.
A Pentagon az amerikai kormányzat nevében egyben felszólította a Kongresszust, hogy fogadja el az Ukrajna folytatódó támogatására kért költségvetés-kiegészítést.

Ismét közel 11 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. október 26-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5456 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5303 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 62 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tudtuk meg pénteken hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányságtól.

Letöltendő börtönbüntetésre ítéltek egy papot Ukrajnában hazaárulásért

Tizenöt év letöltendő szabadságvesztésre ítélte egy bíróság az északkelet-ukrajnai Szumi megyében a Moszkva által kánoninak elismert Ukrán Ortodox Egyház (UPC) egy parókiavezető papját hazaárulásért – hozta nyilvánosságra az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a megyei ügyészség honlapján.

Az ítéletet a sosztkai városi bíróság hozta szerdán, és a börtönbüntetés mellett vagyonelkobzást is elrendelt. A hatóságok nem hozták nyilvánosságra az elítélt pap nevét.
A nyomozás során bebizonyosodott, hogy miután megkezdődött az Ukrajna elleni orosz invázió, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egyik alkalmazottja kapcsolatot létesített a pappal. Utóbbi önként beleegyezett az együttműködésbe, mert „Kreml-párti politikai nézeteket vallott, amelyeket többször hangoztatott is a körülötte lévők körében, beleértve a templomába járó híveket” – írta az SZBU, hozzátéve: a pap ukrán katonai létesítményekről és csapatok tartózkodási helyéről tájékoztatta az FSZB-t.
Az ukrán katonai hírszerzés – korábbi híradásokat pontosítva – a Telegramon közölte, hogy nem egy orosz megszállót robbantottak fel az orosz megszállás alá került, Zaporizzsja megyei Bergyanszkban, hanem négyet, és valamennyien az FSZB képviselői voltak. A közlés szerint az FSZB-sek egy járműben ültek, amelyet a helyi ukrán ellenállás tagjai robbantottak fel még hétfőn.
Az SZBU a Telegramon arról adott hírt, hogy semlegesített egy ellenséges hírszerző csoportot az északkelet-ukrajnai Szumi megyében, amely információkat gyűjtött az ukrán védelmi erők határ közeli helyéről, és továbbította azokat az oroszoknak.
Olekszandr Prokugyin Herszon megyei kormányzó a Telegramon közölte, hogy az elmúlt nap során két helyi lakos vesztette életét – köztük egy 13 éves fiú -, és négy sérült meg orosz támadások következtében a térségben. Kiemelte, hogy szerdán az orosz erők 51-szer lőtték a megye területét.
Az ukrán vezérkar csütörtöki helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége az elmúlt nap alatt mintegy 810-zel 297 120-ra emelkedett. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett 29 orosz harckocsit, két légvédelmi rendszert és 17 drónt.
Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára egy csütörtöki tévéműsorban elmondta, hogy Ukrajna hamarosan növeli a lőszergyártást állami és magánvállalkozások részvételével, az ehhez szükséges berendezéseket már telepítik az üzemekbe. Megjegyezte, hogy az állam önerőből nem tudja ezt megoldani, emiatt minél több magáncéget igyekeznek bevonni a gyártásba.

Tizenkét roham visszaveréséről számolt be az orosz védelmi minisztérium

Az orosz erők négy frontszakaszon 12 rohamot vertek vissza, amelyekben mintegy 850 ukrán katona esett el vagy sebesült meg a Moszkvában kiadott csütörtöki hadijelentés szerint.

A legnagyobb emberveszteséget, mintegy 295 főt az ukrán fél a Donyeck környékén vívott harcokban szenvedte el, a legtöbb támadással, hattal Kupjanszk környékén próbálkozott.
Az orosz összesítésben a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett három vezetésipontot, egy lőszerraktárt, öt harckocsit – ezek közül két német Lepoard a zaporizzsjai frontszakaszon vált üzemképtelenné -, 13 páncélozott harcjárművet, két gyalogsági harcjárművet, egy cseh Dana önjáró, valamint három amerikai gyártmányú M777-es és egy M119-es vontatott tarackot, hat HIMARS- ás GLSDB-rakétát, továbbá 27 drónt.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek, és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy semlegesített egy orosz állampolgárságú ukrán ügynököt, aki a hadkiegészítő parancsnokság tveri toborzóirodáját készült felrobbantani. A férfi a tájékoztatás szerint egy meg nem nevezett, Oroszországban betiltott ukrán nacionalista csoport tagja.
Az orosz Nyomozó Bizottság közölte, hogy a Zaporizzsja megyei Melitopolban házilag előállított robbanószerkezetet találtak a helyi katonai-polgári közigazgatás munkatársának gépkocsija alatt.
A bizottság krasznodari területi parancsnoksága terrortámadás címen eljárást indított egy 33 éves melitopoli születésű férfi ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy októberben mérgezett alkoholos italokkal és édeségekkel kísérelt meg merényletet elkövetni az armaviri katonai pilótaiskola végzősei ellen. A vizsgálat egyik célja a gyilkossági kísérlet indokainak kiderítése. A gyanúsított 2015 óta él Oroszországban.

Szijjártó Péter az ukrajnai háború befejezését sürgette Minszkben

Azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség Ukrajnában, ugyanis minden egyes nappal több ember hal meg és nagyobb pusztításra kerül sor, amíg csak tart a háború – jelentette ki a tárca közkése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Minszkben.

A tárcavezető az Eurázsiai Biztonsági Konferencia megnyitóján hangsúlyozta, hogy az európaiak, köztük a magyarok már eddig is nagy árat fizettek az ukrajnai háborúért, annak ellenére, hogy azért nem felelősek.
„Európai emberek halnak meg, európai infrastruktúra pusztul. És mi, magyarok nem akarjuk, hogy több ember haljon meg és több pusztítás történjen” – jelentette ki.
„Mi, magyarok békét akarunk minél hamarabb. Nem értünk egyet azokkal, akik szerint a béke feltételei és körülményei idővel javulni fognak. Minden egyes nappal, amíg tart ez a háború, több ember hal meg és több pusztításra kerül sor” – tette hozzá.
Majd arra figyelmeztetett, hogy a konfliktusnak nincs megoldása a harctéren, csak a tárgyalóasztalnál. „Ezért a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani, enélkül a békének még a reményét is feladjuk, és mi nem akarjuk feladni a béke reményét” – közölte.
„Hiszek a párbeszédben, hiszek a kommunikációs csatornák nyitva tartásában, ezért is fogadtam el örömmel ezt a meghívást, azt kockáztatva természetesen, hogy súlyos bírálatokat kapok majd Európa egyes részein ezért a döntésemért” – fogalmazott.
A miniszter hangsúlyozta, hogy hazánk számára a legrosszabb forgatókönyv a világ újbóli blokkosodása lenne, mivel ezen Közép-Európa mindig rajtaveszített, ehelyett a civilizált, pragmatikus együttműködés helyreállítására lenne szükség Kelet és Nyugat között.
Szijjártó Péter a fehérorosz és orosz kollégáját, Szjarhej Alejnyik és Szergej Lavrovot követő beszédében leszögezte: három dologra lenne szükség ahhoz, hogy Európa képes legyen megtalálni a megfelelő válaszokat a kihívásokra és el tudja kerülni a helyzet további romlását. A legfontosabb, hogy mielőbb le kell zárni a háború Ukrajnában, tűzszünetet kell kötni és béketárgyalásokat kell indítani – közölte.
A második pont a civilizált párbeszéd helyreállítása Kelet és Nyugat között, míg a harmadik a visszatérés a kölcsönös tiszteleten, észszerűségen alapuló párbeszédhez a ideologizált és túlpolitizált viták helyett – sorolta, rámutatva, hogy hazánk kész továbbra is mindezen célokért dolgozni.
A miniszter arra is kitért, hogy mára összeomlott az európai gazdasági növekedés modellje, amely a magasan fejlett nyugati technológiák és a viszonylag olcsó keleti energiahordozók kombinációján alapult, ennek következményeként Európában négyszer többet kell fizetni a földgázért, mint az Egyesült Államokban, és háromszor többet az áramért, mint Kínában.
Problémának nevezte, hogy olyan rendkívül gyakorlati ügyek váltak politikai és ideológiai viták túszává, mint az energiaellátás. „Mi a biztonságos energiaellátásra a fizikai valóság kérdéseként tekintünk, nem politikai kérdésként” – mondta, hozzáfűzve, hogy ezért Magyarország fenn fogja tartani a pragmatikus együttműködését Oroszországgal.
Ezt követően kiemelte, hogy miközben egyesek az európai és kínai gazdaság szétválasztását sürgetik, Magyarország nagy sikereket ért el azzal, hogy fontos találkozási ponttá vált az egymástól kölcsönösen függő keleti és nyugati gazdaság között.
Jó példaként említette az európai gazdaság gerincoszlopának számító autóipart, amelynek elektromos átállása nem lehet sikeres a keleti beszállítók nélkül. „A keleti és a nyugati gazdaság kölcsönösen függ egymástól. Tetszik, vagy nem tetszik, ez tény” – húzta alá.
Illetve kifejtette, hogy a globális biztonság a legrosszabb formájában van ma a hidegháború lezárulása óta. Kiemelte: két olyan háború is zajlik, amely erre nagy hatással van, az egyik Magyarország közvetlen szomszédságában, Ukrajnában, a másik Európa közvetlen szomszédságában, Izraelben.
Szavai szerint a biztonsági kihívások mellett az Európai Unió egy másik problémával is szembenéz, ez pedig a versenyképességének drámai romlása, amit bizonyít az is, hogy Kína nemrég átvette a második helyet a bruttó hazai termék (GDP) globális rangsorában. Az EU részedése a világ GDP-jéből 2010-ben még 22 százalék volt, ez mára 17 százalékra csökkent, miközben Kínáé 9 százalékról 18 százalékra nőtt.
Aláhúzta, hogy mindez nagy dilemma elé állítja a kontinenst napjainkban, Magyarország pedig érdekelt abban, hogy Európa ismét biztonságos és erős legyen. „Úgy gondoljuk, ehhez két dologra van szükség: békére és konnektivitásra” – mondta.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine