Az orosz-ukrán háború 610. napja – FRISSÜL

Immár hatszáztizedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Megint több mint 9 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. október 25-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4961 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4333 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 60 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte csütörtökön hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

Kreml: nukleáris válaszcsapás végrehajtását gyakorolta el az orosz hadsereg

Gyakorlatot tartottak Oroszország „hadászati elrettentő erői” Vlagyimir Putyin elnök irányításával – közölte szerdán a Kreml.

Szergej Sojgu védelmi miniszter Putyinnak, aki a Kreml szituációs terméből figyelte az eseményeket, arról tett jelentést, hogy a „hadászati támadó erők” által egy ellenséges nukleáris támadásra válaszul végrehajtott nagyerejű nukleáris csapás megindításával összefüggő feladatokat gyakorolták el. Valerij Geraszimov vezérkari főnök közölte, hogy a gyakorlaton részt vett az „orosz hadászati rakétaerők” Jarsz típusú mobil szárazföldi hadászati rakétarendszere, az orosz Északi Flotta Tula hadászati rakétahordozó tengeralattjárója, valamint két Tu-95MSZ típusú nagyhatótávolságú hadászati rakétahordozó repülőgép.
A Kreml szerint a gyakorlat során a pleszecki űrközpontból a kamcsatkai Kura tesztpályára indítottak el egy Jarsz interkontinentális ballisztikus rakétát, a Barents-tengerről, a nukleáris meghajtású Tula hadászati rakétahordozó tengeralattjáróról egy Szinyeva ballisztikus rakétát bocsátottak fel, a Tu-95MSZ nagyhatótávolságú repülőgépek pedig a levegőből indítottak rakétákat. Mindeközben ellenőrizték a katonai irányítószervek képzettségi szintjét, a vezetés, valamint a műveleti állomány készségét az alárendelt csapatok irányításának megszervezésére.
A Kreml közlése szerint minden betervezett feladatot maradéktalanul teljesítettek.

Moszkva a hadászati stabilitásra vonatkozó javalatokat kapott Washingtontól

Oroszország nem hivatalos javaslatokat kapott az Egyesült Államoktól a hadászati stabilitással kapcsolatban, Moszkva tanulmányozza azokat – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerdán újságíróknak Moszkvában.

„Így van. Non-paper formában. Vagyis papíron, de nem hivatalos feljegyzés formájában” – mondta Rjabkov arra az értesülésre reagálva, amely szerint Oroszország stratégiai stabilitási és fegyverzetellenőrzési javaslatokat kapott az Egyesült Államoktól.
A kérdésre felelve Rjabkov kijelentette, hogy a javaslatok elemzése jelenleg tárcaközi formában folyik Moszkvában. „Nincsenek bennük újdonságot jelentő elemek. Ez egy ismert álláspont, csak egységesítették. Higgadtan tanulmányozzuk, és a megfelelő pillanatban válaszolunk majd az amerikaiaknak. Hogy milyen formában, ezt még korai lenne megmondani” – hangoztatta a külügyminiszter-helyettes.
Úgy vélekedett, hogy a javaslatok nem tekinthetők a párbeszéd újrafelvételének.
Rjabkov azt mondta: „Azt javasolják, hogy a stratégiai stabilitásról és a fegyverzetellenőrzésről szóló párbeszéd folytatását helyezzük szisztematikus alapokra, mindattól elszigetelve tegyék, ami jelenleg folyik. Erre mi nem állunk készen, mert úgy gondoljuk, hogy az Egyesült Államok Oroszországgal szembeni mélyen, alapvetően ellenséges irányvonalának megváltoztatása nélkül egyszerűen lehetetlen visszatérni a stratégiai stabilitásról, beleértve a START-ról (a hadászati fegyverzetcsökkentési szerződésről) és más témákról szóló párbeszédhez, ahogyan az korábban gyakorlat volt” – mondta a miniszterhelyettes.
Az orosz parlament felsőháza szerdán megszavazta az átfogó atomcsendszerződés (CTBT) Oroszország általi ratifikációjának visszavonásáról szóló törvényjavaslatot. Az alsóház múlt hét kedden döntött hasonlóképpen.

Szergej Sojgu: öt nap alatt 24 harci repülőgépet lőtt le az orosz légvédelem

Új légvédelmi rakétarendszerek jelentek meg az orosz fegyveres erőknél, amelyek az ukrán légierő 24 repülőgépét lőtték le az elmúlt öt nap alatt – közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, aki szerdán felkereste a „különleges hadműveletben” részt vevő Kelet csoport vezetési pontját a donyecki régió déli részén.

„Olyan komplex rendszereket kaptunk, amelyek öt nap alatt 24 repülőgépet lőttek le” – mondta Sojgu.
A tárcavezető szerint az orosz hadsereg tevékenysége nyomán kialakult helyzet azt mutatja, hogy az ukrán fegyveres erők egyre kevesebb képességgel rendelkeznek. Beszámolója szerint kedden elfogtak négy kényszermozgósított lembergi (Lviv) katonát, akiket az ukránok azonnal a frontra vezényeltek. Szavai szerint az elmúlt három-négy hétben „sok” ukrán esett fogságba vagy adta meg magát önként. Úgy vélekedett, hogy ez az ukrán hadseregben megmutatkozó rossz pszichológiai állapotról árulkodik.
Sojgu azt állította, hogy „az ellenség pánikban van”, az orosz hadsereg pedig „minden megközelítést, be- és kijáratot ismer”.
Alekszandr Bogomaz, az oroszországi Brjanszk megye kormányzója bejelentette, hogy a légvédelem négy repülőgép típusú ukrán drónt lőtt le szerdán a régió légterében.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy a Zaporizzsja megyei Berdjanszkban egy katona életét vesztette, annak következtében, hogy hétfőn egy pokolgép robbant fel a gépkocsija alatt. Az ügyben terrorizmus címén büntetőeljárás indult.

Ukrán szaktárca: a hmelnickiji atomerőmű környékére mért csapást Oroszország

A nyugat-ukrajnai hmelnickiji atomerőmű közvetlen közelében lévő területre mért csapást az orosz hadsereg szerdára virradó éjjel, a támadás következtében adminisztrációs és laboratóriumi épületek ablakai törtek be – közölte az ukrán energetikai minisztérium sajtószolgálata a tárca honlapján.

A közlemény szerint elektromos vezetékek is megrongálódtak, ami miatt 1860 fogyasztó maradt áram nélkül a régióban, Szlavuta és Netyisin városokban. „Jelezték, hogy a helyreállítási munkálatok azonnal megkezdődnek, amint a szakembereket a károk helyszínére engedik” – tette hozzá a tárca.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a közöségi oldalain közzétett beszámolójában kiemelte, hogy Ukrajna felkészül az energetikai infrastruktúra elleni terrortámadásokra. „Idén nemcsak védekezni fogunk, hanem válaszolni is” – hangoztatta az államfő.
Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzója szerdán a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz ágyúzások következtében előző nap két helyi lakos vesztette életét a régióban lévő Podoli faluban. „A nap folyamán az orosz megszállók a Harkiv, Csuhujiv, Kupjanszk és Izjum környéki településeket ágyúztak” – fűzte hozzá a kormányzó.
Az ukrán vezérkar szerdai harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy előző nap az orosz erők Donyeck megyében Avgyijivka, Bahmut, Liman, Marjinka, és Sahtarszk felé, továbbá a harkivi régióban Kupjanszk városa, valamint Zaporizzsja irányában hajtottak végre támadóműveleteket, mindössze 24 óra leforgása alatt mintegy nyolcvan katonai összecsapás zajlott le a fronton.
A vezérkar közölte, hogy Oroszország ukrajnai embervesztesége mintegy nyolcszázzal 296 ezer fölé emelkedett. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett hét orosz harckocsit, 44 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint kilenc drónt.

Először számolt be ATACMS rakéták lelövéséről az orosz védelmi minisztérium

Első alkalommal számolt be amerikai ATACMS operatív-taktikai rakéták lelövéséről szerdán az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz hadijelentés szerint az elmúlt 24 órában két amerikai gyártmányú ATACMS rakétát, egy földi célpontok elleni csapásmérésre átalakított Sz-200-as légvédelmi rakétát, két HARM radarelhárító rakétát és két HIMARS-rakétát lőtt le az orosz légvédelem, továbbá két MiG-29-es, egy Szu-25-ös és egy L-39-es harci gépet, valamint 51 ukrán drónt.
A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint az orosz erők 28 rohamot vertek vissza, amelyekben mintegy 1030 ukrán katona esett el vagy sebesült meg. A legnagyobb emberveszteséget, több mint félezer főt az ukrán fél a Donyeck környékén vívott harcokban szenvedte el, a legtöbb támadással, 15-tel Kupjanszk környékén próbálkozott.
Az orosz összesítésben a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy vezetési- és megfigyelőpontot, két lőszerraktárt, hat harckocsit – ezek közül négy a zaporizzsjai frontszakaszon vált üzemképtelenné -, tíz páncélozott harcjárművet, két gyalogsági harcjárművet, valamint három amerikai gyártmányú M777-es és két M119-es vontatott tarackot.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek, és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Román sajtó: magyar nemzetiségű aradi férfi esett el a harcokban

Magyar nemzetiségű aradi férfi esett el az ukrajnai háborúban. A 27 éves Wittmann Rudolf korábban a francia idegenlégióban szolgált, és tavaly jelentkezett önkéntesnek – számolt be szerdán a romániai sajtó.

A román külügyminisztérium az Agerpres hírügynökségnek megerősítette, hogy az ukrán hatóságok egy román állampolgár Ukrajnában bekövetkezett haláláról tájékoztatták Bukarestet. Azt is közölte, hogy a csernyivci román főkonzulátus munkatársai segítenek a holttest hazaszállításában.
A román hírügynökség szerint az aradi Wittmann Rudolfról van szó, aki tavaly önként jelentkezett, hogy ukrán oldalon részt vegyen a harcokban. Az Aradihírek.ro hírportál szerint a Csíky Gergely Főgimnázium volt diákja vasárnap vesztette életét, több aradi ismerőse is a közösségi médiában búcsúzott tőle.
A Krónika.ro közéleti portál szerint Wittmann Rudolf az Oroszország által tavaly kirobbantott ukrajnai háború első román állampolgárságú áldozata. A portál sajtóinformációkra hivatkozva közölte, hogy az elmúlt másfél évben mintegy 1500 román állampolgárságú zsoldos harcolt az ukrán hadsereg kötelékeiben.

Századvég: a szankciók legnagyobb vesztese az EU az európai közvélemény szerint

Az európai polgárok többsége szerint Amerika és Kína nyer, Ukrajna, Oroszország és az Európai Unió pedig veszít a büntetőintézkedéseken; a válaszadók csaknem háromszor akkora aránya gondolja azt, hogy a szankciók elsősorban az Európai Uniónak ártanak, mint ahányan Oroszországot tartják az elsődleges vesztesnek – összegezte közvélemény-kutatásának eredményeit a Századvég, az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.

A válaszok alapján az európaiak a saját országukra gyakorolt hatásokat is negatívan látják; mindössze a norvégok tartják úgy, hogy nyertek a büntetőintézkedéseken – írták, hozzáfűzve: ennek vélhetően az az oka, hogy a kieső orosz energiabeszerzéseket az unió részben norvég szállítmányokkal helyettesítette, így a szankciók közvetett módon hozzájárultak Norvégia bevételeinek emelkedéséhez.
A háborúban közvetlenül érintett felekre gyakorolt hatások megítélése vegyesebb képet mutat – folytatta a Századvég -, a ciprusiak és a görögök többsége Oroszországot, a skandináv és balti államok egy része pedig Ukrajnát is a győztesek közé sorolja. A vizsgált országok lakosságaival súlyozott átlag alapján, az Egyesült Államokat és Kínát az európaiak 54-54 százaléka gondolja inkább nyertesnek (22 és 19 százalék inkább vesztesnek), az EU-t és saját országát pedig mindössze 26 és 23 százalék (míg 56 és 60 százalék vesztesnek) – tudatták.
Kitértek arra is: a kérdésre, hogy a szankciók inkább az EU-nak vagy inkább Oroszországnak ártottak, az uniós polgárok relatív többsége (49 százaléka) semleges választ adott, azaz úgy vélte, a büntetőintézkedések mindkét félnek okoztak károkat, azonban sokatmondó, hogy a válaszadók csaknem háromszor akkora aránya (31 százaléka) gondolta azt, hogy a szankciók elsősorban az EU-nak ártottak, mint akik szerint Oroszországnak (12 százalék).
Mindössze két tagállamban – Dániában és Finnországban – vélekedett a lakosság nagyobb része úgy, hogy a büntetőintézkedések elsősorban Oroszországnak okoztak károkat; a legkritikusabbak pedig a szankciókkal szemben a görögök, a szlovénok és a magyarok, ezekben az országokban a válaszadók 5, 5, illetve 11 százaléka tartotta Oroszországot, 47, 42, illetve 46 százaléka pedig az EU-t a büntetőintézkedések nagyobb károsultjának – fejtette ki a Századvég.
Rámutattak: a szankciókkal szemben támasztott elemi elvárás, hogy azok nagyobb kárt okozzanak a szankcionált országnak, mint az azokat kivető gazdaságoknak. Az orosz-ukrán háború kirobbanását követő hónapokban a brüsszeli vezetők azzal indokolták az egyre szigorúbb büntetőintézkedések bevezetésének szükségességét, hogy azok rövid időn belül képesek lesznek térdre kényszeríteni az orosz gazdaságot és ezzel lehetővé teszik a háború gyors lezárását.
Miután az eredeti elképzelés megbukott, Brüsszel változtatott korábbi érvelésén és azt kommunikálta, hogy bár a szankciók rövid távon nem gyakorolnak kellő hatást, közép- és hosszú távon úgy vetik majd vissza az orosz gazdaságot, hogy azzal nem okoznak elviselhetetlen terheket az európaiaknak – emlékeztetett a Századvég, kiemelve, a háború kezdete óta eltelt időszak gazdasági adatai mellett azonban az európaiak véleménye is azt mutatja, hogy az újabb érvelés is megdőlt, és a brüsszeli terv leginkább az uniónak ártott.

Tíz ukrán megye kórházaiba száz lélegeztetőgépet juttat el az Ökumenikus Segélyszervezet

A magyar kormány felajánlásaként száz lélegeztetőgépet juttat el ukrán, főként a frontvonalhoz közeli kórházakba az Ökumenikus Segélyszervezet a következő hetekben.

A segélyszervezet szerdán az MTI-vel azt közölte, hogy a Dnyipropetrovszk, Donyeck, Ivano-Frankivszk, Ternopil, Herszon, Kijev, Odessza, Mikolajiv, Zaporizzsja és Harkiv megyei egészségügyi intézményekbe az ukrán egészségügyi minisztérium közegészségügyi hivatalának közreműködésével jut el Magyarország adománya. Erről kedden írt alá Kijevben együttműködési megállapodást Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója és Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter.
Idézték a közleményben Lehel Lászlót, aki elmondta: a támogatott kórházak közül több belső menekülteket is ellátó intézmény, illetve nagyrészt a frontvonalhoz közeli településeken található, Viktor Ljasko pedig megköszönte a magyar kormány eddigi segítségét, és elismerően beszélt az Ökumenikus Segélyszervezet munkájáról.
A közleményben emlékeztettek: 2020 őszén, a koronavírus elleni védekezést segítve ötven lélegeztetőgépet, valamint nagy mennyiségű védőfelszerelést juttatott el a magyar karitatív szervezet 34 ukrajnai-kárpátaljai egészségügyi intézménybe, 2022 februárjában pedig az elsők között kezdte meg a segítségnyújtást a háború miatt menekülőknek és nélkülözőknek Ukrajnában és Magyarországon egyaránt.
A háború sújtotta országban 25 éves jelenlétre visszatekintő segélyszervezet azóta több mint 480 ezer embernek nyújtott segítséget Ukrajna húsz régiójában és Magyarországon; eddig több mint 2200 tonna segélyszállítmányt juttatott célba és több mint 250 menekültszállást támogatott – írták, hozzátéve, generátorokkal, kályhákkal és tüzelőanyaggal, készpénzzel, illetve pszichoszociális segítséggel is támogatták a bajbajutottakat. Kitértek arra is, hogy Magyarország támogatásával Zahalciban konténeróvodát adtak át és felújítják a település középiskoláját, Szinyákban pedig egy postai és önkormányzati feladatokat is ellátó egészségügyi központ megépítésén dolgoznak.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine