Gémes László: Márki-Zay Péter akadályozza a vásárhelyi iskolák felújítását

A vásárhelyi önkormányzat nem adja beleegyezését, együttműködését az oktatási intézmények felújításához, a tankerület pedig az uniós szabályok miatt önmagában nem teheti ezt meg. Csapdahelyzetben a vásárhelyi iskolák, végleg elbukhatják a fejlesztés lehetőségét – mondta el Gémes László, a Csongrád-Csanád Vármegyei Közgyűlés elnöke.

Márki-Zay Péter továbbra is akadályozza a vásárhelyi iskolák beruházásait, korszerűsítéseit, ezzel bünteti a vásárhelyi gyerekeket, diákokat. Csapdahelyzetben a vásárhelyi iskolák, végleg elbukhatják a fejlesztés lehetőségét – erről a Rádió 7 szerdai Közös Nevezőjében beszélt Gémes László, a Csongrád-Csanád Vármegyei Közgyűlés elnöke.

Újabb százmilliókat bukhatnak a vásárhelyi iskolák a polgármester miatt

Mint már kiderült: novembertől mintegy 4 milliárd forint pályázati forrás nyílik meg iskolafejlesztésekre a vármegyei önkormányzat koordinálásában. Ebből a keretből nagyjából 3,6-3,7 milliárd forintot a szegedi és a vásárhelyi tankerület használhatna fel mint iskolafenntartó, ugyanakkor a két nagyváros vezetése nem hajlandó az együttműködésre, így a jelek szerint kimaradnak a projektből. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy újabb sok száz millió forintnyi fejlesztési forrástól eshet el Hódmezővásárhely, mert a polgármester számára nem fontos az iskolák felújítása, sőt: akadályozza azok modernizálását.

Gémes kifejtette, a hamarosan induló pályázat keretében a vármegye általános és középiskoláit korszerűsítik majd. A kedvezményezettek a Szegedi és a Hódmezővásárhelyi Tankerületi Központ, valamint az egyházak. Nagy nehézséget jelent ugyanakkor, hogy miközben az Európai Unió nyomására konzorciumi partnerként kötelező bevonni a települési önkormányzatokat, Makóval és Szentessel ellentétben Szeged és Hódmezővásárhely egyáltalán nem együttműködő. „A polgármesterek nem hajlandóak a tankerülettel konzorciumba lépni, így a tankerületek nem tudnak pályázatot benyújtani az iskolák modernizálására. Így most úgy tűnik, a két nagyváros iskolái megint kimaradnak a projektből” – fejtette ki.

Márki-Zay nyűgnek, akadálynak tekinti az iskolákat

Az elnök emlékeztetett, Hódmezővásárhely esetében különösen súlyos és szomorú a helyzet, hiszen az előző operatív programok során kapott pénzeket sem használta fel a város. Mint lapunk is többször megírta, hiába állt rendelkezésre több mint 630 millió forint uniós és kormányzati támogatás, öt év alatt nem sikerült felújítani a Klauzál, a Nádor és a Szent István utcai általános iskolát. Gémes László arra is felhívta a figyelmet, Márki-Zay Péter hazudik, mikor a kormányt vádolja emiatt, hiszen a városnak több beruházása is megvalósult ugyanezen operatív programok keretében, a kabinet tehát nem fékezett semmit, az önkormányzatnak saját magában kell keresnie a hibát. A politikus szerint ha fellapozzuk a város fejlesztési stratégiáját, abból egyértelművé válik: Hódmezővásárhely jelenlegi vezetésének nem fontosak az iskolák fejlesztése, tulajdonképpen egyfajta nyűgnek, akadálynak tekinti az oktatási intézményeket. „Hiába szeretne tehát korszerűsíteni az egyház, a tankerület és a vármegye, a jelek szerint ez nem fog tudni megvalósulni a városvezetés ellenállása miatt. Ha a polgármester egy fejlesztést nem akar megvalósítani, kívülről mi nem tudjuk ráerőltetni” – mutatott rá.

Az elnök megemlítette, a vármegyei önkormányzat megvizsgálta a lehetőségét, hogyan tudnának mégis vármegyei forrásokat a vásárhelyi iskolákra dedikálni, de erre nincs mód, Brüsszel ugyanis határozottan kitart amellett, hogy a Fenntartható Városfejlesztési Stratégiával rendelkező települések önkormányzatait be kell hozni a konzorciumba. „Brüsszelnek azt sikerült elérnie ezzel, hogy hiába akarunk mi jót tenni, fejlesztéseket megvalósítani egy településen, a polgármester ellenállása meg tudja akadályozni a program lebonyolítását” – húzta alá.

Olyan vezetők kellenek, akik mindenkivel együttműködnek a fejlesztési forrásokért

Gémes szerint csodára lenne ahhoz szükség, hogy változás történjen, s Vásárhely mégis bekapcsolódjon a konzorciumba. Azt mondta, csodát 2024. június 9-étől vár inkább. Bízik benne, a település olyan polgármestert, vezetést választ, akik számára a helyi közösség a legfontosabb, akik egészséges kapcsolatot tartanak fenn az aktuális politikával, s mindenkivel hajlandóak együttműködni annak érdekében, hogy minél több fejlesztési forrást szerezzenek meg.

A Közös Nevezőben a vármegyei elnök arról is beszélt, miközben Hódmezővásárhely vezetése azzal a hazugsággal támadja Lázár Jánost, hogy nem segít a városnak, az országgyűlési képviselő, építési és közlekedési miniszter kiharcolta, hogy a megyei jogú városnak az eredetileg tervezett 7 milliárd helyett legalább 8,6 milliárd forint vagy még ennél is több forrás jusson a Top Plusz programban. Ezt a keretet azonban 2027-ig ki kell használni, jól átgondolt stratégia mentén időben jó pályázatokat kell benyújtani, különben a források elvesznek, jobb esetben máshová irányítják át azokat. „Sajnos Hódmezővásárhely az elmúlt években is sok milliárd forinttól esett el, mert a városvezetés nem foglalkozott terület- és településfejlesztéssel, nagyobb energiát fektetett az országgyűlési választási kampányba. A Rapcsák András, Almási István, Lázár János idejében dübörgő városfejlesztés megakadt. Korábban rengeteg forrás érkezett ide, virágzó közösségi élet volt a városban. Mára ez megváltozott, a fejlesztések leálltak, a közösségek szétestek, az emberek egymással veszekednek. Fontos lenne, hogy jövőre ez megváltozzon, hiszen a fejlesztési ciklus 2027-ben zárul, aki kimarad, az lemarad, az a település sajnos leszakad” – fogalmazott.