Az orosz-ukrán háború 609. napja – FRISSÜL

Immár hatszázkilencedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Szergej Sojgu: öt nap alatt 24 harci repülőgépet lőtt le az orosz légvédelem

Új légvédelmi rakétarendszerek jelentek meg az orosz fegyveres erőknél, amelyek az ukrán légierő 24 repülőgépét lőtték le az elmúlt öt nap alatt – közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, aki szerdán felkereste a „különleges hadműveletben” részt vevő Kelet csoport vezetési pontját a donyecki régió déli részén.

„Olyan komplex rendszereket kaptunk, amelyek öt nap alatt 24 repülőgépet lőttek le” – mondta Sojgu.
A tárcavezető szerint az orosz hadsereg tevékenysége nyomán kialakult helyzet azt mutatja, hogy az ukrán fegyveres erők egyre kevesebb képességgel rendelkeznek. Beszámolója szerint kedden elfogtak négy kényszermozgósított lembergi (Lviv) katonát, akiket az ukránok azonnal a frontra vezényeltek. Szavai szerint az elmúlt három-négy hétben „sok” ukrán esett fogságba vagy adta meg magát önként. Úgy vélekedett, hogy ez az ukrán hadseregben megmutatkozó rossz pszichológiai állapotról árulkodik.
Sojgu azt állította, hogy „az ellenség pánikban van”, az orosz hadsereg pedig „minden megközelítést, be- és kijáratot ismer”.
Alekszandr Bogomaz, az oroszországi Brjanszk megye kormányzója bejelentette, hogy a légvédelem négy repülőgép típusú ukrán drónt lőtt le szerdán a régió légterében.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy a Zaporizzsja megyei Berdjanszkban egy katona életét vesztette, annak következtében, hogy hétfőn egy pokolgép robbant fel a gépkocsija alatt. Az ügyben terrorizmus címén büntetőeljárás indult.

Ukrán szaktárca: a hmelnickiji atomerőmű környékére mért csapást Oroszország

A nyugat-ukrajnai hmelnickiji atomerőmű közvetlen közelében lévő területre mért csapást az orosz hadsereg szerdára virradó éjjel, a támadás következtében adminisztrációs és laboratóriumi épületek ablakai törtek be – közölte az ukrán energetikai minisztérium sajtószolgálata a tárca honlapján.

A közlemény szerint elektromos vezetékek is megrongálódtak, ami miatt 1860 fogyasztó maradt áram nélkül a régióban, Szlavuta és Netyisin városokban. „Jelezték, hogy a helyreállítási munkálatok azonnal megkezdődnek, amint a szakembereket a károk helyszínére engedik” – tette hozzá a tárca.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a közöségi oldalain közzétett beszámolójában kiemelte, hogy Ukrajna felkészül az energetikai infrastruktúra elleni terrortámadásokra. „Idén nemcsak védekezni fogunk, hanem válaszolni is” – hangoztatta az államfő.
Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzója szerdán a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz ágyúzások következtében előző nap két helyi lakos vesztette életét a régióban lévő Podoli faluban. „A nap folyamán az orosz megszállók a Harkiv, Csuhujiv, Kupjanszk és Izjum környéki településeket ágyúztak” – fűzte hozzá a kormányzó.
Az ukrán vezérkar szerdai harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy előző nap az orosz erők Donyeck megyében Avgyijivka, Bahmut, Liman, Marjinka, és Sahtarszk felé, továbbá a harkivi régióban Kupjanszk városa, valamint Zaporizzsja irányában hajtottak végre támadóműveleteket, mindössze 24 óra leforgása alatt mintegy nyolcvan katonai összecsapás zajlott le a fronton.
A vezérkar közölte, hogy Oroszország ukrajnai embervesztesége mintegy nyolcszázzal 296 ezer fölé emelkedett. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett hét orosz harckocsit, 44 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint kilenc drónt.

Először számolt be ATACMS rakéták lelövéséről az orosz védelmi minisztérium

Első alkalommal számolt be amerikai ATACMS operatív-taktikai rakéták lelövéséről szerdán az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz hadijelentés szerint az elmúlt 24 órában két amerikai gyártmányú ATACMS rakétát, egy földi célpontok elleni csapásmérésre átalakított Sz-200-as légvédelmi rakétát, két HARM radarelhárító rakétát és két HIMARS-rakétát lőtt le az orosz légvédelem, továbbá két MiG-29-es, egy Szu-25-ös és egy L-39-es harci gépet, valamint 51 ukrán drónt.
A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint az orosz erők 28 rohamot vertek vissza, amelyekben mintegy 1030 ukrán katona esett el vagy sebesült meg. A legnagyobb emberveszteséget, több mint félezer főt az ukrán fél a Donyeck környékén vívott harcokban szenvedte el, a legtöbb támadással, 15-tel Kupjanszk környékén próbálkozott.
Az orosz összesítésben a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy vezetési- és megfigyelőpontot, két lőszerraktárt, hat harckocsit – ezek közül négy a zaporizzsjai frontszakaszon vált üzemképtelenné -, tíz páncélozott harcjárművet, két gyalogsági harcjárművet, valamint három amerikai gyártmányú M777-es és két M119-es vontatott tarackot.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek, és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Román sajtó: magyar nemzetiségű aradi férfi esett el a harcokban

Magyar nemzetiségű aradi férfi esett el az ukrajnai háborúban. A 27 éves Wittmann Rudolf korábban a francia idegenlégióban szolgált, és tavaly jelentkezett önkéntesnek – számolt be szerdán a romániai sajtó.

A román külügyminisztérium az Agerpres hírügynökségnek megerősítette, hogy az ukrán hatóságok egy román állampolgár Ukrajnában bekövetkezett haláláról tájékoztatták Bukarestet. Azt is közölte, hogy a csernyivci román főkonzulátus munkatársai segítenek a holttest hazaszállításában.
A román hírügynökség szerint az aradi Wittmann Rudolfról van szó, aki tavaly önként jelentkezett, hogy ukrán oldalon részt vegyen a harcokban. Az Aradihírek.ro hírportál szerint a Csíky Gergely Főgimnázium volt diákja vasárnap vesztette életét, több aradi ismerőse is a közösségi médiában búcsúzott tőle.
A Krónika.ro közéleti portál szerint Wittmann Rudolf az Oroszország által tavaly kirobbantott ukrajnai háború első román állampolgárságú áldozata. A portál sajtóinformációkra hivatkozva közölte, hogy az elmúlt másfél évben mintegy 1500 román állampolgárságú zsoldos harcolt az ukrán hadsereg kötelékeiben.

Századvég: a szankciók legnagyobb vesztese az EU az európai közvélemény szerint

Az európai polgárok többsége szerint Amerika és Kína nyer, Ukrajna, Oroszország és az Európai Unió pedig veszít a büntetőintézkedéseken; a válaszadók csaknem háromszor akkora aránya gondolja azt, hogy a szankciók elsősorban az Európai Uniónak ártanak, mint ahányan Oroszországot tartják az elsődleges vesztesnek – összegezte közvélemény-kutatásának eredményeit a Századvég, az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.

A válaszok alapján az európaiak a saját országukra gyakorolt hatásokat is negatívan látják; mindössze a norvégok tartják úgy, hogy nyertek a büntetőintézkedéseken – írták, hozzáfűzve: ennek vélhetően az az oka, hogy a kieső orosz energiabeszerzéseket az unió részben norvég szállítmányokkal helyettesítette, így a szankciók közvetett módon hozzájárultak Norvégia bevételeinek emelkedéséhez.
A háborúban közvetlenül érintett felekre gyakorolt hatások megítélése vegyesebb képet mutat – folytatta a Századvég -, a ciprusiak és a görögök többsége Oroszországot, a skandináv és balti államok egy része pedig Ukrajnát is a győztesek közé sorolja. A vizsgált országok lakosságaival súlyozott átlag alapján, az Egyesült Államokat és Kínát az európaiak 54-54 százaléka gondolja inkább nyertesnek (22 és 19 százalék inkább vesztesnek), az EU-t és saját országát pedig mindössze 26 és 23 százalék (míg 56 és 60 százalék vesztesnek) – tudatták.
Kitértek arra is: a kérdésre, hogy a szankciók inkább az EU-nak vagy inkább Oroszországnak ártottak, az uniós polgárok relatív többsége (49 százaléka) semleges választ adott, azaz úgy vélte, a büntetőintézkedések mindkét félnek okoztak károkat, azonban sokatmondó, hogy a válaszadók csaknem háromszor akkora aránya (31 százaléka) gondolta azt, hogy a szankciók elsősorban az EU-nak ártottak, mint akik szerint Oroszországnak (12 százalék).
Mindössze két tagállamban – Dániában és Finnországban – vélekedett a lakosság nagyobb része úgy, hogy a büntetőintézkedések elsősorban Oroszországnak okoztak károkat; a legkritikusabbak pedig a szankciókkal szemben a görögök, a szlovénok és a magyarok, ezekben az országokban a válaszadók 5, 5, illetve 11 százaléka tartotta Oroszországot, 47, 42, illetve 46 százaléka pedig az EU-t a büntetőintézkedések nagyobb károsultjának – fejtette ki a Századvég.
Rámutattak: a szankciókkal szemben támasztott elemi elvárás, hogy azok nagyobb kárt okozzanak a szankcionált országnak, mint az azokat kivető gazdaságoknak. Az orosz-ukrán háború kirobbanását követő hónapokban a brüsszeli vezetők azzal indokolták az egyre szigorúbb büntetőintézkedések bevezetésének szükségességét, hogy azok rövid időn belül képesek lesznek térdre kényszeríteni az orosz gazdaságot és ezzel lehetővé teszik a háború gyors lezárását.
Miután az eredeti elképzelés megbukott, Brüsszel változtatott korábbi érvelésén és azt kommunikálta, hogy bár a szankciók rövid távon nem gyakorolnak kellő hatást, közép- és hosszú távon úgy vetik majd vissza az orosz gazdaságot, hogy azzal nem okoznak elviselhetetlen terheket az európaiaknak – emlékeztetett a Századvég, kiemelve, a háború kezdete óta eltelt időszak gazdasági adatai mellett azonban az európaiak véleménye is azt mutatja, hogy az újabb érvelés is megdőlt, és a brüsszeli terv leginkább az uniónak ártott.

Tíz ukrán megye kórházaiba száz lélegeztetőgépet juttat el az Ökumenikus Segélyszervezet

A magyar kormány felajánlásaként száz lélegeztetőgépet juttat el ukrán, főként a frontvonalhoz közeli kórházakba az Ökumenikus Segélyszervezet a következő hetekben.

A segélyszervezet szerdán az MTI-vel azt közölte, hogy a Dnyipropetrovszk, Donyeck, Ivano-Frankivszk, Ternopil, Herszon, Kijev, Odessza, Mikolajiv, Zaporizzsja és Harkiv megyei egészségügyi intézményekbe az ukrán egészségügyi minisztérium közegészségügyi hivatalának közreműködésével jut el Magyarország adománya. Erről kedden írt alá Kijevben együttműködési megállapodást Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója és Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter.
Idézték a közleményben Lehel Lászlót, aki elmondta: a támogatott kórházak közül több belső menekülteket is ellátó intézmény, illetve nagyrészt a frontvonalhoz közeli településeken található, Viktor Ljasko pedig megköszönte a magyar kormány eddigi segítségét, és elismerően beszélt az Ökumenikus Segélyszervezet munkájáról.
A közleményben emlékeztettek: 2020 őszén, a koronavírus elleni védekezést segítve ötven lélegeztetőgépet, valamint nagy mennyiségű védőfelszerelést juttatott el a magyar karitatív szervezet 34 ukrajnai-kárpátaljai egészségügyi intézménybe, 2022 februárjában pedig az elsők között kezdte meg a segítségnyújtást a háború miatt menekülőknek és nélkülözőknek Ukrajnában és Magyarországon egyaránt.
A háború sújtotta országban 25 éves jelenlétre visszatekintő segélyszervezet azóta több mint 480 ezer embernek nyújtott segítséget Ukrajna húsz régiójában és Magyarországon; eddig több mint 2200 tonna segélyszállítmányt juttatott célba és több mint 250 menekültszállást támogatott – írták, hozzátéve, generátorokkal, kályhákkal és tüzelőanyaggal, készpénzzel, illetve pszichoszociális segítséggel is támogatták a bajbajutottakat. Kitértek arra is, hogy Magyarország támogatásával Zahalciban konténeróvodát adtak át és felújítják a település középiskoláját, Szinyákban pedig egy postai és önkormányzati feladatokat is ellátó egészségügyi központ megépítésén dolgoznak.

Ismét több mint 9 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. október 24-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5293 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3916 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 57 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte szerdán hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

Volodimir Zelenszkij: Ukrajna csak területe teljes felszabadítását tudja elfogadni

Volodimir Zelenszkij szerint az Oroszország katonai támadása ellen védekező Ukrajna számára csak az ország területének teljes felszabadítása fogadható el, ehhez kéri a nemzetközi közösség további támogatását.

„Csak területünk teljes felszabadítását tudjuk elfogadni” – jelentette ki az ukrán elnök kedden a Krími Platform prágai parlamenti csúcstalálkozójához intézett videóüzenetében. Az ukrán kezdeményezésű Krími Platform célja Ukrajna területi egysége helyreállításának támogatása. A prágai parlamenti fórumon több mint negyven ország vesz részt. Magyarországot Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke képviseli. „Bármennyire súlyosnak és kilátástalannak tűnnek is a körülmények, a nemzet jövőjét minden helyzetben meg kell védenünk. Minél több ország támogat minket, annál hamarabb tudjuk visszaverni az orosz agressziót” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij. Leszögezte: elsősorban fegyverekre és lőszerre van szüksége Ukrajnának, a nemzetközi közösségnek pedig hatékonyabban kell ellenőriznie az Oroszország elleni szankciók betartását. Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke a Moszkva elleni büntetőintézkedések további szigorítása mellett szállt síkra. „A szankciók kollektív választ jelentenek a katonai agresszióra, a jogállami és nemzetközi normák megsértésére” – vélte az ukrán politikus. Felszólalásában ugyanakkor köszönetet mondott a nemzetközi közösségnek az Ukrajnának nyújtott sokoldalú segítségért és megértésért. Petr Fiala cseh kormányfő felszólalásában hangsúlyozta, hogy Csehország határozottan elítéli az orosz agresssziót, teljes mértékben Ukrajna mellett áll, s az elsők között küldött fegyvert és lőszert Kijevbe. „Ukrajna addig nem lesz szabad, míg nem állnak vissza az 1991-ben nemzetközileg elfogadott határai” – mutatott rá a miniszterelnök. Jan Lipavsky cseh külügyminiszter szerint Prága addig támogatja Ukrajnát, amíg annak arra szükséges lesz. „Egyértelműen le kell szögeznünk, hogy a Krím félsziget és Ukrajna más részeinek megszállását soha nem fogadjuk el” – jelentette ki. Úgy vélte: azok a vélemények, melyek szerint a Krím félszigetet egy békéért el lehetne cserélni Moszkvával, „alaptalanok és veszélyesek”.
A Krími Platform prágai parlamenti csúcstalálkozója üzenetet küldött Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy a fórumon résztvevő országok egységesek, és készek továbbra is segíteni Ukrajnát egészen területének teljes felszabadításáig – összegezte a tanácskozás eredményét Markéta Pekarová Adamová, a cseh képviselőház elnöke, a fórum házigazdája.
„Vitathatatlan, hogy a Krím Ukrajnához tartozik. A Krím félsziget ukrán, és célunk elérni azt, hogy felszabaduljon, akárcsak Ukrajna további megszállott részei, amelyeken ma még harcok folynak” – mondta újságíróknak a tanácskozást záró sajtóértekezleten a cseh politikus.
Oroszország 2014 tavaszán foglalta el a Krím félszigetet.

Tizenhét roham visszaveréséről számolt be az orosz védelmi tárca

Két frontszakaszon 17 ukrán roham visszaveréséről számolt be hétfőn az orosz védelmi tárca, a közlés szerint mintegy 655 ukrán katona esett el vagy sebesült meg.

Az orosz hadijelentés szerint a legsúlyosabb, 235 fős emberveszteséget az ukrán fél a donyecki frontszakaszon vívott harcokban szenvedte el. Liman irányában 11 támadással próbálkoztak az ukránok. A moszkvai katonai tárca szerint az ukrán tengerészgyalogosok Herszon megyében szabotálják a Dnyeperen való átkelésre vonatkozó parancsot, miután súlyos veszteségeket szenvedtek, amikor sikertelen kísérleteket tettek hídfőállások létesítésére a folyam bal partján.
Az összesítésben a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említettek meg egyebek mellett egy lőszerraktárt, két MiG-29-es és L-39-es repülőgépet, egy harckocsit, öt páncélozott harcjárművet, két gyalogsági harcjárművet, három amerikai gyártmányú M777-es és egy M119-es vontatott tarackot, öt JDAM irányított légibombát, öt HIMARS-rakétát, valamint három tengeri és 44 légi drónt.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek, és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az Európai Bizottság további 1,5 milliárd euró makroszintű pénzügyi támogatást folyósított Ukrajnának

Az Európai Bizottság kedden 1,5 milliárd euró támogatást folyósított Ukrajnának a 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segélycsomag (MFA+) további részleteként – közölte a brüsszeli testület.

A közlemény szerint a támogatással az Európai Unió arra törekszik, hogy stabil, kiszámítható pénzügyi segítséget adjon Ukrajnának azonnali finanszírozási szükségleteinek fedezésében.
A keddi kifizetéssel együtt Ukrajna idén 15 milliárd eurót kapott az MFA+ keretében.
A hitel formájában nyújtott támogatás célja, hogy segítsen Ukrajnának a bérek és nyugdíjak kifizetésének folytatásában, valamint az alapvető közszolgáltatások, például a kórházak, iskolák és az áttelepített emberek lakhatásának fenntartásában. Lehetővé teszi továbbá Ukrajna számára a makrogazdasági stabilitás biztosítását és az Oroszország indította háborúban lerombolt infrastruktúra helyreállítását – áll a brüsszeli végrehajtó EU-testület közleményében.
A keddi kifizetésre azt követően kerül sor, hogy a bizottság megállapította: Ukrajna továbbra is kielégítő haladást ért el a megállapított feltételek végrehajtása terén, és eleget tett a pénzeszközök átlátható és hatékony felhasználását biztosító jelentéstételi követelményeknek. Emellett jelentős előrelépést tett különösen a pénzügyi stabilitás megerősítése terén az ideiglenes rendkívüli adók kivezetésével, valamint a jogállamiság megerősítése terén, például a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács és a Legfelsőbb Igazságügyi Minősítő Tanács működésének helyreállításával.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a kifizetéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott: „az EU megingathatatlanul támogatja Ukrajnát, ezt tükrözi a keddi 1,5 milliárd euró pénzügyi támogatást folyósítása. Ezzel az újabb kifizetéssel Ukrajnának nyújtott támogatásunk összértéke megközelíti a 83 milliárd eurót, ezen felül pedig az Európai Bizottság 50 milliárd euró további segélyt javasolt a következő évekre, egészen 2027-ig.”

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine