Szili Katalin: a szabadság kivívásának akarása összeköt, egybeforraszt

Az, hogy egy közösség mennyire összetartó, attól függ, mennyire képes megfogalmazni a szabadság iránti vágyát; a szabadság kivívásának akarása összeköt, egybeforraszt – összegezte Szili Katalin miniszterelnöki megbízott Olaszországban elmondott ünnepi beszédét hétfőn az MTI-nek Milánóból telefonon nyilatkozva.

    Milánóban hétfő délelőtt leplezték le Túri Török Tibor szobrászművész az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek állított domborművét, amelyet a művész adományozott a milánói főkonzulátuson keresztül a városnak.

Az eseményen részt vett Emmanuel Conte városi tanácsnok, és számos külképviselet vezetője, valamint Csiszár Jenő milánói főkonzul.

Szili Katalin, volt házelnök beszédében kiemelte: október 23-a a szabadság napja, azon a napon ritkán megélt egységbe forrott a nemzet. A szabadságvágy, a szabadság eszménye kovácsolta eggyé, a hazugságokra, megfélemlítésre épített rendszer elseprésének vágya.

Hangsúlyozta: az akkori magyar társadalom kimondta, másmilyen világot akar magának építeni, a szabadság világát. Annak a világnak nincsenek fokozatai, kicsit nem lehet valaki szabad.

E nap üzenete, hogy az igazság, az önrendelkezés, a szabadság, a félelem nélküli élet, a demokrácia olyan alapvető egyéni és társadalmi szükséglet, amelynek eléréséért az ember minden áldozatra kész. Ez az üzenet nemcsak a magyaroké, hanem most is fontos, egyetemes és a jövő számára is erőt adó érték – fogalmazott.

1956 hatására az értelmiség jelentős része kellő bátorságot merített ahhoz, hogy az intellektuális szabadságot válassza, így igaz az a korabeli sajtóértékelés, amely a magyar forradalmat a világbolsevizmus morális Sztálingrádjának nevezte – emelte ki.

Szili Katalin kitért az olasz és a magyar nép történelembe visszanyúló barátságára, a forradalmat követő szolidaritásra, majd felhívta a figyelmet a világban zajló változásokra, amelyek mindent relativizálnak: az otthont, a szolidaritást, az európai kultúra alapértékeit.

 Ilyen körülmények között még jobban kell ragaszkodjunk a nemzeti függetlenséghez, az identitáshoz, az önrendelkezéshez, a közösségi döntéseink szabadságához – hangsúlyozta.

A körülöttünk zajló háborúk hatásaként felértékelődnek az olyan értékek, mint a béke, a biztonság és a szabadság. Több megértésre, igazságosságra, egymás iránti tiszteletre lenne szükség – zárta beszédét.

    Az esemény végén a volt házelnök megköszönte Túri Török Tibor adományát, a város vezetőinek és Csiszár Jenő főkonzulnak a közreműködését, majd együtt leleplezték az emlékművet.

borítókép archív, illusztráció, mti