Markó Csaba: 1956 a szabadságszerető ember nagyszerűségének a példájává vált
A forradalom és szabadságharc arra tanít bennünket, hogy pontosan azzal az elhivatottsággal, bátorsággal és elszántsággal kell a jövőbe tekintenünk, ahogy ’56 hősei néztek farkasszemet az ellenséggel. A józan ész és az összefogás ereje lehet az iránytű a változáshoz Vásárhelyen is – jelentette ki a kormánypártok helyi szervezeteinek vásárhelyi október 23-i megemlékezésén a KDNP alelnöke.
Magyarország évezredes történelmét végig kísérik az idegen hódítók elleni szabadságküzdelmek – hívta fel a figyelmet a Fidesz és a KDNP vásárhelyi szervezeteinek október 23-i megemlékezésén Markó Csaba. Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére rendezett ünnepségen a helyi KDNP alelnöke kifejtette, az 1953-as berlini, majd az 1956 nyarán lezajlott poznani felkelések után 1956 októbere jelentette a következő nagy robbanást Európa keleti blokkjában, ami jelezte, hogy Kelet-Közép Európa szabadságszerető népei nem tűrik az elnyomást. „A második világháború után a Jaltában elárult és a kommunistáknak koncul odadobott magyar népnek elege lett a diktatúrából, és azt mondta, hogy nem kér a szovjet zsarnokságból. A magyar hazafiak és a pesti srácok felvették a harcot az akkori világ egyik leghatalmasabb haderejével. Bár a függetlenségért vívott harc végül elbukott, ’56 szellemét már nem lehetett palackba zárni” – fogalmazott.
Úgy folytatta, bár a hazaárulók által támogatott túlerő és a nyugatról várt segítség – a hidegháborús logika diktálta számító politika miatti – elmaradása végül győzedelmeskedett november 4-én. A forradalom mellé álltak sokasága ugyanakkor hősiességükkel és bátorságukkal kivívta az utókor elismerését és megbecsülését. 1956 a szabadságszerető ember nagyszerűségének a példájává vált – mutatott rá.
Markó Csaba szerint 1956-ban a magyarok önrendelkezést, szuverenitást, függetlenséget követeltek, s tulajdonképpen ma is ezért küzdünk. „A felvilágosultnak, liberálisnak hazudott, de valójában az újmarxisták befolyása alatt álló Európa ma ugyanúgy feltétlen behódolást vár el Magyarországtól, mint annak idején a Szovjetunió. A valós európai létformát és eszmeiséget meghazudtoló, önsorsrontó európai vezetők, akárcsak szellemi elődjeik, 1789 óta folyamatosan, most is megpróbálnak mindent eltörölni, ami még megmaradt a hagyományos világrendből és az Európát naggyá tevő, évszázadokon át épített erkölcsi alapokból. ‘A múltat végképp eltörölni’ – lett újból a jelszó a jelen kor megfelelési kényszerében és a politikai korrektség hamis világában vergődő gondolkodásnak. Az eltörlés kultúráját éljük ismét, amikor egy kisebbség arra akarja rákényszeríteni a többséget, hogy tagadják meg múltjukat, értékeiket és szokásaikat. Ezt a célt szolgálja a migráció feltétlen támogatása, de erről szól a mesterségesen generált genderhisztéria, vagy a múlt átírására irányuló tévtanok propagálása” – részletezte a szónok.
Mint mondta, Európa addig asszisztál ehhez, amíg végül nem lesznek világos tájékozódási pontok. Aki pedig nem engedelmeskedik az elvárt parancsnak, azt megpróbálják ellehetetleníteni és megleckéztetni. Így volt ez 1956-ban is. Az elnyomók azt hitték, hogy önhatalmúlag meg lehet tenni bármit a kiszolgáltatottá tett emberekkel és nemzetekkel, hogy azok utána önként adják fel szabadságukat, kultúrájukat, történelmüket és hitüket. A baloldal akkor is, és most is a külföldiek pártján állt a magyar emberekkel szemben. „A magyarok válasza pedig ma is pontosan ugyanaz, ami 1956-ban volt: köszönjük, de nem kérünk ebből! Számunkra Magyarország, a magyar emberek és magyar nemzeti érdekek az elsődlegesek” – húzta alá.
Beszédében végül kitért rá, üzen nekünk 1956 öröksége a hódmezővásárhelyieknek. Emlékeztetett rá, a szabadságharccá váló októberi események innen indultak a Dél-Alföldről. A Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének szegedi alakuló ülésén ott voltak a vásárhelyi fiatalok is, majd Gyáni Imre igazgató vezetésével a Bethlen-gimnáziumban alakult diákparlament, amely megfogalmazta követeléseit. Az akkor vásárhelyi fiatalok története Markó Csaba szerint megmutatja, hogy a józan ész, szemben a zavaros gondolatokkal, a cselekvő hozzáállás szemben a szemfényvesztő propagandával, és az összefogás ereje szemben az irigységen alapuló gyűlölet keltésével, képes egységet teremteni és képes a változáshoz vezető úton iránytűként szolgálni.
„Hódmezővásárhelyt ez a mentalitás tette a múltban naggyá, és ehhez is kell visszatérnünk. Bár a szabadságharcot idegen erők segítségével, a hazai kommunisták közreműködésével sikerült vérbe fojtani, de a lángot nem sikerült kioltani. Az is igaz, hogy a történelem során mindig akadnak olyanok, akik idegen érdekeket szolgálnak, idegen zsoldban állnak és ha lehetőségük lenne rá, idegen pénzből árusítanák ki ismét a hazát, de ez a többség számára, itt Hódmezővásárhelyen is, elfogadhatatlan. Emlékeztessen tehát bennünket elődjeink küzdeni akarása, amikor mindennapi harcainkat kell megvívnunk az élet bármely területén. Amikor ki kell állnunk magunkért és igazunkért, vagy amikor szót kell emelnünk nemtelenül megtámadott barátainkért és közösségeinkért” – szögezte le.
Markó Csaba hangsúlyozta: a forradalom és szabadságharc arra tanít bennünket, hogy pontosan azzal az elhivatottsággal, bátorsággal és elszántsággal kell a jövőbe tekintenünk, ahogy ’56 hősei néztek farkasszemet az ellenséggel. Ha megvan a hit és bátorság, akkor annak meglesz az eredménye is!
Tekintse meg a rendezvényen készült fotókat:
Címkék:
Hódmezővásárhely Fidesz KDNP megemlékezés történelem 1956 forradalom szabadságharc október 23. 1956-os forradalom és szabadságharc 1956. október 23.
