quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
0-24

Figyelem!  A gyerekektől is lophatnak személyes adatokat a kiberbűnözők

2023. október 23.

A gyerekektől is lophatnak személyes adatokat a kiberbűnözők, az ESET tanulmánya szerint a csalók a gyerekek adatait sokszor ugyanazokra a célokra használják fel, mint a felnőttekét, például bankszámlákat nyitnak a nevükben pénzmosás és csalások elkövetésére.

    Az üzleti és otthoni biztonságtechnikai szoftvermegoldások nemzetközi szállítójának közleménye szerint egy másik „népszerű technika” is jól alkalmazható: ilyenkor a csalók több, különböző forrásból származó valós, illetve hamis személyes adatot használnak fel, majd egy új személyazonosságot hoznak létre a gyerekek fontos adatait felhasználva például banki csalásokra.

Hozzátették, tavaly mintegy 1,7 millió amerikai gyerek, minden 43. fiatalkorú személyes adatai kerültek nyilvánosságra olyan adatvédelmi incidensek miatt, ami nem az ő hibájukból történt.

Közölték, a személyazonosság-lopás által okozott károk az Egyesült Államokban tavaly az iparági becslések szerint elérték a 43 milliárd dollárt (mintegy 15 ezer milliárd forint), miközben csaknem egymillió amerikai gyerek vált csalók áldozatává: a csalások, támadások egy háztartásra vetítve 1128 dolláros kárt okoztak a családoknak, és átlagosan 16 órát igényelt az adatfeltörések kezelése.

A kiberbűnözők jellemzően személyes adatokat gyűjtenek, majd eladják a dark weben működő piactereken és fórumokon, hogy a csalók felhasználhassák azokat további támadásokhoz.

A közlemény idézi Csizmazia-Darab Istvánt, az ESET termékeit forgalmazó Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértőjét, aki elmondta: a gyerekektől is adathalász e-mailben, a közösségi médián vagy sms-en keresztül lopják el az adatokat.

A felhasználókat kártékony linkekre való kattintásra próbálják rávenni, például vonzó, hihetetlenül olcsó játékokkal, míg más esetekben rosszindulatú szoftverek telepítését vagy a személyes adatok átadását kérik – például egy nem létező nyereményjátékban való részvételért cserébe.

Az elemzés szerint a játékok, a közösségi média és az online oktatási fiókok is értékes személyes adatokat rejthetnek, amelyek adathalász-támadások, jelszófeltörések vagy más módszerek által veszélybe kerülhetnek. Veszélyes az is, ha az internetezők túl sok információt osztanak meg a közösségi médiában: a szülők mellett a gyerekek is veszélybe kerülhetnek, ha túl sok személyes információt osztanak meg a közösségi fiókjaikon keresztül. Még a születési dátum és az iskolai tanulmányokra vonatkozó részletek is felhasználhatók a csalók számára további adatok megszerzésére.

A tapasztalatok szerint a családtagok által elkövetett csalás sokkolóan gyakori, becslések szerint azon háztartások 67 százaléka, ahol egy gyerek személyazonosság-lopás áldozatává vált, személyesen ismerte az elkövetőt. Az érzékeny dokumentumokhoz való közvetlen hozzáférés ugyanis tökéletes lehetőséget biztosít a rosszakaró családtagoknak, a csalás pedig akár évekig észrevétlen maradhat – írták.
    A bűnözők használják a régi módszereket is, így például dokumentumokat lopnak el, illetve a szemétből és a postaládákból tulajdonítanak el például leveleket.

Csizmazia-Darab István közölte, több kipróbált és bevált gyakorlat létezik arra, hogy a szülők csökkentsék a gyerekekre leselkedő veszélyeket. Így például azt tanácsolja, hogy a szülők se adjanak meg a gyerekekről sok információt a közösségi médiában, a legjobb megoldás az, ha csak a megbízható ismerősökkel osztják meg ezeket.

Hasznos az is, ha a szülők ellenőrzik, hogy mit tartalmaznak a gyerekekhez tartozó banki, telefonos számlák, milyen tranzakciókat hajtanak végre, és milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe. Egy másik megoldás pedig az lehet, ha korlátozzák a gyerekek által használt fiókok, szolgáltatások számát.

Regisztrációkor pedig a szülők inkább a saját adataikat adják meg, ahol erre szükség van.
   

 A szakértő szerint azonban talán az a leghasznosabb, ha a szülők rendszeresen beszélnek a gyerekekkel a közösségi médiában való túlzott információmegosztás, az adathalász-támadások, illetve a személyazonosság-lopás veszélyeiről.