Az 1956-os forradalom eseményei Makón

Az 1956-os forradalom és szabadságharc a magyar népnek a sztálinista államhatalom elleni felkelése és a megszálló szovjet csapatok elleni szabadságküzdelme volt.

A makói eseményekkel többen is foglalkoztak, így például Tóth Ferenc és Halmágyi Pál. A legalaposabb kutatómunkát Marosvári Attila történész végezte el. Eredményeit Az 1956-os forradalom Makón című, a megyei levéltár gondozásában megjelent kötetében összegezte 2019-ben. A helyi eseményeket öt szakaszra osztotta- osztotta meg a József Attila Múzeum.

Október 23–26. között, a felkészülés napjaiban eljutottak a fővárosi forradalom hírei Makóra, de nem volt nagyobb tömegdemonstráció. Október 26-án azonban itt is megkezdődött a tömegtüntetések időszaka. A Kossuth-szobornál koszorúztak és Institoris Ildikó, a gimnázium diákja elszavalta Petőfi Sándor Nemzeti dal című versét.

Délután a gimnázium előtti téren ledöntötték a gyűlölt szovjet emlékmű obeliszkjét. Október 27-én az esti órákban a Kossuth-szobornál volt tüntetés, amit a rendőrség feloszlatott. Fazekas Lajos rendőrparancsnok még a lőfegyverhasználatot is engedélyezte, de erre Makón nem került sor. Október 28-án a főtéren, a városháza elé szerveztek parasztgyűlést. Este pedig – bár kijárási tilalmat rendeltek el – újra megjelentek a makóiak a város utcáin, és a rendőrkapitányság elé vonultak. Fazekas Lajos rendőrkapitány elfogadta a követeléseiket, így nem került sor erőszakos eseményre.

Október 29–31. között megalakították a városi nemzeti bizottságot, a nemzetőrséget, sorra szerveződtek az üzemi és intézményi munkástanácsok, és létrejött a radikális fiatalokat képviselő Forradalmi Ifjúsági Szövetség. Ezek a forradalom néphatalmi szervei voltak. November 1–4. között a konszolidáció napjait élte a város.

A szovjet csapatok november 4-én megindították támadásukat a forradalom leverésére. Makóra november 9-én vonult be a Vörös Hadsereg, amivel lezárult a helyi forradalmi események sora.

Forrás: József Attila Múzeum Facebook-oldala