A szakszervezet szerint a makói gumigyár megélhetési krízisbe sodorta több dolgozóját

Megélhetési krízisbe sodort a makói gumigyár vezetése több munkavállalót is, akiket fizetés nélküli parkolópályára tettek – állítja a szakszervezet. A gyárvezetés cáfol, s perrel fenyegetőzik. Megint a Continental ügyétől hangos az országos sajtó.

Megélhetési krízisbe sodort a makói Continental gumigyár vezetése több olyan munkavállalót, köztük egy házaspárt is, aki megromlott egészségi állapota miatt már nem tudja ellátni korábbi fizikai munkáját. Ilyen okból nagyjából tíz embert állított fizetés nélküli parkolópályára hónapokkal ezelőtt a munkáltató, nem kínál fel nekik könnyebb munkakört, járulékot sem fizet utánuk – állította az országos sajtó (így a 24.hu, illetve a Piac és Profit) által is szemlézett friss közleményében a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség (GSZSZ).

A GSZSZ elnöke, Radics Gábor szerint a makói gumigyár vezetése az elsők között élt azzal a január óta hatályos törvényi lehetőséggel, amely szerint a munkáltató már nem köteles könnyebb munkakört felajánlani az orvosilag igazoltan munkára alkalmatlan munkavállalói számára. „A Continental makói gyárának állományában jelenleg több olyan dolgozó van – közöttük egy házaspár is –, aki a cégnél eltöltött évtizedek után már nem tudja tovább elvégezni a korábbi nehéz fizikai munkáját, viszont a munkáltató nem biztosít számukra könnyebb munkát, miközben el sem bocsátja őket, mert így megspórolhatja a végkielégítésüket” – olvasható a szakszervezeti nyilatkozatban.

A közlemény idézte Hajdú Rolandot, a gyárban működő Makói Gumiipari Szakszervezet titkárát is, aki szerint a cégvezetés felháborító módon egyszerűen „kivéreztetésre” játszik: az, aki nem bírja tovább fizetés nélkül eltartani a családját – miközben a munkáltató járulékot sem fizet utánuk –, önként mondjon fel, keressen új munkahelyet. Hajdu szerint míg a vállalat a törvényi lehetőséggel durván visszaélve néhány ember végkielégítésén spórol, a pénzügyi mérlege szerint 540 millió forinttal többet költött ügyvédekre és tanácsadókra, mint előző évben. Úgy tűnik tehát, inkább fizet jogászoknak és tanácsadóknak, hogy segítsék elfedni a munkavállaló-ellenes és jogsértő működést – állítja a szakszervezeti vezető.

A GSZSZ elnöke szerint emellett a cég jogsértést követ le azzal is, hogy nem válaszol a szakszervezet megkeresésére. Ugyanis most harmadszorra van bírósági első fokon egy olyan egyszerű kérdés, hogy „kell-e a munkáltatónak adatot szolgáltatni a szakszervezet számára, kell -e válaszolnia szakszervezet leveleire, megkereséseire?”. Radics állítja, a bíróság már nem jogerősen kimondta, hogy igen, kell, a cég azonban megtagadta a konkrét válaszadást.

Az országos sajtóban megjelent közleményre reagált Continental is, amely úgy fogalmazott, a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség által leírtak nem felelnek meg a valóságnak. Mint fogalmaztak: „Az egészségmegőrzés és a rekreáció érdekében minden kollégánk számára egészségbiztosítási csomagot nyújtunk az egyik legnagyobb hazai magánegészségügyi vállalatnál – makói kollégáink ezen szolgáltatást Szegeden tudják igénybe venni.” A Continental szerint a munkába történő visszatérés érdekében aktívan keresik az alternatív megoldásokat, a rehabilitációs folyamat során minden érintett munkatársukkal személyesen konzultálnak a cégen belüli lehetőségeikről, ezért több munkavállaló már visszatérhetett úgy, hogy számukra az egészségügyi állapotuknak megfelelő feladatot találtak.

„Azon munkatársainknak, akiknek nem találunk alternatívát, más munkakört, ott felajánljuk a lehetőséget, hogy a törvénytől pozitívan eltérve anyagi támogatás mellett, közös megegyezéssel szüntessük meg a munkaviszonyt” – írták. A cég szerint nem igaz, hogy a végkielégítéseken spórolnának, és helyette ügyvédi díjakra költenének. A Continental kitért rá, a Hajdu által említett 540 millió forintot olyan üzleti tanácsadók szolgáltatásaira fordították, „akik a gyár versenyképességét hivatottak javítani a hosszútávú és fenntartható működés érdekében”. A Continental egyúttal visszautasította a szakszervezeti vezetők hangnemét, szóhasználatát, és a lehetséges jogi lépéseket fontolgatja Hajdu Rolanddal és Radics Gáborral szemben.

Fotó: MTI/Rosta Tibor