Egyesülve a békéért – egykor és most
Kerekasztal-beszélgetés 2023. október 24-én az SZTE ÁJTK és a MENSZT közös szervezésében.
Minden év október 24-én ünnepeljük az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) napját, 1945-ben ezen a napon lépett hatályba az ENSZ Alapokmány. Néhány évvel később a tagállamok máris megtapasztalták, hogy a felállított intézményrendszerben milyen nehéz a békéért tenni, ha valamely nagyhatalom gátolni akarja a döntést. Ennek a problémának a feloldására fogadta el 1950-ben az ENSZ Közgyűlése a 377-es sz. határozatot, Egyesülve a békéért címmel. Ez a határozat tette lehetővé, hogy a Közgyűlés a koreai háború idején fellépjen, megoldási javaslatokat tegyen a tagállamok számára, ha a Biztonsági Tanács döntésképtelennek bizonyul. Ennek a határozatnak köszönhetően az elmúlt 73 évben az ENSZ Közgyűlése számos alkalommal cselekedett, amikor a nemzetközi béke és biztonság veszélybe került, a szuezi válságtól az orosz-ukrán háborúig.
Az ENSZ előtt álló kihívások a 21. század első felében sok szempontból eltérnek a 20. század közepén tapasztalhatótól, de sok a közös jellemző is. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában az állandó tagok vétója ma is megakadályozhatja a hatékony fellépést, és ma is szükségesek a Közgyűlés által tett lépések. Az ENSZ azonban nem csak a Biztonsági Tanácson, hanem szervek és szakosított intézmények sokaságán keresztül segíti elő a békét, a jólét növekedését, az egészséges és szabad életet. A történelem korábbi évszázadaival szemben, amikor nem létezett ilyen globális nemzetközi szervezet, az ENSZ intézményi és eljárási terepet biztosít ahhoz, hogy a világ minden korábbinál több, közel kétszáz állama közösen alakítsa az emberiség jövőjét.
2023. október 24-én Szegeden a kerekasztal-beszélgetés résztvevői megvitatják az ENSZ fejlődési ívét 1945-től napjainkig, a régi és új problémákat, és azt, hogy a régi kihívások kezeléséből milyen tanulságok vonhatók le napjaink kihívásainak megoldásához. Bogyay Katalin és Erdős André volt ENSZ-nagykövetek értékelik a szervezet tevékenységét, a reform lehetőségeit, a szervezet erősségeit és gyengeségeit. Nagy András történész megvilágítja az ENSZ válaszát az 1956-os magyar forradalomra és annak napjainkig ható tanulságait. Widad Brimo nemzetközi kapcsolatok szakértő, doktorandusz hallgató a Z-generáció szemüvegén keresztül jellemzi az ENSZ 21. századi szerepét. Szalai Anikó nemzetközi jogász felvillantja azokat a nemzetközi jogi területeket, ahol az ENSZ jogfejlesztő tevékenysége alapjaiban hatott napjaink viszonyaira. A rövid expozékat követően a kerekasztal-beszélgetés résztvevői közösen vitatják meg az elhangzottakat, válaszolnak a kérdésekre, mérleget vonnak az ENSZ sikertelenségei és sikerei tekintetében.
