Migrációkutató Intézet: a brüsszeli merénylet rámutat az európai migrációs rendszer súlyos hiányosságaira

 A brüsszeli merénylet körülményei – az, hogy azt a hatóságok látókörében lévő, köztörvényes bűncselekményeket elkövető, illegálisan az országban tartózkodó tunéziai állampolgár hajtotta végre – ismételten rámutatnak az európai migrációs és menekültügyi rendszer súlyos hiányosságaira – olvasható a Migrációkutató Intézet elemzésében, amelynek részleteit kedden közölték.

    Az elemzésben felidézték, hogy hétfőn újabb terrortámadás történt a belga fővárosban. A feltételezett elkövető, a 45 éves tunéziai Abdesszamad Lasszúd illegális bevándorlóként érkezett az országba, és bár menekültkérelmét 2019-ben elutasították, továbbra is Belgiumban maradt.

A merénylő a Belgium-Svédország EB-selejtező mérkőzés idején csapott le, két, svéd szurkolói mezt viselő férfit megölt és egy taxisofőrt súlyosan megsebesítetett, majd elmenekült a helyszínről – tették hozzá.

A férfi az a médiahírek alapján nem először került összeütközésbe a törvénnyel: már Tunéziában is meggyűlt a baja a hatóságokkal, és Belgiumban is köztörvényes bűncselekményeket követett el, legutóbb például megfenyegette az egyik menekültközpont lakóját. Épp a támadást követő napon, kedden kellett volna megjelennie a rendőrségen, hogy kihallgassák – foglalták össze az elemzésben.

A támadó gépkarabéllyal hajtotta végre a merényletet, és mivel kedden hajnalban még szökésben volt, a hatóságok a legmagasabb, négyes szintű terrorkészültséget rendelték el Brüsszelben. A férfit azóta Schaerbeek egyik kávézójánál lelőtték a belga rendőrök – írták.

Azt feltételezik, hogy a merénylő szándékosan választott svéd szurkolókat áldozatul, mivel az ország a Korán-égetések miatt hónapok óta a szélsőségesek haragjának középpontjában áll – olvasható.

A közösségi médiában feltöltött videói alapján a férfi az Iszlám Államnak esküdött hűséget. Egyelőre nem látszik közvetlen kapcsolat a Hamász Izrael elleni támadása és a brüsszeli merénylet között – jegyezték meg.

Aggasztó fejleménynek nevezték, hogy az elmúlt évek nyugat-európai támadásaihoz képest, ahol a merénylők általában késeket vagy gépjárműves „ramming-módszert” (elgázolás) használtak, most a támadó gépkarabélyra tett szert, amivel sokkal nagyobb pusztítást végezhetett volna: ezt valószínűleg csak az gátolta meg, hogy nem volt megfelelő képzettsége a fegyver használatához.

Ugyanakkor az elmúlt évek titkosszolgálati eredményeit jelzi, hogy az európai hatóságoknak továbbra is zömében magányos elkövetőkkel kell szembenézniük, ami szintén csökkenti a támadások hatékonyságát – közölték.

A brüsszeli merénylet az intézet szerint arra is felhívja a figyelmet, hogy továbbra sem sikerült megnyugtató választ adni arra a problémára, amit az irreguláris migránstömegbe vegyült szélsőségesek érkezése okoz Európának. Hasonlóan a 2020 novemberi bécsi merénylőhöz, ez a támadó is régóta a hatóságok látókörében volt (igaz, egyelőre úgy tűnik, nem terrorgyanú miatt), ráadásul négy éve semmiféle jogalapja nem volt a belgiumi tartózkodásra, mégsem tudták kitoloncolni – áll az elemzésben.

„Az, hogy Európában olyan terroristák tudnak merényleteket végrehajtani, akik illegálisan tartózkodnak itt, akikről a hatóságok tudnak, és akiket mégsem sikerül hazaküldeni, rámutat az európai migrációs és menekültügyi rendszer súlyos hiányosságaira. Aggasztó, hogy ennek a problémának a megoldására az új Migrációs és Menekültügyi Paktum tervezete sem ad választ: ebből ugyanis nem látszik, mitől működne érdemben jobban az európai határvédelem, hogyan sikerülne jobban kiszűrni a szélsőségeseket, és miként lehetne hatékonyabbá tenni a hazatoloncolásokat” – fogalmaztak.

Az Europol által kiadott, terrorista bűncselekményeket elemző TE-SAT-jelentés is a probléma súlyosságára hívja fel a figyelmet. Tavaly a tagállamok hat dzsihádista akciót jelentettek, amelyből kettő támadást sikeresen hajtottak végre, egyet Belgiumban, egyet pedig Franciaországban. A szélsőséges iszlamista csoportokhoz köthető esetek száma csökkent 2021-hez (11) és 2020-hoz (13) képest – ez javarészt az elhárító szolgálatok munkájának köszönhető – ám látható, hogy bizonyos személyek esetében a radikalizálódás megakadályozhatatlan – áll az elemzésben.