Az orosz-ukrán háború 601. napja – FRISSÜL

Immár hatszázegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Az EP támogatta az Ukrajna 2024-2027 közötti, 50 milliárd eurós támogatásáról szóló javaslatot

Az Európai Parlament kedden támogatta az Ukrajna 2024-2027 közötti, 50 milliárd eurós támogatására vonatkozó javaslatot, az úgynevezett új Ukrajna-eszköz létrehozását, amelynek célja, hogy támogassa a háború sújtotta ország helyreállítását, újjáépítését és modernizációját.

A képviselők 512 szavazattal, 45 ellenében és 63 tartózkodás mellett fogadták el a javaslatról kialakított állásfoglalást, amelyben hangsúlyt fektetnek a demokratikus elszámoltathatóságra, a többpárti demokráciára és az uniós csatlakozáshoz szükséges jogharmonizációra.
Az Ukrajna-eszköz bevezetése együtt jár az uniós költségvetés folyamatban lévő kiigazításával, miután a 2021 óta egymást érő válságok kimerítették a közös kasszát. A testület képviselői mielőbbi megállapodást sürgetnek mind az eszközről, mind a költségvetési kiigazításokról, mivel 2024-től már hatályukat vesztik az Ukrajna megsegítésére hozott jelenlegi uniós rendelkezések.
A képviselők az elfogadott szövegben azt is leszögezték, Ukrajna újjáépítéséhez Oroszországtól, illetve az oroszországi agresszióval közvetlenül kapcsolatba hozható magánszemélyektől vagy más entitásoktól elkobzott vagyoni eszközöket is fel kell használni.
Annak érdekében, hogy átláthatóbb legyen a források felhasználása, a képviselők különböző elemekkel egészítették ki az Európai Bizottság javaslatát: webes portált hoznának létre például, hogy nyomon lehessen követni a pénzügyi műveleteket és a támogatás feltételéül szabott „mérföldkövek” teljesítését, emellett láthatóvá kívánják tenni a harmadik országoktól és a nemzetközi szervezetektől Ukrajnába érkező támogatásokat is.
A Fidesz uniós parlamenti képviselőcsoportja, sajtóközleményben tájékoztatott, hogy nem támogatta az EP által elfogadott álláspontot. A fideszes képviselők egyetértenek abban, hogy Ukrajnának a háború utáni újjáépítéséhez az Európai Unió hozzájárulására is szükség lesz, de hangsúlyozták, még több pénzt beleönteni a háborús gépezetbe nem ezt a célt szolgálja.
Ezért Brüsszel átgondolatlan, felelőtlen és a pénzügyi elszámoltathatóságot semmibe vevő, Ukrajnának szánt pénzügyi támogatásra vonatkozó javaslata jelenlegi formájában nem támogatható – hangsúlyozták.
Véleményük szerint, az Európai Bizottság javaslata átgondolatlan, nem ad lehetőséget arra, hogy nemzetközi donorok is csatlakozhassanak Ukrajna újjáépítéséhez, továbbá nem biztosítja a támogatások felhasználásának átláthatóságát és elszámoltathatóságát sem. A javaslat feltételrendszere továbbá nincs összhangban az uniós csatlakozásra váró országok számára elkülönített uniós pénzügyi kerettel, és nem veszi figyelembe a tagjelölti státusz megadásakor támasztott feltételek teljesítését sem.
„Sajnálatos, hogy a bizottság nem vizsgálta meg Ukrajna finanszírozásának egyéb lehetőségeit, ideértve egy nem EU-s költségvetésből megvalósított támogatási megállapodás lehetőségét. Magyarország kész segíteni Ukrajna újjáépítését, ehhez azonban a jelenlegi javaslat nem megfelelő. Nem hagyjuk, hogy Brüsszel átláthatatlan, ellenőrizhetetlen, felelőtlen javaslata veszélybe sodorja az Európai Uniót” – szögezték le a fideszes EP képviselők.

Az ukrán elnök megerősítette, hogy Ukrajna ATACMS rakétákat használ

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd esti videóüzenetében megerősítette, hogy Ukrajna már használ amerikai gyártású ATACMS taktikai ballisztikus rakétákat.

„Köszönet mindenkinek, aki Ukrajnáért harcol és dolgozik! Köszönöm mindenkinek aki segít! Ma pedig külön köszönet az Egyesült Államoknak. A Biden elnökkel kötött megállapodásaink teljesülnek, méghozzá nagyon pontosan. Az ATACMS-ok beváltak” – mondta az államfő a közösségi oldalakon közzétett videofelvételen.
A The Wall Street Journal amerikai lap a nap folyamán arról számolt be, hogy az Egyesült Államok az elmúlt napokban titokban „kis számú” nagy hatótávolságú ATACMS rakétát küldött Ukrajnába, és az ukrán védelmi erők már bevetették őket az oroszok által megszállt Luhanszk és Bergyanszk repülőterei ellen” – fűzte hozzá az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Az ukrán különleges műveleti erők kedden adtak hírt arról, hogy hétfő éjjel az ukrán hadsereggel együttműködve csapást mértek a két reptérre, amelyeken megsemmisítettek kilenc, speciális berendezésekkel felszerelt orosz katonai helikoptert, egy légvédelmi kilövőállást és egy lőszerraktárt. A támadásokban a közlés szerint több tucat orosz katona vesztette életét vagy sebesült meg. Az ukrán különleges erők sajtószolgálata által kiadott közleményben nem tértek ki arra, milyen fegyverrel mérték a csapásokat a légikikötőkre.

Huszonhárom roham visszaveréséről számolt be az orosz védelmi tárca

Az orosz fegyveres erők négy frontszakaszon 23 rohamot vertek vissza, amelyekben mintegy 1175 ukrán katona esett el vagy sebesült meg – közölte keddi hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz összesítés szerint az ukrán fél a legnagyobb, mintegy 485 fős emberveszteséget a Donyeck körzetében dúló harcokban szenvedte el, ahol kilenc támadást kísérelt meg. A jelentés a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy Mi-8-as helikoptert, nyolc harckocsit – közülük hetet a zaporizzsjai frontszakaszon -, 25 páncélozott harcjárművet — közölük tízet a kupjanszki, hetet pedig a zaporizzsjai frontszakaszon -, két lengyel Krab és egy amerikai M109-es Paladin önjáró löveget, valamint öt operatív-taktikai rakétát, négy GLSDB irányítható légibombát és 34 drónt.
A moszkvai statisztika szerint az ukrán fegyveres erők által a háború kezdete óta elveszített harckocsik és páncélozott harcjárművek száma meghaladta a 12 700-at.
Vlagyimir Rogov, az Együtt vagyunk Oroszországgal nevű zaporizzsjai mozgalom vezetője a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta: Zaporizzsja megyében az ukrán fegyveres erők megváltoztatták taktikájukat az ellentámadás kudarca és a súlyos veszteségek miatt. Rogov szerint az ukrán fél felhagyott az orosz védelem nagyszabású áttörésére irányuló kísérletekkel, és áttért a helyi rajtaütésekre és harcokra.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az ukrán különleges erők csapást mértek két orosz megszállás alatt levő reptérre, súlyos károkat okoztak

Az ukrán különleges műveleti erők a hadsereg katonáival együttműködve csapást mértek az orosz megszállás alá került, Zaporizzsja megyében lévő bergyanszki, és a Donyec-medencében található luhanszki repülőterekre, ahol megsemmisítettek egyebek mellett kilenc orosz katonai helikoptert – közölte a különleges erők sajtószolgálata kedden a Telegramon.

A közlemény szerint a különleges erők információkat kaptak arról, hogy az oroszok az általuk ideiglenesen megszállt Bergyanszkban és Luhanszkban lévő repülőtereken jelentős mennyiségű légi járművet állomásoztatnak, valamint nagy mennyiségi speciális felszerelést és lőszert halmoztak fel. „A megadott információkat ellenőriztük, és igaznak bizonyultak. A koordinátákat és a szükséges adatokat átadtuk a fegyveres erők alakulatainak” – írta a sajtószolgálat. Hozzátette, hogy keddre virradó éjszaka csapást mértek a repterekre, aminek következtében az orosz erők jelentős veszteségeket szenvedtek. A legfrissebb adatok szerint két légikikötőben megsemmisült kilenc, speciális berendezésekkel felszerelt helikopter, egy légvédelmi kilövőállás és egy lőszerraktár, továbbá megrongálódtak a repülőterek kifutópályái. A különleges erők még hozzátették, hogy a bergyanszki lőszerraktár hajnali 4 óra előtt felrobbant, a luhanszki reptéren pedig délelőtt 11 óráig tartottak a robbanások. A különleges erők értesülései szerint több tucat orosz katona vesztette életét vagy sebesült meg.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője az ukrán Szabadság Rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy az orosz erők által használt repülőterek elleni támadások Ukrajna számára azért fontosak, mert közel vannak a frontvonalhoz, és az ott lévő helikoptereket aktívan vetik be az ukrán csapatok haditechnikájának megsemmisítésére. „Az ellenség igyekszik közelebb tartani a helikoptereket a harci érintkezési vonalhoz. Luhanszk és Bergyanszk közel van a frontvonalhoz. Sajnos, a megszállóknak modernebb helikoptereik vannak, korszerűbb fegyverekkel felszerelve. Vannak például nagy hatótávolságú páncéltörő irányított rakétáik” – fejtette ki a szóvivő.
Vadim Ljah, a Donyeck megyei Szlovjanszk városi katonai adminisztrációjának vezetője közölte a Facebookon, hogy az orosz erők csapásokat mértek a város központjára, ahol eltaláltak egy kollégiumi épületet. Az ukrán katasztrófavédelem sajtószolgálata arról tájékoztatott a Telegramon, hogy a részben összedőlt ötszintes épület romjai alatt az előzetes információk szerint két ember lehet, akik után még kutatnak.
Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy az orosz erők ágyúzták a megyeszékhely egyik lakóövezetét és egy közlekedési vállalat területét, aminek következtében az eddigi adatok szerint öt ember sérült meg. Roman Mrocsko, Herszon város katonai adminisztrációjának vezetője a Telegramon arról adott hírt, hogy a megyeszékhely központjára nap közben is tüzet nyitottak az orosz csapatok a Dnyeper (Dnyipro) folyó általuk megszállva tartott bal partjáról. Áldozatokról, károkról egyelőre nem érkezett hír.
Az ukrán vezérkar keddi helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy nyolcszázzal 289 430-ra nőtt. Az ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett 14 harckocsit, 26 tüzérségi fegyvert és 11 drónt.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Pekingbe érkezett

Megérkezett Pekingbe Vlagyimir Putyin orosz elnök helyi idő szerint kedd reggel, hogy részt vegyen az Egy övezet, egy út kezdeményezés harmadik fórumán, ahol várhatóan Hszi Csin-ping kínai elnökkel is megbeszélést folytat majd.

A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) márciusban kiadott elfogatóparancsa óta Putyin és kíséretének ez a második ismert külföldi útja, miután a hónap elején Kirgizisztánba látogatott.
A pekingi nemzetközi repülőtérre érkező Putyint és kíséretét Vang Ven-tao kínai kereskedelmi miniszter fogadta.
Az orosz média jelentése szerint Putyin kedden részt vesz a fórum hivatalos nyitófogadásán, ahol Hszi Csin-ping kínai elnök lesz a házigazda, és itt megbeszélést folytat majd Vietnam, Thaiföld, Mongólia és Laosz vezetőivel.
A fórum fő meghívottjaként Putyin szerdán Hszi után tart beszédet, és még aznap találkozik a kínai elnökkel egy kétoldalú megbeszélés keretében.

Megint közel 9 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. október 16-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4479 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3853 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 38 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte kedden hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

Kreml: az izraeli konfliktus kiéleződéséről tárgyalt Putyin és Netanjahu

A palesztin-izraeli konfliktus kiéleződéséről tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnök Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel – közölte hétfő éjjel a Kreml sajtószolgálata.

A moszkvai tájékoztatás szerint a megbeszélés középpontjában a palesztin-izraeli konfliktus „hirtelen eszkalálódása miatt kialakult válsághelyzet állt”. Putyin őszinte részvétét fejezte ki az életüket vesztett izraeliek családtagjainak és hozzátartozóinak, egyúttal hangsúlyozta, hogy határozottan elutasít és elítél minden olyan akciót, amelynek áldozatai civilek, köztük nők és gyermekek.
Az orosz vezető tájékoztatta az izraeli miniszterelnököt azokról a lépésekről, amelyeket Oroszország tett a helyzet normalizálásának, az erőszak további eszkalálódásának megakadályozása és egy, a Gázai övezetben bekövezendő humanitárius katasztrófa megelőzése érdekében. Egyebek között ismertette az izraeli féllel a palesztin, egyiptomi, iráni és szíriai vezetővel hétfőn előzőleg lefolytatott telefonos megbeszélések legfontosabb elemeit
Putyin közölte, hogy Oroszország továbbra is kész előmozdítani a konfliktus diplomáciai rendezését.
Az orosz államfő Netanjahut megelőzően Bassár el-Aszad szíriai, Ebrahim Raiszi iráni, Abdel-Fattah asz-Szíszi egyiptomi és Mahmúd Abbász palesztin vezetővel tárgyalt. A Kreml által kiadott tájékoztatás szerint Putyin és hivatali partnerei aggodalmukat fejezték ki a harci cselekmények eszkalálódása, valamint amiatt, hogy a konfliktus regionális háborúvá fajulhat.
A tárgyalópartnerek a moszkvai közlés értelmében különös figyelmet fordítottak a Gázai övezetben kialakult humanitárius válságra, a tűz beszűntetésének és a humanitárius fegyvernyugvás sürgős szükségességére, hogy minden rászoruló sürgős segélyt kaphasson. Putyin elfogadhatatlannak nevezte a civilek elleni erőszakot.
A Kreml a konfliktus kiéleződésének okát a rendezési folyamat hosszas stagnálásában nevezte meg. Oroszország elvi álláspontja szerint újra kell indítani a folyamatot a probléma hosszútávú és igazságos megoldása, valamint a független Palesztina – Izrael békés szomszédja – létrehozása érdekében. Moszkva kifejezte készségét arra, hogy megerősítse a koordinációt minden konstruktív partnerrel a harci cselekmények mielőbbi leállítása érdekében, ahogy ez az ENSZ Biztonsági Tanácsához benyújtott határozattervezetében is áll.
Putyin az asz-Sziszivel folytatott megbeszélésén külön kitért arra a segítségre, amelyet Egyiptom nyújthat Oroszország és a többi FÁK-tagállam állampolgárainak a Gázai övezetből való evakuálásához.

Nemkívánatosnak minősítették a CEU-t Oroszországban

Oroszországban nemkívánatosnak nyilvánították a Soros György alapította Közép-európai Egyetemet (CEU) – közölte az orosz főügyészség sajtószolgálat hétfőn a TASZSZ hírügynökséggel.

„A főügyészség a hozzá beérkezett anyagok tanulmányozása alapján úgy határozott, hogy az úgynevezett oktatási célú nemkormányzati szervezet, a Central European University (Ausztria) tevékenységét Oroszországban nemkívánatosnak nyilvánítja” – hangzott az indoklás.
A főügyészség szerint a CEU hivatalosan deklarált céljai között szerepel a „nyílt társadalom és a demokrácia” értékeinek előmozdítása Közép- és Kelet-Európa országaiban, valamint a volt Szovjetunió köztársaságaiban, ám valóságban „erőfeszítései jelenleg az Oroszországi Föderáció különleges hadműveletének és politikai vezetésének lejáratására összpontosulnak”.
A hatóság kifogásolta, hogy az egyetem számos olyan oktatási programot indított, „amely szándékosan leértékeli és eltorzítja az orosz állam történelmét, lekicsinyli a kiemelkedő orosz tudósok, írók, kulturális személyiségek érdemeit, és hamis állításokat hirdet, amelyek szerint Oroszország bűnös a világ összes kataklizmájában, ami nyilvánvalóan nem felel meg a valóságnak”.
Az indoklás értelmében ezekből a programokból kizárják az olyan szakértőket, akik bármilyen orosz állami intézménnyel kapcsolatban állnak, vagy akik a „különleges hadműveletet” támogatják. A képzési programok középpontjában Oroszország állítólagos ukrajnai „háborús bűneire”, az „orosz propagandára” és a különleges hadműveletet támogató orosz állampolgárok „másodrendűségére” vonatkozó kijelentések állnak. A főügyészség azt állította, hogy a CEU kádereket toboroz a globális oroszellenes médiakampányhoz.
Az orosz igazságügyi minisztérium az EastCham Finland, a Hudson Institute és az Egyesült Államokban bejegyzett Szabad Burjátföld Alapítvány nemkormányzati szervezetet is felvette a nemkívánatos szervezetek nyilvántartásába.

Három ukrán harci repülő lelövéséről számolt be az orosz védelmi minisztérium

Lelőtte az ukrán légierő két MiG-29-es vadászgépét és egy Szu-25-ös csatarepülőgépét az orosz légvédelem – közölte hétfői hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a gépek közül egyet Herszon, kettőt pedig Dnyipropetrovszk légterében semmisítettek meg. Az orosz légvédelem emellett elfogott két HIMARS-rakétát és 31 drónt.
Az orosz összesítés három frontszakaszon visszavert 22 támadásról számolt be, amelyekben mintegy 800 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg, a mintegy 460-an közülük a Donyeck környékén vívott harcokban. A megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között a hadijelentés egyebek mellett említést tett egy kommunikációs központról, egy rakétatüzérségi fegyverraktárról, öt lőszerraktárról, öt harckocsiról és nyolc páncélozott harcjárműről.
A Pekingbe készülő Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kínai Központi Televíziónak (CCTV) adott interjújában azt mondta, hogy az ukrán fél emberveszteségei a háborúban mintegy nyolcszorosan haladják meg az oroszt. Putyin méltatta a konfliktus rendezésére tett kínai javaslatokat, amelyek szerinte „a békemegállapodások alapját képezhetik”. Késznek mondta magát a diplomáciai megoldásra, ugyanakkor kifejezte sajnálatát amiatt, hogy „Ukrajna elnöke rendeletet adott ki, amely megtiltja mindenkinek, saját magának is, hogy béketárgyalásokat folytasson”.
„Az egyik legfontosabb mozzanat az, hogy mindenki számára egyenlő biztonságot biztosítsunk, és Oroszországnak ugyanúgy joga van ehhez, mint bármely más államnak. Ha mi úgy gondoljuk, hogy a NATO terjeszkedése Ukrajna révén fenyegetést jelent ránk nézve, akkor kérjük, hogy ezt hallgassák meg – mondta az orosz vezető.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy, a Novo Ogarjovo-i elnöki rezidencián megtartott tanácskozáson a háború menetéről beszámolva azt mondta, hogy az ukrán hadsereg a június eleje óta tartó ellenoffenzívája során sikertelen támadásokat indított, aminek következtében súlyos vesztségeket szenvedett el, és egyebek között több száz harckocsit és több mint 1500 páncélozott járművet veszített. Az orosz hadseregről azt mondta, hogy aktív védelmet folytatva számos területen javította taktikai helyzetét, és sehol nem engedte meg az előrenyomulást. A helyzetet orosz szempontból „stabilnak” és „magabiztosnak” minősítette, méltatta a hadsereg teljesítményét.
Putyin hétfőn videókonferencia keretében a közlekedési infrastruktúra több létesítményének átadásán vett részt. Felavattak egyebek között Mariupolban, közvetlenül az egykori – tavaly a harci cselekmények középpontjába került – Azovsztal üzem mellett egy 141 méter hosszú és 22 méter széles, kétsávos hidat, amelyen villamos is közlekedik. A létesítmény a újjáépítési munkálatok helyészínévé vált város központját köti össze a Kalmiusz folyó bal partjával.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine