A mezőgazdaság jövőjéről tanácskoztak a makói Galambban

Az eseményen részt vett Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára, aki szerint Magyarország, a magyar gazdák tíz év alatt szinte behozták azt a lemaradást, amelyet a történelem rájuk rótt, a hatékonyság további javításával pedig európai élvonalába kerülhet a hazai agrárium.

Kedden délelőtt a megújuló kertészeti szakmákról és azok jövőjéről tanácskoztak Makón az Alföldi ASzC Galamb József Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskolában. A konferencia célja azt volt,hogy bemutassák a Magyarország, Románia és Szerbia szakképző és felsőoktatási intézményeinek együttműködésében zajló Erasmus+ projektet, amelynek fejlesztési eredményei hozzájárulnak ahhoz, hogy a kertész szakmában végzett fiatalok képesek legyenek a legújabb intelligens üvegházi technológiák magas szintű alkalmazására.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára elmondta: a folyamatos fejlesztések eredményeként a mezőgazdaság egy hektárra vetítve 2021-ben folyó áron 169 százalékkal több új értéket termelt meg, mint 2010-ben. Hozzátette: ez a második legjobb eredmény az Európai Unióban, csak Írország előzi meg Magyarországot. Már ma is vannak Magyarországon olyan gazdaságok, amelyek technológiai színvonalukat tekintve felveszik a versenyt a nyugat-európai élmezőnnyel – közölte.

Kifejtette: „A mesterséges intelligencia nemcsak hogy kopogtat az ajtón, de már öles léptekkel halad befelé a mi területünkre, átalakítja és újraformálja az agráriumot. Miközben a gazdákat, a gazdasági vállalkozásokat átállítjuk a digitális technológia alkalmazására, nem feledkezhetünk meg az utánpótlásról, a jól képzett munkaerő folyamatos biztosításáról, azaz az oktatásról és a szakképzésről sem.”

Elhangzott: „A magyar kormány elkötelezett támogatója annak, hogy a gazdák is egyre inkább megismerjék és alkalmazzák a digitális technológia előnyeit. Ezért született meg már 2019-ben a digitális agrárstratégia, amely négy alappillére: a digitális kompetenciák fejlesztése, a digitális ‘agrár-rezsicsökkentés’, az innovációs környezet fejlesztése, illetve a gazdálkodók digitális átállásának támogatása”.

A Vidékfejlesztési Program digitális átállását és a precíziós fejlesztéseket támogató pályázatain 2634 pozitívan elbírált kérelemre 192,33 milliárd forint támogatást ítéltek meg. Az eddig kifizetett 119 milliárd forintból pedig 6 ezer modern traktort, 5200 precíziós munkavégzésre alkalmas munkagépet és csaknem 1300 kombájnt tudtak a gazdálkodók megvenni – derült ki a makói rendezvényen.

A kertészeti ágazatról szólva Farkas Sándor kifejtette, a már lezárult és a még folyamatban lévő pályázati támogatásokkal mintegy 1,5 millió négyzetméternyi új üvegházi és 900 ezer négyzetméternyi új fóliaborítású termesztőfelülettel lesz gazdagabb az ország, és 5 ezer hektáron új gyümölcstermő ültetvény létesülhet. Mint mondta, a kertészet köztudottan nagy munkaerő-igényű ágazat, a felmerülő munkaerőhiányra pedig a gépesítés, a robotika, az automatizálás terjedése és a precíziós gazdálkodás jelentheti a megoldást. A Vidékfejlesztési Programban 20 ezer eszközzel – betakarító- és erőgéppel, valamint traktorral – bővülhet a géppark országszerte.

Horváth József, a szakképzési centrum főigazgatója köszöntő beszédében szólt arról, hogy:

„Ha egy középiskola, egy szakképző intézmény arra adja a fejét, hogy a tudásteremtésben részt vesz, és veszi azt a bátorságot, hogy mindezt egy konzorciumban, ráadásul a vezetőjeként, és nemzetközi színtérre lépve teszi meg, akkor azt gondolom, hogy ez mindenképpen kalapemelést vagy főhajtást érdemel. Engedjék meg nekem, hogy itt az Alföldi Agrárszakképzési Centrum főigazgatójaként hadd legyek büszke erre a teljesítményre. Erre a teljesítményre, hogy ez a konzorcium összeállt.

Ez a konzorcium egy olyan feladatot vállalt fel, amelynek a jövő generáció agrárszakembereinek képzése szempontjából kiemelt fontossága és jelentősége van. Hiszen a kertészeti szakembereknek az oktatása nem történhet másként, mint a legkorszerűbb tananyagok segítségével. A legkorszerűbb tananyagok nem automatikusan állnak rendelkezésére az iskolának, hiszen az intenzív kertészetekben alkalmazott technológia időről időre, rohamtempóban fejlődik, változik.”

A konferencián az Intelligens növényházak a kertészeti szakképzésben és felsőoktatásban címmel Pék Zoltán egyetemi tanár a MATE Kertészettudományi Intézettől tartott előadást. Mesterséges intelligencia alkalmazása a mezőgazdaságban és az oktatásban címmel Lengyel József ügyvezető igazgató, a PROMPT-H Számítástechnikai Oktatási és Szolgáltató Kft.-től adott tájékoztatást. Oktatás és kutatás nemzetközi pályázatok keretében címmel Koós Ákos osztályvezető a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Biomassza Termelés és Hasznosítás Osztálytól adott elő, majd „Intelligens növényházak” továbbképzés kertészeti szakoktatóknak címmel, Horváth Zoltán az Alföldi ASzC Galamb József Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola igazgatójának prezentációját hallgatták meg a résztvevők.