quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
Térség

A városi lakosság „láthatatlan gyilkosát”, a porszennyezés okait, változásait vizsgálták az SZTE kutatói

2023. október 16.

Egyes tanulmányok szerint a Földön minden ember élettartama átlagosan három évvel hosszabbodna, ha a légszennyezés megszűnne. Különösen komoly probléma ez a városokban, ahol a lakosság „láthatatlan gyilkosa” a magas portartalmú, szennyezett levegő. A belélegzett por ugyanis légzőszervi, valamint szív- és érrendszeri megbetegedéseket és ebből eredő halálozást is eredményezhet. Emellett emlékezetes, hogy az M1-es autópályán idén márciusban kialakult tömegbalesetet is a levegő magas portartalma (porvihar) miatt hirtelen lecsökkenő látótávolság okozta. A Szegedi Tudományegyetem geográfusai évek óta kutatják a porszennyezés okait, csökkentésének lehetőségeit.

Az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézetének kutatói által a napokban publikált tanulmányukban, – melyet a tudományterület legjobbjai közé tartozó Atmospheric Pollution Research szakfolyóiratban tettek közzé – 1300 európai városi és város környéki mintaterületen belül vizsgálták a porszennyezés okait.

Arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen összefüggés mutatható ki a szálló por mennyisége és a városi területhasználat (beépített területek, parkok, vízfelületek stb.) kiterjedése között. Kutatásuk során kimutatták, hogy a városi területhasználat kétféle formában befolyásolja a por mennyiségét.

Eredményeik szerint a hulladéklerakók, a bányaterületek, építési területek egész éven át „termelői”, azaz kibocsátói a porszennyezésnek. A vízfelületek viszont pont ellenkező hatást fejtenek ki, egész éven át képesek megkötni a levegőben lebegő porszemcséket, ezáltal csökkenteni a szálló por mennyiségét.

– Vannak azonban olyan területhasználat típusok, melyek csak egy bizonyos időszakban fejtik ki portartalmat növelő vagy csökkentő hatásukat. A zöldfelületek, mint a parkok, erdők, cserjés területek lombozata kizárólag késő tavasszal és a nyári hónapokban képes „jó porfogóként” megkötni a szálló por egy részét. Nem meglepő, hogy minél magasabb a beépített területek (lakóterületek) aránya, annál nagyobb a városi levegő porterhelése. Ám ez a hatás kizárólag az októbertől áprilisig tartó fűtési időszakban érvényesül – tudtuk meg. A digitális térképek geoinformatikai elemzése során a szegedi kutatók kimutatták, hogy bizonyos területhasználat típusok az év eltérő időszakaiban „kétarcúan viselkednek”, bizonyos hónapokban csökkentik, majd más időszakokban növelik a városok porterhelését – ismertette Seyedehmehrmanzar Sohrab, a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetének doktorandusz hallgatója, a kutatás egyik résztvevője.

A legérdekesebb összefüggést a közúthálózat kiterjedése és a levegő havonkénti átlagos szálló portartalma között találták az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézetének kutatói.

– Korábbi publikációnkban már kimutattuk a vasúthálózat jótékony hatását a városi levegő minőségére. Legújabb eredményeink szerint a fűtési szezonban kimutathatóan tisztább a levegő (kevesebb a szálló por koncentrációja) a közutak környékén, mint a beépített területen. Ez a minket is meglepő eredmény a közlekedő járművek menetszelével magyarázható. Télen ugyanis a fűtés miatt a lakóterületek környékén nagyon magas a levegő portartalma. Ekkor a járművek mozgása miatt kialakuló szél „kitakarítja” az útmenti területek levegőjét, ezért a közutak környezetében kevésbé szennyezett a levegő porral, mint a lakóépületek környékén. Ezzel szemben a fűtési időszak végétől kezdődően megfordul a helyzet. Nyáron már (szinte kizárólagos szennyezőforrásként) a közúthálózat növeli a városi és városkörnyéki területek porszennyezését. Mivel nyáron már nincs fűtés, ekkor a gépkocsik, teherautók és buszok kipufogógázai válnak a városi levegő elsődleges szennyezőforrásaivá – mondta el Dr. Szilassi Péter, az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézet egyetemi docense.

Az SZTE TTIK Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék oktatója azt is kiemelte, hogy a közlekedési folyosókhoz hasonlóan időben változó, kettős arculat jellemzi a szántóterületeket. Míg ősztől kora tavaszig az ekkor növényzetmentes szántóterületek a kibocsátói a porszennyezésnek, addig nyáron egészen az aratásig a kultúrnövények levelei a parkokhoz, erdőkhöz hasonló jótékony hatást gyakorolnak a városkörnyéki területek levegőminőségére. Ne feledjük! A márciusi, tömegkarambolt okozó porszennyezés forrásai is az autópálya környékén található kopár, növényzetmentes szántóföldek voltak.

Ha röviden összegezni szeretnénk mindennek a konklúzióját: minél több zöldfelületet, vízfelszínt, illetve (lehetőleg villamos üzemű) közlekedési folyosót létesítünk a városokban, annál jobban javul majd a városok levegőminősége, ezzel együtt a városlakók egészségi állapota.

A Szegedi Tudományegyetem Open Access pályázatának köszönhetően bárki térítésmentesen olvashatja és letöltheti a kutatók legújabb eredményeit, melyek jól használhatók a fenntartható, környezetbarát városok tervezéshez, a városlakók életminőségének javításához, az urbanizáció káros környezeti következményeinek csökkentéséhez.