Állati szenzáció: nagy pólingok sétálgatnak a Csanádi pusztákon

Nemcsak megjelenésük, de hangjuk is igen jellegzetes, vékony, sípoló, jajgatásszerű. Leginkább a Királyhegyesi-pusztán fordulnak elő.

A Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén szeptember közepén már 10-15 példányra növekedett az itt állomásozó nagy pólingok száma. A hosszú csőrű, különleges madarak szorgalmasan szedegetik a táplálékul szolgáló rovarokat – tudtuk meg a nemzeti parktól.

Azt írták, a hazánkban előforduló legnagyobb testű partimadár a nagy póling. Testhossza elérheti a 60 cm-t, szárnyfesztávolsága 80-100 cm körüli. Igen karakteres megjelenésű madárfaj, tollazata szürke alapon sötétbarnás foltokkal, pöttyökkel tarkított. Viszonylag hosszú lábai mellett a testéhez képest szinte aránytalanul hosszú, erősen lefelé ívelő csőre van. Hosszú, vékony csőrével kutat táplálék után a part menti növényzetben, vagy az iszapban, vagy akár a rövidre legelt gyepeken. Nemcsak megjelenése, de hangja is igen jellegzetes, vékony, sípoló, jajgatásszerű. Sokszor nem is lehet látni a madarakat, mert sötétben repülnek, viszont hangjuk elárulja őket.

Hazánkban csak igen ritkán, szórványosan fordul elő költése, jellemzően inkább tőlünk északabbra, lápos, turjános vidékeken fészkel. Viszont számos más északi partimadár fajhoz hasonlóan, a nagy pólingok is előszeretettel állomásoznak Magyarországon a tavaszi és őszi vonulásuk során. Az alföldi szikes tavak, kiterjedt puszták alkalmas táplálkozó- és pihenőhelyet biztosítanak számukra.

A Csanádi pusztákon is minden évben rendszeresen feltűnik néhány példány, nincs ez máshogy idén sem. Már augusztusban felbukkantak az első hírnökök, majd szeptember elején egyre több példányt lehetett látni. A Királyhegyesi-pusztán a helyi heves záporok hatására üdébb a gyep, több az apró rovar és egyéb gerinctelen, melyek a nagy pólingok táplálékát biztosítják, így a legtöbbször itt figyelhető meg 10-15 példány az utóbbi időben – közölte az igazgatóság.

Fotó: Kmnp.hu/Balla Tihamér