quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
0-24

Lengyelország választ: hatalmas a tét, van esély a jobboldal győzelmére

2023. október 14.

Brüsszel és a nyugati érdekkörök kiemelt támogatásban részesítik a migrációpárti lengyel baloldalt. A közép-európai érdekképviselet szempontjából sorsdöntő lenne a Morawiecki vezette jobboldal hatalmon maradása.

„A jelenlegi Mateusz Morawiecki vezette lengyel kormány Magyarország legfontosabb európai szövetségese. Ellenzéke ugyanakkor a közép-európai együttműködés helyett inkább Brüsszellel ápolna jobb kapcsolatot, így mind a visegrádi csoport, mind a magyar érdekképviselet számára hátrányos lenne egy kormányváltás. A Jog és Igazságosság (PiS) újabb megbízatása ezzel szemben erősítené hazánk uniós tárgyalási pozícióját, és lehetővé tenné a migráció elleni közös küzdelem folytatását is” − nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője a vasárnapi lengyelországi parlamenti választások kapcsán.

A választás előtti utolsó felmérések szoros küzdelmet jósolnak, ám azt jelzik, a PiS kerülhet ki győztesként: a konzervatív párt támogatottsága 33 százalékon áll, őket a Polgári Szövetség követi 31 százalékkal. A kedvező előrejelzések ellenére azonban korántsem biztos, hogy a PiS kormányzati többséget is szerez a parlamentben. „Amennyiben egyik fő erő sem szerzi meg egyedül az abszolút többséget, koalícióra lesz szükség, ezért nagy jelentősége van annak, hogy a kisebb pártok milyen eredményt érnek el a választáson” − magyarázta Szikra Levente. „A PiS számára a radikális jobboldali társadalompolitikát a piacpárti gazdaságpolitikával vegyítő Konföderáció jelenthet partnert, bár a két párt – főleg a gazdaságpolitika tekintetében – több kérdésben is távol áll egymástól. Az ellenzék vezető ereje, a jobboldali-liberális Polgári Platform (PO) által irányított szövetségnek a centrista-liberális Harmadik Út és a Baloldal jelenthet potenciális szövetségest, ha elérik a bejutási küszöböt” – tette hozzá.

A választás fontosságát jelzi az is, hogy jól láthatóan külföldről is megpróbáltak beavatkozni és megzavarni a kampányt, ezzel is gyengítve a PiS helyzetét – erre hívta fel a figyelmet az Európai Parlamentben a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője, Hidvéghi Balázs. A politikus elmondta, hogy nem szabad hagyni, hogy beavatkozzanak egy ország belügyeibe. „Az EU vezetése egyértelműen a Donald Tusk volt miniszterelnök, illetve az Európai Tanács korábbi elnöke által vezetett PO mellett áll, miközben Brüsszel a lengyeleknek sem adja oda a jog szerint járó uniós forrásaikat. A külföldi beavatkozás mértéke is annak a jele, milyen fontos, sorsdöntő választás előtt áll Lengyelország” − mondta a szakértő.

A parlamenti választások mellett népszavazást is tartanak, amitől függ az állami vállalatok sorsa, a nyugdíjkorhatár és a migrációs paktum sorsa. Ezek közül a migrációs paktum az, ami az egész unió jövőjét befolyásolhatja. Szikra Levente szerint négy nem lesz a válasz, azaz elutasítják majd a lengyelek az illegális migránsok befogadásának lehetőségét. Az ellenzék bojkottra szólított fel a népszavazáson, amit nehéz lesz megvalósítaniuk, mert a népszavazás érvényességéhez – a magyar szabályoktól eltérően – nem az érvényes szavazatok, hanem a megjelentek száma bír jelentőséggel, ennek kell 50 százalék felett lennie. Ezért minden olyan választópolgár, aki szavaz a parlamenti választáson, az a népszavazáson is megjelentnek számít, kivéve, ha visszautasítja a népszavazási szavazólapot.

A fotó archív: MTI/Illyés Tibor