A régészeti feltárással elkezdődött a munka az új makói gyár helyszínén, az ipari parkban!

A Makói Ipari Park fejlesztése kapcsán megelőző régészeti feltárás indult a Benepack Hungary Kft. tervezett gyárépületének területén. A kutatást az ott található régészeti lelőhely megóvása indokolja.

A munkagépek által nyitott ásatási szelvényben a szegedi Móra Ferenc Múzeum dolgozói irányítják a feltárást, amit a helyi önkormányzat többek között közmunkásokkal segít. A közel egy hete tartó feltárás nyomán római kori (Kr. u. 2–3. század) és kora avar kori településnyomok (Kr. u. 7. század), valamint egy késő avar kori (Kr. u. 8. század vége – 9. század) temető csontvázas sírjai kerültek napvilágra.

A világ egyik vezető élelmiszer-ipari csomagolás előállítására szakosodott cége épít gyárat a Makói Ipari Parkban. A Benepack Hungary Kft. épülő új üzeme mintegy 300 embernek biztosíthat majd munkát Makón és annak vonzáskörzetében. A közel 30 milliárdos nagyberuházás újabb lendületet ad a város gazdaságának is. Az alapkőletételt szeptember 26-án tartották. Az építkezést régészeti feltárásnak kell megelőzni, mivel a területen régóta nyilvántartott régészeti lelőhely található.

Már a feltárás első napjaiban emberi maradványok kerültek felszínre. A sírok tájolása, valamint azok leletei alapján a késő avar korra keltezett csontvázak mellett több esetben állati maradványokat (szarvasmarha, szárnyas) figyeltek meg a kutatók. A temetkezési szokásokat az ide temetkező avar kori népesség túlvilággal kapcsolatos hiedelmei határozták meg.

A Móra Ferenc Múzeum munkatársai folyamatosan dolgoznak a temetőrészlet feltárásán. Sztankovánszki Tibor muzeológus, ásatásvezető régész a Promenad24-nek elmondta:

„A múlt hét közepén kezdtük meg a megelőző feltárást. Ennek során a római korban itt élt szarmata népesség, valamint egy avar kori település nyomait leltük meg. Új eredmény egy, előzetesen a Kr. u. 8. század végre, a 9. századra keltezhető késő avar kori temető előkerülése. Az eddig megkutatott sírok egy nagyobb soros temető részét képezték egykoron, amelyet a közeben lakó közösségek használtak a magyarok honfoglalását megelőzően.”

Hozzátette: „A csontvázak mellett eddig kevés tárgyat leltünk. Eddig csupán egy edényt, illetve állati maradványokat találtunk. Az egyik csontváz fejénél szárnyasmaradványokra bukkantunk, egy másiknál pedig marhakoponyát bontottunk ki.”

A régészek feltételezik, hogy az állatcsontok olyan ételmellékletek maradványai, amelyeket a halottak életükben kedveltek, illetve sírba téve, a túlvilági útra is elkísérték őket. A jelenleg megkutatott közel ötezer négyzetméter csak a feltárás teljes területének egyheted része. Az ásatási munkálatokat a múzeumi munkatársai felügyelik és irányítják. A jelentős földmunkával járó terepi munkát a makói önkormányzat közmunkásokkal segíti.

A mostani feltárás során nyert új és értékes adatok jól kiegészítik a térség múltjáról eddig alkotott régészeti képet. Többek között az avar kor első feléből származó település és temető nyomai kerültek elő a Givaudan-gyár építése előtti feltárás során.

A csütörtökön átadott új Váll-Ker csarnok építését megelőző régészeti kutatás pedig olyan késő avar kori településnyomokat hozott felszínre, amelyek részben egykorúak lehetnek a most előkerült temető egyes sírjaival. A régészeti korú leletanyag a szegedi Móra Ferenc múzeumba kerül. Mivel az építkezéssel sérülne a lelőhely, majd a régészeti feltárást követően kezdődhet meg a gyár építése.