Az orosz-ukrán háború 596. napja – FRISSÜL

Immár ötszázkilencvenhatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Megint csaknem tízezren menekültek a háború elől Magyarországra

Az ukrán-magyar határszakaszon 4932-en léptek be Magyarországra szerdán, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4976-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön.

A beléptetettek közül a rendőrség 80 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Putyin: létre kell hozni a szuverén palesztin államot

Oroszország támogatja a független palesztin állam létrehozását – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök az Orosz Energiahét moszkvai nemzetközi fórum szerdai plenáris ülésén.

„Oroszország álláspontja (.) nem ma, nem ezekkel a tragikus eseményekkel kapcsolatban, hanem évtizedek során alakult ki. És ez az álláspont jól ismert mind az izraeli fél, mind palesztinai barátaink által. Mindig is kiálltunk az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatainak végrehajtása mellett, mindenekelőtt egy független, szuverén palesztin állam létrehozását értve ezalatt” – mondta Putyin.
Rámutatott, hogy eredetileg két független és szuverén állam – Izrael és Palesztina – létrehozásáról volt szó.
„Izrael, mint ismeretes, létrejött, míg Palesztina, mint független és szuverén állam nem jött létre” – hangsúlyozta az orosz államfő, aki szerint a palesztin nép érdekeinek semmibevétele az egyik fő oka a térségbeli eszkalációnak, és a probléma nem oldható meg egy palesztin állam létrehozása nélkül, amelynek fővárosa Jeruzsálem.
Mint mondta, létrejöttek ugyan a rendezés mechanizmusai, de az Egyesült Államok „mellőzte, nem használta őket, és az utóbbi években az anyagi szükségletek kielégítésére tette a tétet, az alapvető problémák megoldását alamizsnával próbálta helyettesíteni”.
Hangsúlyozta, hogy mindkét félnek „minimalizálnia kell az áldozatok számát a civilek, a nők és az idősek körében”. Arra figyelmeztetett, hogy a konfliktusövezet kiterjesztése szörnyű következményekkel járhat, egyebek mellett az energiaszektorban is.
Úgy vélekedett, hogy a legújabb közel-keleti konfliktus, ha közvetlenül nem is érinti az energiahordozók kitermelését, de hatással lesz a logisztikára, a biztosításra és a szállítmányozásra. Azt hangoztatta, hogy „egyes nemzetközi szereplők” szándékosan szítják a feszültséget.
„Nem értem, hogy az Egyesült Államok miért von ott össze repülőgéphordozó-csoportokat? Mit fognak csinálni? – vetette fel a kérdést.
„Vannak ott olyan emberek, akik már nem félnek semmitől” – tette hozzá. Hangot adott annak a véleményének, hogy kompromisszumos megoldásokra van szükség, nem pedig a felelősség áthárítására.
„Iránt mindenféle dolgokkal vádolják, és mint mindig, bizonyítékok nélkül” – fogalmazott Putyin
A moszkvai fórumon Mohamed asz-Szudáni iraki miniszterelnök azt hangoztatta, hogy Oroszországnak az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjaként kezdeményeznie kell a tűzszünetet és a palesztin probléma valódi megoldásának megtalálását.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra a kérdésre válaszolva, hogy Oroszország nem tervezi-e, hogy több nyugati államhoz hasonlóan terrorszervezetnek minősíti az Izraelt megtámadó Hamász palesztin szervezetet, kijelentette: „Fenntartjuk kapcsolatainkat a konfliktusban részes felekkel. Itt is és ott is vannak orosz állampolgárok. Számunkra az orosz állampolgárok sorsa az első számú prioritás”.
Anatolij Viktorov tel-avivi orosz nagykövet szerdán, a Valdaj nemzetközi vitaklub ülésén felszólalva úgy vélekedett, hogy az Izraelben megölt és eltűnt orosz és kettős állampolgárok valós száma jóval meghaladhatja a megerősített adatokat. Elmondta, hogy az általa irányított képviseletnek eddig négy halottról és hat eltűntről van értesülése.
Alekszandr Ben Cvi moszkvai izraeli nagykövet az RBK orosz tévécsatornának nyilatkozva azt mondta, hogy a Gázai övezet a jövőben nem különbözhet majd azoktól az arab országoktól, amelyekkel Izrael békét kötött. Példaként az Egyesült Arab Emírségeket hozta fel, amellyel a kereskedelmi, a diplomáciai és a kulturális kapcsolatok egyaránt jók. Elutasította azt az állítást, miszerint Izrael nem tud békés kapcsolatban élni a muszlim országokkal.
Arra a kérdésre, hogy Oroszországnak milyen szerepe lehet a konfliktus megoldásában, Ben Cvi azt válaszolta: „Biztosnak kell lennünk abban, hogy bárki, aki tárgyal, kész teljesíteni azt, amit ígér”.

Jens Stoltenberg: nagyon fontos, hogy fokozzuk és fenntartsuk Ukrajnának nyújtott támogatásunkat

Izraelnek joga van megvédeni magát, hiszen hétvégén terrortámadás érte az országot, amelyben sok civil meghalt, viszont a NATO elvárja, hogy az atrocitásokra adott válaszlépések arányosak legyenek – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a szövetség védelmi miniszterei tanácskozásának első napját lezáró szerda esti sajtótájékoztatóján. Felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy a konfliktus folytatódása során meg kell akadályozni az ártatlan civil életek elvesztését. Stoltenberg arra is figyelmeztette az Izraellel szemben ellenséges nemzeteket és szervezeteket, hogy ne próbálják saját javukra kihasználni a kialakult helyzetet.

Stoltenberg az ukrajnai háborúval kapcsolatban elmondta: Oroszország fokozza az ukrán infrastruktúra elleni támadásait, és ismét arra készül, hogy a telet háborús fegyverként használja fel. „Ezért most is nagyon fontos, hogy fokozzuk és fenntartsuk Ukrajnának nyújtott támogatásunkat” – mutatott rá. Üdvözölte Belgium és Dánia bejelentését miszerint F-16-os repülőgépeket fognak szállítani Ukrajnának, továbbá azt, hogy Kanada több tízmillió dollár értékben adományoz téli ruházatot és felszerelést. Méltatta továbbá Németország egymilliárd eurós csomagját, amelynek középpontjában a Patriot és az IRIS-T légvédelmi rendszerek állnak.

„Az Egyesült Királyság több mint 100 millió eurót ajánl fel további légvédelmi és aknamentesítő berendezésekre. Az Egyesült Államok pedig több mint 200 millió dollár értékben biztosít légvédelmi, tüzérségi és rakétalőszereket” – taglalta. Stoltenberg elmondta, hogy a szövetségesek megállapodtak egy olyan programban, amelynek célja, hogy Ukrajna fegyveres erői teljes mértékben kompatibilissá váljanak leendő NATO-szövetségeséivel. Elismerését fejezte ki azért is, hogy Ukrajna még Oroszország brutális háborúja közepette is folyamatosan küzd a korrupció ellen.

Megerősítette, hogy NATO fokozni fogja a támogatást, hogy segítsen Ukrajnának átvészelni egy újabb nehéz telet. „Ez magában foglalja a megfelelő ruházatokat a hideg időjárás ellen, az aknamentesítési képességek növelését, a fűtőanyag-ellátást és orvosi felszerelések szállítását. Ez segíteni fogja a bátor ukrán erőket abban, hogy átvészeljék a hideget” – jelentette ki. Stoltenberg kitért arra is, hogy Oroszország bejelentette: törvénytervezetet készít elő a nukleáris kísérletek betiltásáról szóló szerződés visszavonására. Véleménye szerint ez azt mutatja, hogy a Kreml „nem tiszteli és folyamatosan figyelmen kívül hagyja nemzetközi kötelezettségvállalásait, és vakmerősége veszélyezteti a nukleáris robbanószerkezetek tesztelése elleni globális normákat”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök nukleáris zsarolással próbál megfélemlíteni minket, nukleáris retorikájával próbálja megakadályozni a NATO-szövetségeseket abban, hogy támogassák Ukrajnát, de nem fog sikerrel járni” – hangoztatta. Kijelentette, hogy a NATO továbbra is nagyon szorosan figyelemmel kíséri, hogy mit lép Moszkva e téren, de megjegyezte, hogy az atlanti szövetség egyelőre nem lát változást Oroszország nukleáris magatartásában.

Belgium 1,7 milliárd eurós alapot hoz létre Ukrajna támogatására

Belgium 1,7 milliárd eurós (mintegy 680 milliárd forint) alapot hoz létre Ukrajna megsegítésére, az összeg megfelel a belgiumi bankokban befagyasztott orosz vagyonok kamatai után befolyó adóbevételnek – közölte Alexender De Croo belga miniszterelnök Brüsszelben szerdán.

Alexender De Croo – aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélést a belga fővárosban – újságírókkal közölte, a Belgiumban befagyasztott orosz vagyon megadóztatásából származó 1,7 milliárd eurót az ukrán hadsereg megsegítésére, katonai felszerelések vásárlására és a háború által elpusztított infrastruktúra újjáépítésére, illetve humanitárius segítségnyújtásra lehet fordítani.
„Az orosz vagyon belgiumi befagyasztásából származó adóbevétel 2024-ben mintegy 1,7 milliárd euró lesz. Ahogyan azt már korábban világossá tettük: az orosz vagyon adóztatott jövedelme nem fog befolyni a belga költségvetésbe. Az közvetlenül és 100 százalékban az ukránokhoz kerül” – fogalmazott.
A belga miniszterelnök emlékeztetett: 2023-ban Belgium már mintegy 600 millió eurót szabadított fel Ukrajna javára ugyanilyen módon, azaz az értékpapírszámlákra kivetett belga adón keresztül.
Közölte: Belgium, amely otthont ad az Euroclear nemzetközi betéti pénzintézet székhelyének, az egyik olyan uniós ország, ahol a legtöbb orosz pénzügyi eszközt fagyasztották be a Moszkvával szemben az ukrajnai háború miatt bevezetett szankciók részeként. Ezzel kapcsolatban De Croo „több százmilliárd” vagyon felhalmozódásáról beszélt különböző pénzintézetekben. Hangsúlyozta azonban, hogy a jogi keretek hiánya miatt jelenleg lehetetlen lehívni ezeket az eszközöket vagy kamatokat. Közölte, dolgoznak azon jogi keret elfogadásán, amely az összeget január elsejétől hozzáférhetővé teszi Kijev számára.
A belga miniszterelnök végezetül azt javasolta, hogy más uniós országok is kövessék Belgium példáját, majd megerősítette: Belgium továbbra is segítséget és katonai felszerelést nyújt Ukrajnának.
Az Európai Bizottság május végén közzétett információi szerint több mint 200 milliárd euró értékben zároltak orosz pénzeszközöket és jegybanki tartalékokat az Európai Unióban bejegyzett pénzintézetekben.
Alexander De Croo szerdai tájékoztatásában emlékeztetett arra is, hogy szeptember végén felszólította az országban működő ékszeripari vállalatokat, járuljanak hozzá az orosz gyémántok világpiaci kereskedelmének korlátozásához. Ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy a végéhez közeledik azon nyomkövetési mechanizmus létrehozásának munkálata, amely megakadályozza, hogy az orosz gyémántok eljussanak a G7-tagországok és az EU piacaira, illetve teljesen kizárják azokat a globális kereskedelmi körökből.
„Nagyon közel vagyunk a nyomkövető rendszer véglegesítéséhez. Célunk az, hogy a mechanizmus január 1-jén életbe lépjen” – fogalmazott.
A belga kormányfő a nap folyamán korábban megerősítette Ludivine Dedonder belga szövetségi védelmi miniszter bejelentését, mely szerint Belgium 2025-től F-16-os vadászgépeket szállíthat Ukrajnának.

Az Egyesült Államok újabb 200 millió dollárnyi katonai segélyt küld Ukrajnának

Az Egyesült Államok újabb 200 millió dollár (mintegy 75 milliárd forint) értékű katonai segítséget jelentett be szerdán Ukrajna számára az Oroszországgal vívott harcához.

A védelmi minisztérium közleménye szerint az amerikai hadsereg készleteiből rendelkezésre bocsátott csomag tartalmaz légvédelmi eszközöket, harckocsi-elhárító fegyverzetet és egyéb eszközöket.
A szállítmány tételes listáján szerepelnek légelhárító rakéták, drónelhárító eszközök, 105 és 155 milliméteres lövedékek, HIMARS-rakéták, precíziós eszközök, romboló lövedékek, kisebb kézifegyverek és hozzá való lövedékek, valamint a korábban rendelkezésre bocsátott eszközök karbantartásához, javításához szükséges alkatrészek és felszerelés.
A Pentagon közleménye megállapítja, hogy az Egyesült Államok – szövetségeseivel együtt – elkötelezett amellett, hogy Ukrajna rendelkezésére bocsássa az azonnali harctéri szükségletek kielégítéséhez fontos eszközöket, és egyben felszólítja a Kongresszust, fogadja el az ukrajnai támogatás folytatásához szükséges költségvetési keretet.
A dokumentum az Ukrajnának nyújtott biztonsági támogatást „okos befektetésnek nevezi a nemzetbiztonságba”. Megállapítja, hogy a katonai segítségnyújtás segíti megelőzni egy szélesebb konfliktus kialakulását a régióban, miközben erősíti az amerikai védelmi ipar alapjait, és magas szakértelmet igénylő munkahelyeket teremt az amerikai emberek számára.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine