Lázár János: legyen december 16. a Magyar Építészet Napja! (videó)

Az építési és közlekedési miniszter azt kezdeményezte, hogy december 16., Kós Károly születésének napja legyen a Magyar Építészet Napja. Az Országgyűlésben Lázár János azt mondta: lehet, hogy az országnak az építészekre van szüksége, hogy egy jobb minőségű ország legyen.

Hétfőn tartották a Parlamentben a Magyar Építészet Napjáról szóló határozati javaslat általános vitáját. Az indítványt Lázár János építési és közlekedési miniszter képviselőként nyújtotta be azt kezdeményezve, hogy december 16., a jeles magyar építész, Kós Károly születésének napja legyen a Magyar Építészet Napja. Előterjesztőként Lázár mondott beszédet, tekintse meg velünk a tárcavezető felszólalását!

Lázár: az építészet a nemzeti karaktert tükrözi

A hétfői vitában előterjesztőként Lázár János – aki két frakciótársával, Ágh Péterrel és Nagy Bálinttal együtt jegyzi a javaslatot – azt hangsúlyozta: kezdeményezésük, hogy december 16-át, Kós Károly születésnapját nyilvánítsák emléknappá, szervesen kapcsolódik a magyar építészetről szóló, az e területhez tartozó teljes joganyagot felülvizsgáló törvényhez, amely hamarosan a parlament elé kerül. Az építési és közlekedési miniszter az építészet és az építésügy jelentőségéről, annak a Kárpát-medencei magyarok életminőségében játszott szerepéről beszélt. Hozzátette: utóbbi érdemben befolyásolja a közjót, amely minden hatalomgyakorlás célja, ezért kiemelten kell foglalkozni ezzel a témával.

Annak a véleményének adott hangot, hogy „nem fog robbanékony intellektuális vitákat kiváltani” sem az emléknapról szóló kezdeményezés, sem a törvény. Megemlítette: számos építészeti stílusnak van „magyar iránya”, majd a magyar sajátosságok között említette az épületen belül a tűzhely elhelyezkedését és a keresztalapú építészetet. Mindez azt mutatja, hogy valami járt az előttünk járó magyarok fejében, akik még nem tudatosan, nem építészeti végzettséggel, nem műszaki egyetemet végezve építkeztek; valamiféle nemzeti karakter ott is megnyilvánult – említette meg Lázár János, aki azt is kiemelte: a kor és a hely mellett annak a közösségnek a szellemét is figyelembe kell vennie az építésznek, amelynek dolgozik.

Igazából az a kérdés, hogy a korszellemet valaki le tudja-e fordítani magyarra, vagy meg tudja-e mondani, hogy a korszellemnek milyen jelentősége van a magyar emberek életében – fogalmazott, hozzátéve, fontos, hogy „olyan építészeti irányt próbáljunk a jogalkotás eszközével segíteni, amely a beillesztés és az illeszkedés gyakorlatát nagyon fontosnak gondolja a magyar építészetben”. Lehet, hogy az országnak az építészekre van szüksége, hogy egy jobb minőségű ország legyen – jelentette ki felszólalásában Lázár János. A miniszter Kós Károlyt méltatva kiemelte: az íróként, közíróként és művészeti íróként is ismert alkotó egész életpályája hiteles, „és amit a magyar ügyről, a nemzeti ügyről, közügyről, az építészetnek vagy a művészetnek ebben való szerepéről vallott, az szerintem pártállástól függetlenül mindenki számára vállalható” – fogalmazott.

Lázár János annak a reményének adott hangot, hogy az emléknap gondolatát képviselőtársai hajlandóak „az építészeti törvény megtárgyalásának felvezetéseképpen megfontolni, mérlegelni, és hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar építészek ügye és a magyar építészet ügye fontosabb polcra és fontosabb helyre kerüljön”.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség államtitkára a kormány nevében nagyon fontosnak nevezte a javaslatot. Kós Károly nemcsak építész, hanem író, politikus és képzőművész is volt. A személyes élete is példázza, hogy magyarság nem elsősorban származás, hanem vállalás kérdése – húzta alá a Miniszterelnökség államtitkára, majd felidézte Kós Károly erdélyi gyökereit, Erdélybe való visszatérését és ottani munkásságát.

Kós Károly példája is mutatja, hogy a külhoniság a 20. század elejétől az identitásunk része – hangsúlyozta az államtitkár. Potápi Árpád János a kormány nevében a támogatásáról biztosította a javaslatot, amely értékelése szerint lehetőséget biztosít az építészeti örökség előtti tiszteletadásra.

Kós Károly születésnapja lehet a magyar építészet piros betűs ünnepe

A határozati javaslat értelmében az Országgyűlés a magyar építészeti hagyomány előtt tisztelegve december 16-át, Kós Károly születésének napját a Magyar Építészet Napjává nyilvánítja. A Ház egyúttal kifejezi, hogy elismeréssel és tisztelettel adózik az elődeink által ránk hagyományozott építészeti örökség előtt. A Parlament ezáltal továbbá támogatja és szorgalmazza a haladó szellemű, magas esztétikai értéket képviselő nemzeti építészet kiteljesedését, amely természeti és épített örökségünket egyaránt őrzi és gyarapítja; amely megkülönböztet, de össze is kapcsol az európai építészeti hagyománnyal; és amely életünk kulturális lenyomatát adja, ezáltal formálja azonosságtudatunkat, erősíti nemzeti összetartozásunkat. A Lázár János jegyezte indítvány arra is kitér, hogy egyaránt szükséges az épített környezet – az épületek, műtárgyak, közterek, köztéri alkotások és egész települések –, valamint a természeti környezet védelme, mivel ezek együttesen alkotják azt a magyar tájat, amely a haza fogalmát a fizikai térben is értelmezhetővé teszi mindannyiunk számára.

Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, a Magyar Építészet Napját első alkalommal Kós Károly születésének 140. évfordulóján, 2023. december 16-án ünnepelhetjük meg.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi (archív)