quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
0-24

Az orosz-ukrán háború 591. napja – FRISSÜL

2023. október 07.

Immár ötszázkilencvenegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Bahmutnál zajlik az ukrán ellentámadás

Az ukrán hadsereg folytatta a sikeres támadó hadműveleteket mintegy nyolc kilométerre délkeletre Bahmuttól, Andrijivka közelében – közölte az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete.

Orosz rakétatámadás érte reggel az odesszai régiót

Az oroszok a kora reggeli órákban Onix típusú cirkálórakétákat lőttek ki a Krím-félszigetről, ezek célpontja az odesszai régió volt – jelentette az ukrán hadsereg.

Újra több mint 12 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. október 6-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6222 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5921 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 81 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte szombaton hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

A héten 68 ukrán támadást vertek vissza az orosz védelmi tárca szerint

Tizennégy csoportos csapást hajtott végre nagyhatótávolságú precíziós fegyverrel és drónokkal, továbbá 68 támadást vert vissza, illetve partraszállási kísérleteket hiúsított meg az orosz hadsereg múlt péntek óta – közölte az orosz védelmi tárca pénteken kiadott heti hadijelentése.

Ezen összecsapások során a moszkvai katonai tárca összefoglalója szerint mintegy 3900 ukrán katona esett el és sebesült meg.
Samszail Saralijev orosz parlamenti képviselő pénteken Telegram-csatornáján közölte, hogy a felek között holttestcsere történt. A politikus szerint az orosz fegyveres erők 60, az ukránok pedig 64 elesett katona maradványait adták át.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek, és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást. Donyeckben két civil megsérült.
Azzal a Harkiv megyei Groza községre mért csütörtöki rakétacsapással kapcsolatban, amely ukrán közlés szerint több mint félszáz ember életét oltotta ki, Dmitrij Peszkov a Kreml szóvivője pénteken kijelentette: „megismételjük, hogy az orosz hadsereg nem mér csapást polgári célpontokra.” Peszkov szerint az orosz támadások katonai célpontok, katonai élőerő-összpontosulások és parancsnokságok ellen irányulnak.
A grozai rakétacsapással kapcsolatban az Oroszországgal szemben megfogalmazott vádakra reagálva a bécsi orosz nagykövetség közleményt adott ki. A képviselet szerint Kijev ezúttal is a bevált taktikáját követi azzal, hogy még a történtek kivizsgálását megelőzően ismét Moszkvát gyanúsítja meg háborús bűncselekmény elkövetésével. A kommüniké emlékeztetett rá, hogy ugyanez történt a kramatorszki vasútállomásra mért ukrán csapás, a lengyel területet ért ukrán rakétatalálat és a közelmúltban a kosztantyinivkai piac elleni ukrán rakétatámadás esetén. A követség a történteket összefüggésbe hozta a granadai uniós csúccsal.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) a távollétében azzal vádolta meg Oleh Mahnyickij volt ukrán főügyészt, Andrij Parubijt, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács volt titkárát és Milkola Litvint, az ukrán határszolgálat parancsnokát, hogy az általuk irányított fegyveresek 2014-ben, az úgynevezett „terrorellenes műveletet” során több mint 1200 embert öltek meg és sebesítettek meg a Donyec-medencében. Az SZK elrendelte a vádlottak felkutatását és letartóztatását.
Rogyion Mirosnyik, az orosz külügyminisztériumnak a „kijevi rezsim” bűncselekményeivel foglalkozó nagykövete közölte, hogy orosz bűnüldöző szervek több mint 30 országból származó 200 külföldi állampolgár ellen indítottak büntetőeljárást, amiatt, hogy „zsoldosként” csatlakoztak az ukrán fegyveres erőkhöz. Elmondta, a nyomozás során összegyűjtött bizonyítékok alapján a luhanszki és a donyecki bíróságok több mint száz ukrán katonát ítéltek súlyos, olykor életfogytiglani börtönbüntetésre – több esetben a távollétükben -, bűnös parancs kiadása és civilek megölése miatt.
A krími legfelsőbb bíróság pénteken 13 év börtönbüntetésre ítélte Szerhij Cijgipa 62 éves ukrán állampolgárt, amiért információt szolgáltatott az orosz fegyveres erőkről az Ukrán Biztonsági

Ukrán kormányzó: az orosz erők ismét Harkivot lőtték, áldozatok

Az orosz erők péntek reggel ismét tüzet nyitottak a kelet-ukrajnai Harkiv város központjára, az eddigi információk szerint két halálos áldozata és 28 sérültje lett a támadásnak – közölte Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója a Telegramon.

A közlés szerint életét vesztette egy tízéves fiú és a nagyanyja, miután találat érte a lakóházukat. A 68 éves nő holttestét a mentést végzők emelték ki a romok alól, a halott fiú 11 hónapos, sérült öccsével együtt. A gyermekek szüleit úgyszintén sérülésekkel kórházba szállították. A szétlőtt épületek romjai között még tart a kutatás túlélők és holttestek után.
A kormányzó Facebook-oldalán arról adott hírt, hogy az orosz erők pénteken Vovcsanszk települést is ágyúzták, aminek következtében három helyi lakos sérült meg, a háromlakásos társasház pedig – amelyben laktak -, összedőlt és kigyulladt. Egy 76 éves férfi súlyos égési sérüléseket, egy 75 éves nő és egy 25 éves rokkant nő füstmérgezést szenvedett.
A helyi hatóságok közlése szerint a nap folyamán Kupjanszkot is lőtték Harkiv megyében az oroszok. Eltaláltak egy többszintes lakóépületet, az eddigi jelentések szerint senki sem sérült meg.
Az ukrán főügyészség sajtószolgálata a Facebookon arról adott hírt, hogy az orosz hadsereg Tornado-Sz típusú rakéta-sorozatvetővel vette tűz alá a kupjanszki járásban lévő Sevcsenkove települést, a támadásban egy helyi lakos sérült meg.
Dmitro Csubenko, a Harkiv megyei ügyészség szóvivője az ukrán Szabadság Rádiónak adott nyilatkozatában elmondta: a több mint ötven halálos áldozatot követelő Hora falu kávézójára az orosz erők azért mérhettek célzott rakétacsapást csütörtökön, mert azt hitték, hogy katonák vannak bent, holott csakis civilek voltak, többségükben nők. Az ukrán belügyminiszter korábban már közölte, hogy a helyiségben a támadás idején épp halotti tort tartottak egy elesett ukrán katona emlékére, és mintegy hatvanan voltak odabenn, a falu lakosainak csaknem egyharmada. „A csapás nagyon pontos volt, és drága rakétát használtak, amiből kevés van Oroszországban” – jegyezte meg a szóvivő.
Roman Mrocsko, a déli Herszon város katonai adminisztrációjának vezetője a Telegramon arról tájékoztatott, hogy a a megyeszékhely központjára nyitottak tüzet pénteken hajnalban az orosz csapatok, és eltaláltak egy lakóépületet. A személyi sérülésekről szóló információkat még pontosítják – tette hozzá.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 281 ezret. Állításuk szerint előző nap mintegy 620 orosz katona halt meg. Az ukrán erők az elmúlt nap során megsemmisítettek egyebek között húsz orosz harckocsit, 23 tüzérségi rendszert és 29 drónt.

Orosz házelnök: a duma vezetése megvitatja az átfogó atomcsendegyezmény ratifikációjának visszavonását

Megvitatja következő ülésén az orosz parlament alsóházának tanácsa az átfogó atomcsendegyezmény ratifikációja visszavonásának kérdését – közölte Vjacseszlav Vologyin házelnök pénteken a Telegramon.

„Az Állami Duma Tanácsának következő ülésén mindenképpen megvitatjuk az Átfogó Atomcsendszerződés (CTBT) ratifikációja visszavonásának kérdését. Ez összhangban van államunk nemzeti érdekeivel. És ez válasz lesz az Egyesült Államoknak, amely mind ez idáig nem ratifikálta a szerződést” – írta Vologyin.
„A világhelyzet megváltozott. Washington és Brüsszel háborút indított hazánk ellen. A mai kihívások új megoldásokat követelnek” – fogalmazott az orosz alsóház elnöke.
Vlagyimir Putyin elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub csütörtökön Szocsiban tartott plenáris ülésén nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Oroszországnak szüksége van-e a nukleáris fegyverkísérletek újraindítására, ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Moszkva visszavonja az átfogó atomcsendegyezmény ratifikációját. Úgy vélekedett, hogy nincs szükség az orosz nukleáris doktrína koncepciójának megváltoztatására, mert jelenleg semmi sem veszélyezteti az orosz államiság létét.
Vologyin emlékeztetett arra, hogy Putyin befejezettnek és sikeresnek nevezte a Burevesztnyik globális hatótávolságú, nukleáris meghajtású manőverező robotrepülőgép tesztelését, és bejelentette, hogy hamarosan hadrendbe állítják a Szarmat interkontinentális nukleáris ballisztikus rakétákat.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak azt, mondta, az elnök „arra utalt, hogy közös nevezőre kell hozni” azt a helyzetet, hogy az Egyesült Államok nem ratifikálta az átfogó atomcsendszerződést, Oroszország pedig igen. Mint mondta, Putyin kizárólag a dokumentumok szimmetrikus státusba hozására utalt, „amire Vologyin bejelentette, hogy kész megtenni”. Ez szerinte nem azt jelenti, hogy Oroszország nukleáris kísérleteket szándékozik végrehajtani.
„Folytatjuk ezen fegyverrendszerek fejlesztését” – jelentette ki a nukleáris csapásmérő eszközökről szólva, amelyekről kérdésre válaszolva Putyin is szót ejtett Szocsiban.
Az ENSZ Közgyűlése által 1996. szeptember 10-én elfogadott, és két héttel később aláírásra megnyitott átfogó atomcsendszerződést 187 állam szignálta, közülük 178 ratifikálta is. Az atomhatalmak közül ezt eddig Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország tette meg. Az egyezményt a hatályba lépéséhez mind a 44, nukleáris technológiával rendelkező országnak ratifikálnia kellene, de közülük az Egyesült Államok, Kína, India, Pakisztán, Irán, Izrael, Egyiptom és Észak-Korea még nem lépte ezt meg.
Az orosz Állami Duma Tanácsának szavazati joggal rendelkező tagjai a házelnök, az alelnökök és a frakcióvezetők.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine