Nagy Gyöngyi történész az aradi vértanúkról: a hazaszeretetre tanít az ő történetük

174 éve, 1849. október 6-án végezték ki a tizenhárom aradi vértanút, akiknek történetét mindenki ismeri, azt azonban kevesebben tudják, hogy nem tizenhárom, hanem tizenhat katonatisztet végeztek ki Aradon – emelte ki Nagy Gyöngyi történész, aki arról is beszélt, mi a mai kor embere számára az üzenete az akkori történéseknek.

„Még az ismert vértanúk előtt, 1849. augusztus 22-én kivégeztek egy osztrák ezredest, Ormai Norbertet. Az október 6-i kivégzéseket október 25-én egy újabb követte, akkor Kazinczy Lajost végezték ki.
A tizenhatodik aradi vértanúra pedig 1850 telén került sor, ő Ludwig Hauk volt” – sorolta a történész, vásárhelyi pedagógus.

Kiemelte, véleménye szerint az aradi vértanúk arra tanítanak, hogy szeressük a hazánkat, szeressük a múltunkat, akkor is ha voltak benne hibák, mert csak így tudunk olyan jövőt építeni, amilyet szeretnénk.

A történész hozzátette, ezen a napon nemcsak az aradi vértanúkról kellene megemlékeznünk, hanem azokról a nőkről, asszonyokról is, akikeket a katonatisztek maguk után hagytak. Közülük ugyanis többen összefogtak, volt, aki a szabadságharc hadiárváinak gondozásával tisztelgett az emlékük előtt, és felkereste a jelöletlen sírokat, s emléket állított nekik.

Megalapították a Magyar Gazdasszonyok Egyesületét, amelynek egyik legfőbb célja a pénzgyűjtés volt, amiből rászorulókat és árvákat támogattak.

A vásárhelyi pedagógus még elmondta, ma már alsó tagozatban is tanítják az aradi vértanúkat, ismerik a gyerekek, és éppen a hazaszeretet az, ami véleménye szerint át kell hogy hassa a történelemtanítást.