Lázár János Aradon: a jövőt nem a hóhérok, hanem a mártírok formálják

Az aradi vértanúk különbözőnek születtek, de eggyé váltak és egyek lettek a haza és a szabadság szeretetében – jelentette ki Magyarország építési és közlekedési minisztere az aradi Szabadság-szobornál az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen péntek este.

Lázár János kiemelte: a vértanúk más nemzetiségűek voltak életükben, de magyarokká váltak halhatatlanságukban, és ezen a módon született meg a „sokgyökerű”, de egységes kultúrájú magyar nemzet és a nemzetek közös Európája, amely most sokak szerint támadás alatt áll. Támadás alatt áll a keresztény szabadság eszményén alapuló hagyomány, a modernitás értékein felépülő Európa, és vele támadás alatt áll, az európai életmód, mint a magyar, mint a román életmód is – hangsúlyozta a politikus.

„Támadás alatt a keresztény szabadság eszményen alapuló, a hagyomány és a modernitás értékein felépülő Európa. És vele támadás alatt áll az európai életmód, a magyar és a román életmód is. A nemzetek szabadsága, amely a szuverenitásból, például a saját kultúra megőrzéséhez, a nemzeti népesedéspolitika, a nemzeti energiapolitika, adópolitika, külpolitika kialakításához való jogból táplálkozik. A polgárok hétköznapi szabadsága, amely az európai szokásokból táplálkozik. Az állam és az egyház szétválasztásából, a nők tiszteletéből, a természeti törvények megtartásából” – részletezte.

Az aradi vértanúkra gondolva ma arra kell emlékezni, hogy koncepciós eljárással ítélték el őket, a döntés már megvolt, az eszközöket pedig ahhoz igazították – ismertette a miniszter. Hozzátette: a mai birodalmak, „birodalommá válni akaró erőközpontok” is gyakran élnek ezekkel a módszerekkel, például akkor, amikor „egy-egy nép jogos jussát világnézeti okból tagadják meg.” Lázár János úgy véli, Közép-Európában a jövőt legtöbbször mégsem a hóhérok, hanem a mártírok formálják nagyobb erővel. A magyarok számára 1848/49 azért él olyan elevenen ma is, mert emlékeztet a saját értékeinkre, a saját céljainkra, az ellenfeleink kitartó ellenállására, de legfőképp arra, hogy a szabadságot és függetlenséget nem elég egyszer kiharcolni, azt nap mint nap meg kell védeni – hívta fel a figyelmet. Egy szuverenitására és konzervatív értékrendjére büszke ország nem engedhet az ő igazából – szögezte le.

„Most azért a szabadságunkért kell megküzdenünk, hogy ne mások, hanem mi magunk dönthessük el, mit is gondolunk valójában a világról, hogyan és milyen hazában akarunk élni, mivel és kivel akarjuk megosztani a településeinket, miként akarjuk fölnevelni a gyerekeinket. Azért a szabadságunkért harcolunk, hogy ne mások, hanem mi magunk döntsük el, mit és hogyan építünk abból a pénzből, ami nekünk jár, hogyan támogatjuk azokat az iparágakat és vállalkozásokat, amelyek a saját polgáraink érdekeit képviselik, hogyan lehet magyarok munkájából a 21. században magyarok haszna” – emelte ki a politikus. Mint mondta, az aradiak katonaként éltek, de nemzeti, sőt nemzetek feletti jelképként haltak meg. Nem a harci és a győzelem megszokott jelképeként, hanem a szabadságba vetett hit és az eszményekhez való makacs ragaszkodás jelképeként – fűzte hozzá.

Lázár János elmondta azt is, hogy Romániát igazságtalanság érte, amikor a „történelmi jelentőségű, fontos” schengeni csatlakozását önhibáján kívül Ausztria megvétózta, ezért a magyar kormány nevében támogatását fejezte ki Románia felé. „A szabadságharc követelései közül van, ami máig aktuális: a felkiáltás, Abcúg, Bécs! El a kezekkel a Magyarország és Románia közötti határok légiesítésétől! Elég abból, hogy Ausztria akadályozza Románia schengeni csatlakozását. Ebben Dunának, Oltnak egy a hangja. Jó lenne, ha ezt a császárvárosban is meghallanánk. A 21. századi magyar szabadságharcnak része ez is, ennek a célnak az elérése. Közösen más, például a román nemzet lányaival és fiaival. A magyar kormány nevében ígérem önöknek, a magyar állam aktívan fog dolgozni azért, hogy Schengen ne elválasszon, hanem összekössön bennünket egymással!” – zárta beszédét.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke ünnepi beszédében úgy fogalmazott, a szabadság mindenkié, szabadságban és az emberi méltóságban mindannyian osztozunk, de nem könnyű annak kivívása és megtartása. Hangsúlyozta: az 1848-ban kirobbant forradalmak mindegyike fontos fejezete volt a kelet-európai országok hosszú, több évszázados szabadságtörténetének, hozzátéve, „ami ma nyugalomnak tűnik, nem lehet mindig teljes”. A politikus kiemelte: hitre, erőre és összefogásra van szüksége a romániai magyar közösségnek, és példaképként kell tekinteni az 1848-as forradalmárokra, illetve az aradi vértanúkra. Az aradi megemlékezések sora délután a vesztőhelyen tisztelgéssel és koszorúzással kezdődött. A belvárosi minorita templomban tartott gyászmisét Horváth Zoltán István kanonok celebrálta.

Fotó: Facebook/Lázár János