Lázár János Szegeden: a családi vállalkozások jelenthetik a magyar gazdaság motorját

Az életmódkérdésekkel összefüggő iparágakban a magyar tudásnak, innovációnak komoly szerepe lesz az következő évek, évtizedek során. Robbanásszerű fejlődés előtt ugyanis az egész világon az egészséget életmódot segítő, kiszolgáló iparág. A high-tech autóipari vállalkozások mellett ezért az élelmiszer-, illetve a gyógyszeripar hozhat jelentős fejlődést a régiónak – fejtette ki a miniszter.

A magyar gazdaság motorját jelenthetik azok a családi vállalkozások, melyekben van növekedési potenciál – jelentette ki az építési és közlekedési miniszter csütörtökön Szegeden. Lázár János a Goodwill Pharma Nyrt. fejlesztéseit bemutató rendezvényen hozzátette, ezért döntött úgy a kormány, hogy az európai uniós és a hazai források jelentős részét arra igyekszik fölhasználni most és a közeljövőben, hogy támogassa a növekedésre képes, exportorientált, a kutatás-fejlesztésben is aktív magyar tulajdonban lévő vállalkozásokat. Az ország különböző pontjaira települő high-tech autóipari vállalkozások mellett a politikus az élelmiszer-, illetve a gyógyszeripart említette, melyek jelentős fejlődést hozhatnak Pécs, Szeged és Debrecen környékének.

„Nemcsak az jelenti a magyar gazdaság növekedés motorját és alapját, hogyha minél több high-tech autóipari vállalkozás települ az ország különböző pontjaira, hanem az is, hogyha magyar kézben tudunk tartani néhány olyan iparágat a globalizált és multinacionális ipari világban, az ipari forradalom idején, amelyek hozzájárulhatnak az ország gazdasági növekedéséhez” – szögezte le, hozzátéve: munkaerő-piaci és gazdasági növekedési tekintetében Szeged, Pécs, Debrecen és térsége jelenti Magyarország tartalékát. Úgy fogalmazott, Szegeden megvannak a feltételei mind az élelmiszer-ipari, mind a gyógyszeripari fejlesztésnek. Elmondta, nagyon sokat hallottunk arról az elmúlt 32 esztendőben, hogy ennek a városnak a kitörési pontja lehet, ha a szegedi egyetemen, különösképpen az orvosi karon meglévő tudás gazdasági realitássá, üzleti vállalkozássá és üzleti eredménnyé válik, ám ezt a 2020-as évekig nem sikerült átülteni a gyakorlatba.

Arra is kitért, a kormány elkötelezte magát azok mellett a befektetések és beruházások mellett, melyek Debrecent az ország második fővárosává tegyék, emellett a Zalaegerszeg, Kaposvár, Kecskemét, Debrecentől délre eső régióba kívánja irányítani a következő évtized fejlesztési forrásait. Ezzel jelentős gazdasági növekedést, gazdasági erőteret akarnak megteremteni a magyar-román-szerb határ térségében, ezért a politika széljárásától függetlenül készek támogatást nyújtani olyan városoknak és olyan közösségeknek, ahol megvan a növekedés lehetősége és feltétele. „A vállalati szektor Szegeden számíthat arra, hogy a kormány kiemelten kész támogatni annak érdekében, hogy versenyképesebb, produktívabb és erősebb vállalkozássá fejlődjön. Tesszük ezt a gyógyszeriparban azért, mert itt bizonyítottan van helye a magyar vállalatoknak. A kutatás, innováció területén kiemelkedő eredményeket mutatunk fel, és rendelkezünk olyan gyógyszergyártó, gyógyszer-előállító ipari kapacitással, amely nemzetközi szinten már a középmezőnyben a felső-középosztályba sorol bennünket, így gazdaságilag védhető termelőkapacitást hozunk létre a világ nagy multinacionális vállalkozásai között” – hangsúlyozta.

Lázár János kifejtette, megítélése szerint az életmódkérdésekkel összefüggő iparágakban a magyar tudásnak, innovációnak, fejlesztésnek komoly szerepe lesz a következő évek, évtizedek során. Meggyőződését fejezte ki, hogy nemcsak a kontinensen, de az egész világon robbanásszerű fejlődés előtt az egészséget életmódot segítő, kiszolgáló iparág, komoly lehetőségeik lesznek azoknak, akik az egészségesen eltöltött évekhez próbálnak hozzájárulni „minden olyannal, ami orvosság, de nem gyógyszer”. „Komoly szemléletváltásra, tudatformálásra, életformaváltásra van szükség, amiben nyilvánvaló, hogy az étrend-kiegészítőknek vagy éppenséggel a vitaminoknak nagy szerepük lesz a nyugati féltekén és így Magyarországon is” – húzta alá, helyes iránynak nevezve, hogy a magyar egyetemi tudást megpróbálják a gazdasági valósággal összekapcsolni. A miniszter arra biztatta a szegedi egészségiparban szárnyukat bontogató vállalkozásokat, hogy továbbra is invesztáljanak, fejlesszenek.

„Nekünk az az érdekünk, hogy az új, alapítványi fenntartásban működő Szegedi Tudományegyetem és a dél-alföldi gazdasági szereplők sokkal intenzívebben, sokkal mélyebben és üzleti szempontból, win-win szituáció céljából sokkal hatékonyabban kapcsolódjanak össze. Sokkal nagyobb léptékről van szó, mint ami jelen pillanatban működik, és ehhez készen állunk további kormányzati támogatásokat is biztosítani” – vázolta.

Jójárt Ferenc, a Goodwill Pharma Nyrt. elnök-vezérigazgatója közölte, a cég 3,534 milliárd forintos beruházással Szegeden három helyszínen valósít meg fejlesztéseket. A 2024 végére elkészülő beruházások költségeinek fele származik feltételesen vissza nem térítendő uniós és hazai forrásból. A cég jelentősen bővíti raktárkapacitását, kutatás-fejlesztési és innovációs központot, valamint folyékony termékeket gyártó üzemet épít és egy új központi irodát alakít ki. Emellett a vállalkozás új vállalatirányítási rendszert vezetett be.

A Goodwill Pharma a gyógyszeriparban több mint 25 éves tapasztalattal rendelkező, dinamikusan fejlődő, szegedi központú cégcsoport. Magyarországi vállalkozásként indult, majd multinacionális piaci szereplővé vált a gyógyszeripar területén a kelet-közép-európai országokban. A cégcsoport 12 országban van jelen, legnagyobb exportpiaca Szerbia, de a Goodwill Pharma Nyrt.-nek leányvállalata működik még Horvátországban, Boszniában, Montenegróban, Szlovákiában, Lengyelországban és Romániában. A cégcsoport fő tevékenységei közé tartozik az étrend-kiegészítők fejlesztése, gyártása, gyógyszergyártás, gyógyszer-törzskönyvezés, logisztika és disztribúció, teljes körű gyógyszermarketing, orvosi gyógyszerismertetés.

Fotó: MTI/Rosta Tibor