Az orosz-ukrán háború 589. napja – FRISSÜL

Immár ötszáznyolcvankilencedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Vlagyimir Putyin: a magyar ’56 nem volt „színes forradalom”

A magyar 1956 nem volt „színes forradalom” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub csütörtöki plenáris ülésén Szocsiban.

Putyin arra a felvetésre válaszolt, hogy Magyarországon vitát keltettek egy új orosz történelemkönyvnek az ’56-s magyar forradalommal kapcsolatos megállapításai, valamint az olyan kijelentések, hogy ez egy kívülről inspirált „színes forradalom” volt, és hogy hiba volt a kelet-közép-európai országokból kivonni a szovjet katonai erőket.
„Noha készítettek fel harcosokat külföldön és át is dobták őket Magyarországra, ezt tisztán színes forradalomnak nevezni nehéz lenne, mert mégiscsak komoly bázisa volt a tiltakozásnak az országban. Ez szerintem nyilvánvaló. De aligha lehet a mai meghatározásokat az előző század közepére átvinni” – nyilatkozott Putyin.
Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy hiba volt-e a szovjet csapatok kivonása Kelet-Európából kijelentette: „mély meggyőződésem, hogy nincs semmi értelme csapatok segítségével elnyomni valamilyen arra irányuló belső tendenciát valamely országban, népben, hogy elérje azokat a célokat, amelyeket a maga számára prioritásnak tekint. Ez az európai és köztük a kelet-európai országokra is vonatkozik.”
„Nem volt értelme csapatokat állomásoztatni ezekben az országokban, ha nem akarták őket a területükön. De az, hogy ez hogyan, milyen feltételek mellett történt, sok kérdést vet fel” – tette hozzá.
Putyin emlékeztetett rá, hogy a szovjet csapatokat a nyílt mezőre vezényelték vissza állomáshelyeikről, családostól. Hozzátette, hogy emellett semmilyen jogi kötelezettség sem kísérte a csapatkivonást, sem szovjet, sem pedig nyugati részről, legalább azzal kapcsolatban, hogy a NATO nem terjeszkedik kelet felé. Kijelentette, hogy ezzel kapcsolatban hangzottak el szóbeli ígéretek, amelyek aztán nem kerültek papírra.
„Tudjuk, hogy számukra (a nyugatiak számára) a papír sem ér semmit, mert a papírt is kidobják, de ezt legalább papíron kellett volna rögzíteni” – nyilatkozott.
„Egyeztetni kellett volna azokban a kérdésekben, hogy miként lesz szavatolva Európa biztonsága. El kellett volna indítani egy új konstrukció kialakítását Európában” – tette hozzá.
Felidézte, hogy Egon Bahr német szociáldemokrata politikus annak idején egy új európai biztonsági rendszer kialakítására tett javaslatot, amely magába foglalta volna Oroszországot, az Egyesült Államokat és Kanadát, de nem a NATO-t. És ebben mindenki együtt lett volna, beleértve Kelet- és Közép-Európát.
Mit mondta, Bahr figyelmeztetett rá, hogy ellenkező esetben minden megismétlődik majd, de közelebb az orosz határhoz. De senki nem hallgatott rá, sem a Szovjetunióban, sem az Egyesült Államokban, ami elvezetett a jelenlegi helyzethez.
Putyin szerint nem volt értelme csapatok állomásoztatását fenntartani, de a kivonás feltételeiről tárgyalni kellett volna, és egy olyan helyzetet elérni, amely „talán nem vezetett volna el a mai tragédiákhoz és a mai válsághoz”.

Ukrán kormányzó: az orosz erők csapást mértek egy Harkiv megyei üzlethelyiségre, sok halott

Az orosz erők csapást mértek csütörtökön Harkiv megye egyik kistelepülésére, eltaláltak egy kávézóként és boltként is működő üzlethelyiséget, az előzetes információk szerint 49 ember halt meg – közölte Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója és a főügyészi hivatal a Telegramon.

A tisztségviselő arról adott hírt, hogy a Kupjanszk közelében lévő Hora faluban az oroszok tűz alá vettek egy üzlethelyiséget. Szavai szerint a támadás pillanatában sok ember tartózkodott az épületben, amely az ágyúzás következtében teljesen romba dőlt.
A kormányzó az előzetes információk alapján 48 halálos áldozatról számolt be – köztük egy hatéves kisfiúról -, az ukrán főügyészség viszont már 49 halottról és hét sérültről. A mentést végzők még folytatják a kutatást a romok alatt túlélők és holttestek után.
Volodimir Zelenszkij elnök a Telegramon részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak, és ismételten hangsúlyozta, hogy meg kell állítani az orosz terrort. Az államfő közölte, hogy épp most tárgyal európai vezetőkkel az ukrán légvédelem megerősítéséről.
„Ez egy szembetűnően kegyetlen orosz bűncselekmény: rakétacsapás egy közönséges élelmiszerbolt ellen, ez minden kétséget kizáróan szándékos terrortámadás” – mutatott rá Zelenszkij. Ígéretet tett arra, hogy Ukrajna válasza nem marad el, és a csapás – mint írta – „teljesen korrekt és kemény” lesz.
„Mindenki bűnöző, aki segít Oroszországnak a szankciók megkerülésében. Mindenki, aki még mindig Oroszországot támogatja, a gonoszt támogatja. Oroszországnak csak egy dolog miatt van szüksége az ilyen és hasonló terrortámadásokra: azért, hogy népirtó agresszióját új normává tegye az egész világ számára. Egyúttal köszönetet mondok minden vezetőnek, minden embernek, aki támogat minket az élet védelmében” – fogalmazott az elnök.

Putyin: Oroszország megbirkózik a hadikiadásokkal

Oroszország megbirkózik a hadikiadásokkal – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitakör plenáris ülésén csütörtökön Szocsiban.

Putyin beszámolója szerint Oroszország mintegy kétszeresére növelte a védelmi és biztonsági kiadásokat. Elmondása szerint ez korábban a hazai össztermék (GDP) mintegy 3 százaléka volt, most pedig mintegy 6 százaléka.
Tagadta annak azt állításnak a helytállóságát, amely szerint Oroszország „túlságosan sokat költ ágyúkra, és megfeledkezett a vajról”. Azt mondta, hogy az orosz költségvetési többlet a harmadik negyedévben több mint 660 milliárd rubel volt.
Prognózisa szerint az év végére hiány jelentkezik, de csak 1 százalékos. Úgy vélekedett, hogy az orosz költségvetés meglehetősen egészséges, és egészséges az orosz gazdaság.
„Vannak problémáink, egyebek között a munkaerőhiány ügyében. Ezt követi néhány más kérdés is. De a rendelkezésre álló reáljövedelem növekszik nálunk. Amíg Európában csökken, addig nálunk 12 százalékkal nőtt” – mondta Putyin.
Hangsúlyozta, hogy Moszkva minden korábban bejelentett fejlesztési tervet, stratégiai célt, és a lakossággal szemben vállalt minden szociális kötelezettséget teljesít.
Putyin szerint az orosz gazdaság strukturális átalakuláson megy keresztül és megbirkózott a nyugati szankciók okozta problémákkal.

Ukrajna felfüggesztette a Lengyelország, Magyarország és Szlovákia elleni panaszát a WTO-nál

Kijev úgy döntött, hogy „szünetelteti” a Lengyelországgal, Magyarországgal és Szlovákiával szemben az ukrajnai gabonaimport korlátozása miatt a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) benyújtott panaszát, mert megkísérel gyakorlati, kompromisszumos megoldást találni a probléma megoldására – közölte Tarasz Kacska gazdasági miniszter-helyettes, Ukrajna kereskedelmi képviselője csütörtökön Brüsszelben, újságíróknak nyilatkozva.

„Ez általában az EU és Ukrajna közötti kereskedelem működésének kérdése. Úgy látjuk, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek importjának problémája a következő hetekben-hónapokban megszűnik. Sok újdonság lesz azzal kapcsolatban, hogyan változik az engedélyezési rendszer, és egyebek. Ez nagyon aktív munka lesz. Amíg gyakorlati megoldást keresünk, a WTO-ban folytatott vitáink szünetelnek” – idézte az ukrán kereskedelmi képviselőt az Interfax-Ukrajina hírügynökség. Kacska hangsúlyozta, hogy Ukrajna jelenleg nem vitát, hanem konzultációkat folytat. „Nem állunk vitában, nem formáltunk munkatestületet a vita rendezésére, a konzultációs szakaszban vagyunk. Ezt az ügyet elküldtük a WTO-nak, és hatvan nap áll rendelkezésre konzultációkra – magyarázta. Kiemelte: fontos, hogy az ukrán fél „konstruktív megoldást találjon az EU egészében”. „Annak ellenére, hogy a panaszaink konkrét tagországokra, köztük Lengyelországra vonatkoznak, ez rendszerszintű kérdés az EU-val való kapcsolatainkban. Célunk hangsúlyozni, hogy az EU és Ukrajna azonos megközelítést alkalmaz a kereskedelmi megállapodások tekintetében. Tudjuk, hogyan lehet átfogóan megoldani ezt a problémát, hogy megmutassuk az egységet köztünk és Lengyelország között, köztünk és az EU között, valamint Lengyelország és az EU között” – szögezte le.
Elmondása szerint Kijev már szabályozta azoknak az áruknak a vámkezelését, amelyek öt, vele szomszédos országon haladnak át. „Úgy látjuk, hogy egyetlen ország sem tiltja ezt a tranzitot. Ez nagy közös eredmény. Egyetlen kényes pontunk maradt: az a kérdés, mikor nyílhatnak meg a szomszédos országok piacai az ukrán áruk előtt. Ez minimális probléma, mert nem adunk el ott sok gabonaterméket, de ez általában az Ukrajna és az EU közötti kereskedelem működésének kérdése” – fejtette ki a miniszterhelyettes.
A lengyelországi helyzettel kapcsolatban Kacska reményét fejezte ki, hogy a lengyelországi választások után visszatérhetnek a kérdés megvitatásához. „Nem látok semmilyen rendszerszintű akadályt a probléma megoldásában. Ez idő kérdése. Ráadásul Lengyelországba egyelőre nem érkeztek exportengedély-kérelmek ukrán cégektől, ami további mutatója annak, hogy nincs hatalmas exportnyomás. Ezt az időt arra használjuk, hogy megmutassuk: a valóságban az ukrán exportőrök egyértelmű érdeke, hogy egyszerűen exportáljanak azokba az EU-tagországokba, ahol valóban nagy a kereslet az ukrán áruk iránt” – mondta.
Kacska meggyőződését fejezte ki, hogy „a piac idén ősszel megnyugszik”. „Mindannyian visszatérünk a normális kereskedelmi forgalomhoz, ami lehetővé teszi számunkra, hogy visszaálljon egy olyan helyzet, amely kényelmes a szomszédos EU-államok helyi gazdálkodói és az ukrán gazdálkodók számára” – vélekedett, megjegyezve, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek „oroszlánrésze” a romániai fekete-tengeri kikötőkön, a balti-tengeri kikötőkön, vasúton és közúton halad át.

Szergej Sojgu: kilenc tartalék ezredet állítottak fel a harcoló erők számára

Kilenc tartalék ezredet állítottak fel az ukrajnai „különleges hadműveletben” harcoló orosz csapatok számára – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a háborúban bevetett alakulatok egyesített csoportjának főhadiszállásán csütörtökön megtartott értekezleten.

Sojgu szerint – aki csütörtökön szemlét tartott az orosz déli katonai körzet gyakorlóterein -, a tartalék ezredek felkészítése és feltöltése folyamatban van. Kijelentette, hogy az orosz hadsereg a múlt hónapban 38 ezer önkéntest toborzott. A tárcavezető kedden azt mondta, hogy idén eddig több mint 335 ezer ember jelentkezett szerződéses és önkéntes alakulatban szolgálni.
Az orosz védelmi minisztérium keddi hadijelentése szerint az orosz erők a fronton négy támadást vertek vissza, amelyek során mintegy 620 ukrán katona esett el vagy sebesült meg. Az összefoglaló a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg nyolc páncélozott harcjárművet, két francia CAESAR és két amerikai M109-es Paladin önjáró tarackot, két M777-es vontatott tarackot, egy JDAM irányítható légibombát, nyolc HIMARS-rakétát és 27 drónt.
Jevgenyij Balickij, Zaporizzsja megye kormányzója a RIA Novosztyi hírügynökségnek mondta el, hogy az orosz erők kedvező állásokból, két magaslatról védik az ukrán erők által folyamatosan ostromlott Rabotine települést.
Szergej Akszjonov, a 2014-ben elcsatolt Krím vezetője a Krim 24 televíziós csatorna adásában kijelentette: a „különleges hadművelet” célja az ukrajnai rendszerváltás, nem fontos, milyen úton. Érvelése szerint a „kijevi rezsim” hozta Ukrajnát a jelenlegi állapotba, „háborúba sodorta az országot, és teljesen eladta magát a Nyugatnak”.
Úgy vélekedett, hogy a Krímet nem fenyegeti ukrán szárazföldi támadás, mert az orosz hadsereg biztos védelmet nyújt a félszigetnek. Akszjonov Odesszát, Mikolajivot és Harkivot „történelmi jogon” orosz városnak nevezte.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást. Roman Sztarovojt, Kurszk megye kormányzója közölte, hogy az éjszaka folyamán három járást értek távirányított repülőszerkezetekkel végrehajtott csapások, közülük a Szudzsanszkijban a legtöbb településen megszakadt az áramellátás.
Ugyanebben a régióban, a határhoz közeli Rilszk községben kazettás lövedékek egy nőt megsebesítettek, a donyecki régióban lévő Horlivkában pedig egy tizenévest megöltek, és kilenc civilnek okoztak sérülést.

Ukrán belügyminisztérium: több mint huszonhatezer ukránt tartanak nyilván eltűntként

Ukrajnában jelenleg több mint 26 ezer embert tartanak nyilván eltűntként – közölte Leonyid Timcsenko ukrán belügyminiszter-helyettes egy csütörtöki tévéműsorban.

A tisztségviselő kifejtette, hogy az eltűntek között mintegy 11 ezer civil és 15 ezer katona van. Hangsúlyozta, hogy minden egyes bejelentett eltűnt személyt nyilvántartásba vesznek. „Együttműködünk az országos rendőrséggel és a katonai hírszerzéssel, mert ezek a szervek koordinálják a keresést” – tette hozzá.
Olekszandr Prokugyin, a dél-ukrajnai Herszon megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők déltájban öt légicsapást hajtottak végre a régióbeli Beriszlav térségében. A károkról, esetleges áldozatokról egyelőre nem tudott információval szolgálni. A kormányzó később a Facebookon közölte, hogy találat ért egy kórházat, amelynek negyedik emelete teljesen megsemmisült. A támadásban két mentőápoló megsérült.
Illja Jevlas, az ukrán keleti haderőcsoport szóvivője egy tévéműsorban arról beszélt, hogy most súlyosabb a helyzet a Donyeck megyei Liman és a szomszédos harkivi régióban lévő Kupjanszk térségében, mint a Donyeck megyei Bahmutnál. Az orosz erők új célpontja a Donyeck melletti Makijivka település. E pillanatban Liman és Kupjanszk térségében most több mint 110 ezer orosz katona, 1085 harckocsi, közel kétezer páncélozott harcjármű, több mint 700 tüzérségi rendszer és további mintegy ötszáz rakéta-sorozatvető van – közölte.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka a Telegramon arról számolt be, hogy Bahmut térségében egy nap alatt hat orosz harckocsit semmisítettek meg az ukrán katonák.
Az ukrán vezérkar csütörtöki helyzetjelentése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mostanra hozzávetőleg meghaladja a 280 ezret. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett 12 harckocsit és 31 tüzérségi rendszert.

Putyin: egy új világ építésének feladata áll előttünk

Egy új világ építésének feladata áll előttünk – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitakör plenáris ülésén csütörtökön Szocsiban.

Úgy vélekedett, hogy a világban akkor lesz egyensúly, amikor senki sem kényszerítheti majd az államokat arra, hogy úgy éljenek, ahogy az a hegemónnak tetszik.
Emlékeztetett arra, hogy korábban javaslatot tett Oroszország NATO-csatlakozására, de ezt elutasították. Azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy figyelmen kívül hagyta Moszkva más javaslatait és figyelmeztetéseit is.

Volodimir Zelenszkij Granadában: meg kell őrizni Európa egységét

Meg kell őrizni Európa egységét, ez a legfontosabb kihívás az Európai Politikai Közösséget alkotó országok vezetőinek granadai találkozóján – jelentette ki csütörtökön a spanyolországi csúcsértekezletre érkezve Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Hangoztatta, hogy nem csupán az Európai Unióhoz tartozó országokra gondol, hanem az egész kontinensre, azokra az államokra is, amelyek még nem tagjai szervezetnek.
Zelenszkij jelenléte sokáig kérdéses volt, csak csütörtökön dőlt el, hogy részt tud venni az egynapos granadai találkozón, amelynek egyik fő témája a kontinens biztonsága.
Az ukrán elnök kiemelte, hogy a közelgő télen további hadműveletekre kell felkészülniük az országát támadó Oroszország részéről, és a védekezés lehetőségeiről is tárgyalni kíván partnereivel. Hozzátette, hogy Moszkva nem csupán a frontokon támadja Ukrajnát, hanem például hamis információk terjesztésével is.
A találkozó kezdetén felszólalva arra kérte a résztvevőket, hogy támogassák Kijevet abban: ne az ukrán létesítmények heverjenek romokban, hanem Vlagyimir „Putyin orosz elnök törekvései”.
Zelenszkij további katonai támogatást is kért a résztvevőktől, külön hangoztatva a légvédelem megerősítésének szükségességét. Elmondta, hogy a leginkább fenyegetett körzetekben az orosz támadások a mindennapi életet is megkeserítik, a diákok például aluljárókban kényszerülnek tanulni a rakéták által fenyegetett iskolák helyett.
Az ukrán elnök leszögezte, hogy teljes támogatottságot élvez az amerikai vezetés és az amerikai szövetségi törvényhozás két házának részéről. Ezt nemrégiben megerősítették, amikor Washingtonban tárgyalt – tette hozzá, bizodalmát fejezve ki, hogy a legutóbbi amerikai fejlemények, amelyek az Ukrajnát segítő támogatások visszafogására utalnak, csak egy „politikai viharnak” tekinthetők, és az amerikai segítség folytatódik.
Kérte, hogy az Európai Politikai Közösség tagjai álljanak ki az euroatlanti értékek mellett.
Hangsúlyozta, hogy Ukrajna támogatásával egész Európa előrehaladt: „Együtt megvédtük Ukrajnát, Európa kevésbé függ Oroszországtól, mint bármikor korábban, Európa bebizonyította, hogy teljes körű joga van az emberi szabadság és a nemzetközi jog védelmezőjeként fellépni” – fogalmazott.
Arra figyelmeztetett, hogy amennyiben nem állítják meg Moszkvát, Ukrajna után más területeket is meg fog támadni. Oroszország szerinte az egész kontinens szabadságát és demokráciáját fenyegeti, egyes szomszédos országokban (például Moldovában vagy Grúziában) pedig nyíltan beavatkozik.
Az Európai Politikai Közösség közel 50 ország, valamint az európai uniós központi intézmények vezetőinek részvételével tartott granadai találkozójának fő témái Európa jövője köré összpontosulnak, a biztonság mellett közéjük tartozik az informatikai fejlesztés, az úgynevezett zöld átállás és a migráció is. Pénteken az EU-tagországok vezetői szűkebb körben ülnek össze.

Volodimir Zelenszkij Granadában: meg kell őrizni Európa egységét

Meg kell őrizni Európa egységét, ez a legfontosabb kihívás az Európai Politikai Közösséget alkotó országok vezetőinek granadai találkozóján – jelentette ki csütörtökön a spanyolországi csúcsértekezletre érkezve Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Hangoztatta, hogy nem csupán az Európai Uniót alkotó országokra gondol, hanem azokra az államokra is, amelyek még nem tagjai szervezetnek.
Zelenszkij jelenléte sokáig kérdéses volt, csak csütörtökön dőlt el, hogy részt tud venni az egynapos granadai találkozón, amelynek egyik fő témája a kontinens biztonsága.
Az ukrán elnök kiemelte, hogy a közelgő télen további hadműveletekre kell felkészülniük az országát támadó Oroszország részéről, és a védekezés lehetőségeiről is tárgyalni kíván partnereivel. Hozzátette, hogy nem Moszkva nem csupán a frontokon támadja Ukrajnát, hanem például hamis információk terjesztésével is.
Kérdésre válaszolva a ukrán elnök leszögezte, hogy teljes támogatottságot élvez az amerikai vezetés és az amerikai kongresszus két házának részéről. Ezt nemrégiben megerősítették, amikor Washingtonban tárgyalt – tette hozzá.
Az Európai Politikai Közösség közel 50 ország, valamint az európai uniós központi intézmények vezetőinek részvételével tartott granadai találkozójának fő témái Európa jövője köré összpontosulnak, a biztonság mellett közéjük tartozik az informatikai fejlesztés, az úgynevezett zöld átállás és a migráció is.

Az Európa Tanács szerint aggodalomra ad okot az emberi jogi helyzet romlása a megszállt területeken

Aggodalomra ad okot az emberi jogi helyzet súlyos romlása az Oroszország által ideiglenesen ellenőrzött, illetve megszállt ukrán területeken, köztük a Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopol városában – jelentette ki a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács Miniszteri Bizottsága csütörtökön.

A miniszteri bizottság határozatában közölte, az emberi jogok ukrajnai területeken tapasztalt romlásának bizonyított esetei a nemzetközi emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog többszörös és súlyos megsértését bizonyítják.
A határozat szerint a megszálló orosz hatóságok által elkövetett emberi jogi jogsértések közé egyebek mellett a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód szisztematikus alkalmazása tartozik, valamint a bírósági eljárások nélküli önkényes kivégzések, gyilkosságok, szexuális és nemi alapú erőszak, illetve az ukrán állampolgárok erőszakos kitoloncolása Ukrajnából Oroszországba és Fehéroroszországba. Gyakori emellett az ukrán állampolgárok behívása az orosz hadseregbe, a tulajdonhoz és a szabad mozgáshoz való joguk megsértése, a visszaélésszerű intézkedések és diszkrimináció az ideiglenesen megszállt Krím lakosai, köztük ukránok és krími tatárok, valamint más etnikai csoportokhoz és vallási közösségekhez tartozók kárára.
A miniszteri bizottság tagjai súlyos aggodalmukat fejezték ki a gyilkosságokra, sérülésekkel járó erőszakra, a gyermekek szexuális zaklatására és az orosz csapatok általi elhurcolásukra vonatkozó bizonyítékok miatt is, és hangsúlyozták: azonnali, független és pártatlan nemzeti és nemzetközi vizsgálatra van szükség a bűncselekménynek számító jogsértések és visszaélések feltárására.
A tagállamok májusban, Reykjavíkban tartott negyedik csúcstalálkozójukon elkötelezték magukat Ukrajna támogatása, Oroszország és vezetői elszámoltatása, valamint az emberi jogi jogsértések áldozatainak járó igazságszolgáltatás és jóvátétel szavatolása mellett – emlékeztetett határozatában az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága.

Putyin: a világ megszabadul az adósrabszolgaságba taszító diktatúráktól

A világ megszabadul egyes országok diktatúrájától, amelyek megpróbálnak másokat gazdasági rabságba taszítani – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán a dél-oroszországi Szíriusz központban a III. pénzügyi biztonsági nemzetközi olimpián.

„A világ fokozatosan megszabadul annak a pénzügyi és gazdasági modellnek a diktatúrájától, amelynek célja csak az, hogy adósságba, rabszolgaságba hajtson, gazdasági gyarmattá változtasson, a világnak egész régióit megfossza a fejlődéshez szükséges erőforrásoktól” – hangoztatta az orosz államfő.
Putyin a világ fizetőeszközeinek jelenlegi rendszerét pénzügyi piramishoz hasonlította, amelynek csúcsán egyes országok vezetői állnak. Mint mondta, ez nem felel meg az emberiség többsége érdekeinek.
Kitért az ázsiai és közel-keleti központi bankok projektjére is, amely lehetővé teszi a digitális valuták kibocsátását és cseréjét.
„Egyetlen harmadik félnek sincs lehetősége a visszaélésre, hogy a fizetésekbe beavatkozzon, beleértve például egy tranzakció blokkolását, számlák befagyasztását, mások pénzének vagy vagyonának eltulajdonítását” – hangoztatta.
A Kommerszant című lap emlékeztetett, hogy Putyin a szeptember 29-i orosz-latin-amerikai konferencián kijelentette: a nemzetközi pénzügyi rendszer az „aranymilliárd” érdekei szerint épült ki, és a fejlődő országok modern hitelkötelezettsége az „úrbér” és a „hadisarc” formáját öltötte.

Ismét több mint 10 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. október 4-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5017 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5128 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 64 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte csütörtökön hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine