Orbán Viktor rádióinterjúja: legyünk rá büszkék, hogy Magyarország háborús időkben is fenn tudja tartani a nyugdíjasok biztonságát (VIDEÓ)

Bár a világnak nem tetszett a magyar kormány akcióhősködése, eredményesnek tűnik a fejszecsattogtatás: év végére 10 százalék alá kerül az infláció. 2024 a gazdasági növekedés újraindításának éve lesz, emelkedni fognak a bérek – mondta a Kossuth rádióban a miniszterelnök. Megerősítette: hazánk nem fogad el semmiféle migrációs paktumot. A migráció rossz, bűnözéssel, erőszakkal jár, meg kell állítani – tette egyértelművé.

Mint megírtuk, Orbán Viktor tegnap jelentette be, novemberben átlagosan félhavi nyugdíjkiegészítést kapnak a szépkorúak. Az idei évben átlagosan 85 ezer forinttal kapnak majd többet a nyugdíjasok, ezzel fejezi ki nekik a háláját és nagyrabecsülését a kormány. Az emelés 190 milliárd forintba kerül a költségvetésnek. Minden bizonnyal erről is szó lesz a rádióinterjúban.

Orbán Viktor azzal kezdte az interjút, hogy a magyar költségvetést mindig hiányra tervezik, ezt figyelembe kell venni. Mindig többet költünk, mint termelünk, a különbözetet hitellel fedezzük. Stabil, erős, boldog ország akkor leszünk, ha egyszer pluszba kerülünk, de az adósságot a kommunisták óra görgetjük magunk előtt. A baloldal mindig erre hivatkozva sarcol, sanyargat, de a nemzeti kormány nem teheti meg tisztességben munkában megőszült emberekkel, hogy nem garantáljuk számukra a biztonságos időskort – mondta. „A Gyurcsány-korszakban elvettek egyhavi nyugdíjat, mi nem vettünk el semmit, hiába volt Covid, és háború, sőt, lehetetlen dolgokra vállalkozva adunk is a nyugdíjasoknak. Szeretném, ha az ország büszkeséget érezne, hogy háborús időkben is fenn tudjuk tartani a nyugdíjasok biztonságát” – fogalmazott. Kiemelte, a kormány betartja a nyugdíjasokkal 2010-ben kötött szövetségét, megőrzi a nyugdíjak értékét, s visszaadja, amit Gyurcsányék korábban elvették.

Ami az inflációt illeti, egy darabig a hagyományos ösvényen kezeltük, a jegybankra bíztuk a pénzromlás megállítását – ismertette. Aztán beláttuk, a jegybanknak beletört a bicskája a küzdelembe, ide már fejsze kellett, mert hatalmas fává terebélyesedett az infláció. A kormány egy nagy fejszével állt neki lefaragni az inflációt, számos intézkedést hozott, megfogta a nyerészkedő multik fülét, s megpróbált rendet rakni új eszközökkel. Ez nem egyszerű, mert a világ ezt nem szívesen látja, hogy a magyar kormány „akcióhősködik”. Tisztelettel jelentem, sikerrel járt a fejszecsattogtatás, 2023 az infláció letörésének az éve, 10 százalék alá csökken a pénzromlás, jövőre ez 4-6 százalék lesz. A kérdés most az, mikor tudjuk megindítani a bérek és a gazdaság növekedését, mikortól javul a gazdaság versenyképessége. Orbán úgy látja, szeptemberben már jobban nőttek a bérek, mint az árak, a gazdasági növekedés a harmadik negyedévben pozitív tartományba került, s jövőre könnyen lehet, Magyarországon lesz a legnagyobb a gazdasági növekedés! „2024 a gazdasági növekedés visszaépítés éve lesz!” – szögezte le.

Ezt követően a háború került szóba. Hová vezet a nyugati elbizonytalanodás? A kormányfő szerint ez nem a mi háborúnk, egy szláv testvérháború, nem kérdés, ki a támadó fél, de nekünk az az érdekünk, hogy elszigeteljük a konfliktust. A nyugati világ összes országa viszont globalizálni akarta, pénzzel, fegyverrel. Mi az eleje óta mondjuk, hogy ez téves elképzelés – vázolta. A nyugati világ messze van a háborútól, nem végezte el a józan mérlegeléseket. A frontvonalak nem mozdulnak, mégis tízezrek halnak meg, s nem látjuk, mi a cél, hol a vége – fejtette ki. „A magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz” – ezzel a mondással biztatjuk magunkat.

Közelít Ukrajna uniós csatlakozása? Nos, Orbán szerint minden uniós tagállamnak hozzá kell ehhez járulnia. Elnézve a magyar parlamentet, nem érzi a leküzdhetetlen vágyat, hogy két éven belül megszavazzák Ukrajna EU-tagságát. Érdemben kell tárgyalni persze ősszel Brüsszelben Ukrajna jövőjéről. Fel kell tenni a kérdést, szabad-e tárgyalni egy olyan ország jövőjéről, mely területi háborúban áll, s nem ismertek a paraméterei, nem tudjuk, mekkora a területe és a lakossága. Hosszú utat kell megtenni, míg egyáltalán dönthetünk a tárgyalások megkezdéséről – húzta alá.

Miért nem érkeznek a nekünk járó uniós források? – hangzott el a kérdés. Orbán kifejtette, nem látja a lehetőségét, hogy Ukrajnának további pénzt adjon az unió, mert nincs, elfogyott. Magyarország évente 2 milliárd eurónyi pozitív szaldóval szokta zárni az évet, ezt elveszíthetjük, ha Ukrajna kap pénzt, akkor Lengyelország és Magyarország nem fog kapni. Ezért ő óvatos az Ukrajnának adandó támogatásokkal, hitelekkel. A hiteleket ugyanis vissza kell majd fizetni, ez súlyos kockázat. Ukrajna soha nem fogja tudni ezt visszafizetni, vagyis odaadjuk a gyerekeink és unokáink jövőjét valaki másnak – ezt nem támogatjuk. A magyar pénzek valószínűleg azért nem érkeznek, mert lehet, hogy már odaadták Ukrajnának. Brüsszel több mint 3 milliárd euróval, 1200 milliárd forinttal tartozik Magyarországnak – erősítette meg. Hozzátette, Brüsszel látványosan húzza az időt, komolytalan kérdésekkel, kukacoskodással. Magyarország minden feltételt teljesített, Brüsszel nem akarja ideadni a pénzt – hangsúlyozta. A kormányfő úgy látja, a lengyel választások eredményére várnak a brüsszeli bürokraták, akik mindent megtesznek, hogy baloldali kormány kerüljön hatalomra október közepén. Abban bíznak, megbukik a konzervatív lengyel kormány, s Magyarország egyelőre marad. Ez befolyásolja a magyarországi uniós támogatások sorsát.

Elhangzott, Berlin sajnos már támogatja a migrációs paktumot. Orbán szerint a migrációs paktum egy hátrafelé tett lépés, mely jövőnket fenyegeti. Európa nem tud mit kezdeni a migrációs kihívással, mert nem a gyerekek és unokák horizontján kezeli a kérdést, hanem napi emberi jogi ügyként. A migrációt meg kell állítani, mert bűnözéssel, terrorizmussal jár, inváziót okoz. Bűnözés, erőszak, együttélési konfliktusok, ezekből Magyarország nem kér, s eddig meg tudtuk védeni magunkat. Annak ellenére, hogy nincs idehaza politikai egység, mert a magyar baloldal migrációpárti, Brüsszelben megszavazza a migrációt támogató, serkentő intézkedéseket – szögezte le. A miniszterelnök azt mondta, a migrációt egyféleképpen lehet megállítani: nem szabad beengedni a migránsokat, ez ilyen egyszerű. Csak olyan embert szabad beengedni, aki kérelmet nyújtott be, azt elbíráltuk, s pozitív döntést hoztunk – erősítette meg. Úgy összegzett: nem a bajt kellene idehozni, hanem a segítséget odavinni, például a Száhel-övezetben, ez lenne az EU dolga. Szomorú meglepetés volt a szlovákok átállása, ez nagy baj, mert a lengyel-magyar migrációellenes együttműködésben fontos szerepük lenne – zárta gondolatait.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán