quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
0-24

Az orosz-ukrán háború 583. napja – FRISSÜL

2023. szeptember 29.

Immár ötszáznyolcvanharmadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Az ukrán idegenlégió vezetési pontjának megsemmisítéséről tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium

Kilenc csoportos csapást hajtott végre nagypontosságú precíziós fegyverekkel és drónokkal hétfőtől péntekig az orosz hadsereg, egyebek között megsemmisítve az ukrán idegenlégió vezetésipontját – közölte az orosz védelmi minisztérium.

Ezek a csapások a tárca szerint elpusztítottak egyebek között két nagy, fegyverzetet és lőszert tároló arzenált is, valamint elakasztották a külföldi gyártású fegyverek szállítását, továbbá a Donyeck és Zaporizzsja környékén aktív ukrán alakulatok logisztikai támogatását.
Az elmúlt hétre vonatkozó, pénteken kiadott orosz hadijelentés szerint az orosz erők 55 támadást vertek vissza a fronton, amelyek során az ukrán erők vesztesége 3360 halott és sebesült. A legtöbb, 31 előretörési kísérlet a donyecki régióban, Artyomovszk (ukrán nevén: Bahmut), Avdijivja és Marjinka környékén történt, ahol az ukrán veszteségek meghaladták az 1760 katonát.
Emellett üzemképtelenné vált ezen a frontszakaszon 40 harckocsi és egyéb páncélozott jármű, 70 gépkocsi, 13 tüzérségi löveg, két sorozatvető, és megsemmisült két lőszerraktár is. A tárca szerint az ukrán fél a veszteségek ellensúlyozására kénytelen volt erősítést átdobni Kliscsijivka és Andrijvka környékére.
Az orosz hadijelentés szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt héten öt harci gépet veszítettek, közülük péntekre virradóra két, nyugati rakéták hordozására alkalmassá tett és korszerűsített, Lengyelországtól kapott MiG-29-est a Mikolajiv megyei Kolbalkine repülőterén.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást. A moszkvai védelmi minisztérium péntek délelőtt közölte, hogy a légvédelem 11 drónt lőtt le Oroszország légterében: egyet a kalugai, tízet pedig a kurszki régióban. Utóbbi területen a támadás öt településen áramkimaradást okozott.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) bejelentette, hogy őrizetbe vett egy 45 éves kercsi lakost, aki az ukrán katonai hírszerzésnek kémkedett. A hazaárulással megvádolt férfi katonai felszerelés mozgásáról és a Krími híd közelében lévő berendezésekről szolgáltatott információt egy üzenetküldő szolgáltatáson keresztül.
Vlagyimir Putyin orosz elnök fogadta Junusz-Bek Jevkurov védelmi miniszterhelyettest és Andrej Trosevet, a Wagner katonai magánvállat volt vezérkari főnökét, és önkéntes harci egységek megalakításáról tárgyalt velük. A csütörtöki találkozóról pénteken számolt be a Kreml sajtószolgálata.
Trosev, aki nem vett részt a néhai Wagner-alapító, Jevgenyij Prigozsin vezette június végi lázadásában, az elnöki szóvivő szerint jelenleg a védelmi tárca állományához tartozik. Az államfő biztosította a Szedoj (Őszhajú) hívónevű, nyugállományú ezredest, hogy a Haza Védelmezői Alap szociális támogatásban részesít minden harcost, függetlenül attól, hogy „milyen státuszban harcolt és védte a hazát”.
Putyin a Kremlben pénteken fogadta egy olyan ötfős szakasz három tagját is, amely a donyecki régióban, Urozsajne környékén 12 ukrán katona támadását verte vissza. Az elnök egyúttal méltatta azokat a bebörtönzötteket, akik önként jelentkeznek a hadseregbe, és akár életük elvesztésével váltják meg bűneiket.
Az elnök aláírta az őszi behívóparancsot is, amely október 1. és december 31. között 130 ezer sorkötelest érint. A vezérkar azt ígérte, hogy a besorozott katonákat nem fogják az elcsatolt területekre vezényelni.

Uniós szóvivő: hét uniós ország rendelt lőszert Ukrajna megsegítésére

Hét európai uniós tagország rendelt lőszert az Európai Békekeret keretében jóváhagyott uniós programon keresztül Ukrajna fegyverkészleteinek biztosítására – erősítette meg az MTI-nek Peter Stano, az Európai Unió külügyi szolgálatának szóvivője pénteken.

Az uniós szóvivő által megerősített információk szerint ez idáig hét tagállam élt azzal a lehetőséggel, hogy az Európai Védelmi Ügynökségen (EDA) keresztül, az Európai Békekeret keretében 155 milliméter kaliberű tüzérségi lőszert és rakétákat szerezzen be Ukrajna katonai erejének biztosítására.
Az uniós ügynökség nem nevezte meg az érintett országokat, ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy a vonatkozó tárgyalások állása szerint az elkövetkező hetekben és hónapokban további megrendelések várhatók.
Az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácsa május elején hagyta jóvá, hogy a tagországok közösen, egymilliárd euró értékben szerezzenek be tüzérségi lőszert és rakétákat Ukrajna számára. A rendelet meghirdetett célja az, hogy a tagországok hozzájárulhassanak Ukrajna ellenállóképeségének megerősítéséhez, ahhoz, hogy az ország képes legyen megvédeni függetlenségét, önállóságát és területi egységét, valamint ahhoz, hogy védelmet nyújthasson a polgári lakosság számára az orosz agresszióval szemben.
Az uniós programon keresztül megvalósuló támogatás lehetővé teszi az ukrán fegyveres erők ellátását 155 milliméter kaliberű tüzérségi lőszerekkel és rakétákkal. Ezeket az eszközöket az uniós tagállamok szerezhetik be az Európai Unióban, illetve Norvégiában telephellyel rendelkező vállalatoktól. A finanszírozás továbbá lehetővé teszi e lőszerek és rakéták gyártását az EU-ban, illetve Norvégiában.
Információk szerint a hét érintett ország között van Litvánia és Luxemburg. A luxemburgi védelmi minisztérium a Reuters megkeresésére megerősítette, hogy 2 millió eurót (mintegy 800 millió forint) különített el a vonatkozó vásárlásra.

EBRD: hamarosan eléri a 3 milliárd eurós célt az Ukrajnának folyósított támogatás

Hamarosan eléri a 3 milliárd eurós célt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által Ukrajnának folyósított pénzügyi támogatás – közölte pénteken a londoni pénzintézet.

A feltörekvő európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben életre hívott bank elnöke, Odile Renaud-Basso Kijevbe látogatott, ahol fogadta őt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A látogatás alkalmából Londonban ismertetett tájékoztatójában az EBRD közölte, hogy az idén eddig 1,2 milliárd euró finanszírozást nyújtott Ukrajnának.
Az EBRD – Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője – a háború kezdete után nem sokkal legalább 3 milliárd eurós finanszírozási programot hirdetett meg Ukrajna számára a 2022-2023-as időszakra. Tavaly ebből 1,7 milliárd eurót folyósított, és további 200 millió euró finanszírozást hajtott fel pénzügyi partnerintézmények bevonásával.
Pénteki ismertetésében a bank hangsúlyozta: a 2023 eddigi szakaszában saját forrásból folyósított további 1,2 milliárd eurós támogatás azt jelenti, hogy nagyon rövid időn belül teljesülhet a két évre szóló 3 milliárd eurós finanszírozási program.
Az EBRD kiemelte azt is, hogy az Ukrajnának 2022-ben nyújtott 1,7 milliárd eurós pénzügyi csomag meghaladta a bank működési területének folyósított teljes tavalyi finanszírozási összeg tíz százalékát.
Az EBRD rekordösszegű, 13,1 milliárd euró – az egy évvel korábbinál csaknem 3 milliárd euróval több – befektetést hajtott végre 2022-ben a tevékenységi régiójához tartozó 38 országban, miután az Ukrajna elleni orosz invázió miatt példátlan finanszírozási igény mutatkozott a térség ipari és banki szektorai részéről.
Az EBRD 2022 egészében 2,35 milliárd euró finanszírozást folyósított legfejlettebb kedvezményezett országainak, vagyis a közép- és kelet-európai EU-gazdaságoknak is.
E térségen belül Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Litvánia egyenként is rekordösszegű EBRD-támogatásban részesült; az e gazdaságoknak nyújtott tavalyi EBRD-folyósítások meghaladták a koronavírus-járvány idején folyósított előző rekordokat.
Magyarország 215 millió euró értékű EBRD-támogatást kapott 2022-ben.
Az ukrajnai programról összeállított pénteki tájékoztatásában az EBRD hangsúlyozta, hogy egyre inkább az orosz támadásokban megsérült ukrán infrastrukturális létesítmények sürgősségi helyreállításának és újjáépítésének finanszírozására összpontosítja ukrajnai tevékenységét.
A fő figyelem a közúti és vasúti export- és importútvonalak fejlesztésére irányul, tekintettel arra, hogy a háború a fekete-tengeri kikötőkből induló fő ukrán hajózási útvonalakat is érinti – áll az EBRD pénteki tájékoztatásában.
A bank közölte, hogy e programon belül 300 millió euróval finanszírozza az Európai Unió által tavaly májusban, „szolidaritási folyosók” néven meghirdetett kezdeményezést, amelynek célja alternatív szállítási lehetőségek kialakítása Ukrajna mezőgazdasági exportja számára.
Pénteki tájékoztatásában az EBRD megerősítette, hogy még az idén tőkeemelési javaslatot terjeszt a részvényes országok elé, annak érdekében, hogy folytatni tudja ukrajnai finanszírozási tevékenységét.
Az EBRD májusban tartott idei közgyűlésén jelezte, hogy várhatóan tőkeemelést kér részvényeseitől az ukrajnai újjáépítés további finanszírozásához.
Az EBRD kormányzótestülete a közgyűlésen elhangzott tájékoztatás szerint úgy tartja, hogy a befizetett tőkeállomány 3-5 milliárd eurós emelése lehetővé tenné Ukrajna támogatását 2024-ben és azután, anélkül, hogy a továbbiakban is szükség lenne az ukrajnai finanszírozások kockázatainak rendszerszintű megosztására külső adományozók bevonásával.

Az ukrán elnök ukrajnai rabbikkal együtt vett részt a Babij Jar-i megemlékezésen

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Kijevben ukrajnai rabbikkal együtt részt vett a második világháború idején több tízezer ezer zsidó halálát követelő Babij Jar-i tragédia áldozatainak emlékére rendezett megemlékezésen – közölte az Ukrajnai Zsidó Hitközségek Szövetsége a Facebookon.

„A második világháború alatti Babij Jar-i tragédia a holokauszt világméretű szimbólumává vált. 1941. szeptember 29-én a nácik megkezdték a kijevi zsidó lakosság tömeges kivégzését. Több mint 22 ezer embert lőttek agyon. A halál futószalagja még október közepén sem állt meg, az áldozatok száma meghaladta az 50 ezret” – emlékeztetett Zelenszkij. Beszédében megjegyezte, hogy a judaizmus ma Ukrajnában minden megkülönböztetés nélkül virágzik és fejlődik. Átadta üdvözletét a zsidó közösségnek, amely ezen estén ünnepli szukkótot, a sátrak ünnepét.
Az ukrán elnök kérésére ezúttal a ceremónia visszafogott, résztvevőinek száma pedig korlátozott volt: rabbik vettek részt rajta Ukrajna külünböző városaiból, Kijevből, Berdicsevből, Zsitomirból, Bila Cerkvából és Cserkasziból, élükön az Ukrajnai Zsidó Hitközségek Szövetsége tanácsának alelnökével, Rafael Rutman rabbival – írta a hitközség közleményében.
A ma Kijevhez tartozó Babij Jarban történt a második világháború történetének egyik legnagyobb tömegmészárlása. 1941. szeptember 29-én és 30-án a német megszállók több mint 33 ezer zsidót tereltek össze és lőttek agyon egy szakadéknál. A következő több mint két év során további tömeges kivégzések történtek ott, az áldozatok között voltak romák, nem zsidó kijevi lakosok, partizánok, szovjet hadifoglyok, egyes források szerint magyarok és csehek is. A kivégzettek száma egyes források szerint meghaladta a százezret.
Zelenszkij a Telegramon közzétett csütörtök éjszakai videóüzenetében kijelentette: Ukrajna megérdemli, hogy a NATO tagjává váljon, és mindenképpen az lesz. „Ez nem csak a mi ukrán törekvésünk, Európa számára ez az egyetlen életképes biztonsági lehetőség, amely garantálja a valódi, tartós békét. Azon dolgozunk, hogy gyakorlati előrelépést érjünk el a szövetségbeli tagság elnyerésében” – fogalmazott az elnök. Elmondta, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral aznap Kijevben tárgyalt az Ukrajna-NATO tanács formátumáról.
Az elnök tájékoztatott a francia és a brit védelmi miniszterrel folytatott tárgyalások eredményeiről is, akikkel – mint mondta – elsősorban az ukrán katonák felszereléséről és a háború megnyerésének általános stratégiájáról beszéltek. Zelenszkij kijelentette, hogy létrejött egy együttműködés Ukrajna és partnerei között bizonyos fegyverek közös gyártására.

Ezúttal csaknem 13 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. szeptember 28-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6631 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5985 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 73 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte pénteken hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

Előretört az orosz hadsereg a dél-donyecki frontszakaszon a moszkvai védelmi tárca szerint

Kedvezőbb hadállásokat foglaltak el az orosz erők az ukrajnai front dél-donyecki szakaszán, miközben a Zaporizzsja megyei Prijutne településnél két ukrán támadást visszavertek – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint az itteni harcokban az ukrán fél veszteségeinek és sebesültjeinek száma 105, beleértve a 110. területvédelmi dandár egy diverzáns- és felderítőcsoportját, valamint két páncélozott harcjárművet és öt gépkocsit. A hadijelentés szerint a front teljes hosszán az ukrán fegyveres erők hét sikertelen támadást indítottak, amelyekben 575 katonát veszítettek el.
A moszkvai tájékoztatás a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek kötött egy vezetési- és megfigyelőpontot, két lőszerraktárt, egy Szu-25-ös harci gépet – ezzel a háború kezdete óta megsemmisített ukrán repülőgépek száma 480-ra nőtt az orosz nyilvántartás szerint – hat páncélozott harcjátművet és egy amerikai gyártmányú Bradley gyalogsági harcjárművet.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön munkamegbeszélésen fogadta Ramzan Kadirov csecsen vezetőt, akinek az elmúlt hetekben ukrán források a halálhírét költötték. Kadirov arról biztosította Putyint, hogy a „különleges hadművelet” övezetében „100 százalékosan teljesíteni fogják” a parancsait.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint a Herszon megyei Podo-Kalinivka településen az ukrán belövések egy iskola és egy óvoda közelében csapódtak be, amelyekben éppen foglalkoztatást tartottak a gyerekeknek.
Az orosz Szövetséfi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy Szevasztopolban elfogott egy orosz állampolgárt, aki az ukrán katonai hírszerzésnek szolgáltatott információkat a Krím erődítményeiről. A „Luhanszki Népköztársaság” bírósága csütörtökön 14 és 20 év közötti szabadságvesztést szabott ki három volt ukrán katonára, akik aknavetővel tüzeltek sziveredonyecki lakóépületekre, és egyikük egy civilt is megölt.

Kreml: Kanadának támogatnia kellene a náciellenes orosz kezdeményezéseket

Kanadának tanulnia kell abból a botrányból, amelyet egy náci veterán ottawai parlamenti megünneplése robbantott ki, és a továbbiakban szolidárisnak kellene lennie a nácizmus elítélésére irányuló orosz kezdeményezésekkel az ENSZ-ben – jelentett ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak nyilatkozta.

„Nagyon fontos, hogy egy olyan ország, mint Kanada, levonja a tanulságot megszégyenüléséből, és hogy a későbbiekben, az Oroszországi Föderációnak a nácizmus elítélésére irányuló kezdeményezéseiről értesülvén kinyilvánítsa álláspontját” – tette hozzá a Kreml szóvivője.
Dmitrij Poljanszkij, az orosz ENSZ-nagykövet helyettese csütörtöki Telegram-bejegyzésében megjegyezte, hogy Kanada tavaly a nácizmus dicsőítését elítélő orosz határozattervezet ellen szavazott. Kifejezte abbéli reményét, hogy idén ez másképp lesz.
Azzal kapcsolatban, hogy Justin Trudeau kanadai miniszterelnök nem említette az ukrán nacionalisták orosz áldozatait akkor, amikor nyilvánosan bocsánatot kért Yaroslav Hunka múlt pénteki parlamenti köszöntése miatt, Peszkov kijelentette: „Nem az a legfontosabb, hogy kitől kérnek bocsánatot, hanem annak tudatosítása, hogy ilyesmi nem történhet meg többé”.
„Egy olyan országban, mint Kanada, hogy lehet nem tudomást venni az olyan szörnyű jelenségekről, mint a nácizmus és a fasizmus? Úgy tűnik, hogy Kanadában több nemzedék semmit sem tud a fasizmusról. Ezt az ismeretet védőoltásként kellene beadni az ellen, hogy a nácizmus ne ismétlődhessen meg” – hangsúlyozta Peszkov.
„Trudeau bocsánatot kért, mert egy náci előtt tisztelgett a kanadai parlament. De vajon abbahagyja-e, hogy pénzt adjon annak az államnak, amely a náci kollaboránsokat a hősök sorába emelte?” – írta Telegram-csatornáján szerda éjjel Marija Zaharova külügyi szóvivő.
Oleg Sztyepanov ottawai orosz nagykövet elégtelennek minősítette Trudeau bocsánatkérését, és úgy vélekedett, hogy az orosz-kanadai geopolitikai nézeteltérések ellenére a kanadai kormánynak és a parlamentnek kötelessége lenne bocsánatot kérnie minden orosztól és a kanadai orosz közösségtől is a „szégyenletes incidens miatt, amelyet az egész világ végignézett”. Emlékeztetett arra, hogy a második világháborúban a Szovjetunió 11 millió katona életével fizetett a náci Németország elleni győzelemért, és 16 millió civil esett áldozatául a náci megszállás alatt az SS, köztük a hírhedt 14. Galícia SS-hadosztály halálosztagainak és a Hitler kollaboránsai által elkövetett etnikai tisztogatásoknak. Az orosz misszióvezető szerint ezek a számok együtt ma megfelelnek Ontario, Québec és Brit Columbia kanadai tartományok összlakosságának.
A nagykövet közölte, hogy az orosz hatóságok tanulmányozzák Hunka ügyét, és nem zárta ki a lehetőségét annak, hogy kérni fogják kiadatását.
Konsztantyin Gavrilov nagykövet, aki Oroszországot a bécsi katonai biztonsági és fegyverzetellenőrzési tárgyalásokon képviseli, a Rosszija 24 hírcsatornán nyilatkozva kifogásolta, hogy Trudeau bocsánatot kért mindenkitől, „talán még a háborúban megölt kutyáktól is, de az oroszoktól nem”. Ez az álláspont, mint mondta, a „legmagasabb fokú cinizmus” és a „kirívó ruszofóbia” megnyilvánulása, valamint annak a jele, hogy a nyugati államok felül akarják vizsgálni a második világháború végeredményét.

Az EU belügyminiszterei megállapodtak az átmeneti védelmi jogállás érvényességének meghosszabbításáról

A több mint négymillió, jelenleg az Európai Unióban élő ukrajnai menekült helyzetének kiszámíthatóbbá tétele érdekében az Európai Unió Tanácsa megállapodott a háború elől menekülőknek nyújtott, 2024 márciusában lejáró átmeneti védelmi jogállás érvényességének meghosszabbításáról 2025. március 4-éig – tájékoztatott az uniós tanács csütörtökön.

Az Európai Unió tagországainak belügyminiszterei brüsszeli tanácskozásukon aláhúzták: a védelmet biztosító jogállás bizonyosságot jelent annak a több mint négymillió menekültnek, akik az unióban leltek menedékre.
Az átmeneti védelmi mechanizmust 2022. március 4-én aktiválták, néhány nappal azután, hogy Oroszország nagyszabású inváziót indított Ukrajna ellen február 24-én. A jogállás azonnali és kollektív, tehát egyéni kérelmek elbírálását nem igénylő védelmet nyújt azon lakóhelyüket elhagyni kényszerülők számára, akiknek nem áll módjukban visszatérni hazájukba.
A jogszabály célja, hogy enyhítse a nemzeti menekültügyi rendszerekre nehezedő nyomást, és lehetővé tegye, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők EU-szerte harmonizált jogokat élvezhessenek. Az ideiglenes uniós védelem hozzáférést biztosít egyebek mellett az egészségügyi ellátáshoz, a munkaerőpiachoz és az állami oktatáshoz. Emellett uniós tartózkodást biztosít az Ukrajnából elmenekültek számára anélkül, hogy menekültügyi eljáráson kellene átesniük.
A csütörtökön létrejött politikai megállapodás nyomán az uniós tanácsnak hivatalosan is el kell fogadnia az átmeneti védelmi jogállás meghosszabbítására irányuló határozatot – tették hozzá.
Az átmeneti védelem olyan szükséghelyzeti mechanizmus az Európai Unióban, amely lakóhelyüket elhagyni kényszerülők tömeges beáramlásával járó kivételes körülmények esetén aktiválható. Az átmeneti védelemről szóló uniós irányelvet 2001-ben fogadták el azt követően, hogy Európa a Nyugat-Balkánon zajló fegyveres konfliktusok következtében a menekültek nagyarányú beáramlásával szembesült, különösen Bosznia-Hercegovina és Koszovó irányából.

Varsó: Ukrajnából indították el a tavaly Kelet-Lengyelországban becsapódott rakétát

Lengyel nyomozók megállapítása szerint Ukrajnából indították el a kelet-lengyelországi Przewodów településen tavaly novemberben becsapódott rakétát – erősítette meg csütörtökön Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter újságírók kérdésére lublini látogatásán.

A miniszter hozzátette, hogy a rakétát még a Szovjetunió fennállása alatt gyártották Ukrajnában, és egy ukrán alakulat indította el ukrán területről. Sajnálatosnak nevezte, hogy Ukrajna több hónap óta nem működik együtt a lengyel hatóságokkal. Pedig a lengyel ügyészek „egészségüket és életüket is kockáztatva” segítettek Ukrajnának az orosz erők által elkövetett háborús bűncselekmények helyszíni dokumentálásában – jegyezte meg. „Mindig tiszteletben tartottuk az ukrán jogot, és figyelembe vettük elvárásaikat” – tette hozzá.
A przewodówi rakétabecsapódást érintő vizsgálatban az ukrán fél nem volt együttműködő. „Nem hiszem, hogy erről ügyészségi szinten döntöttek volna, inkább magas, állami szinten történt politikai döntésről van szó” – jelentette ki Ziobro.
Tavaly november 15-én a Przewodów településen becsapódott rakéta két lengyel állampolgár halálát okozta. Két nappal később Piotr Müller lengyel kormányszóvivő közölte: a lengyel és a szövetséges nyomozók által a helyszínen összegyűjtött minták arra utalnak, hogy a rakétabecsapódást Ukrajnának az orosz támadással szembeni védelmi tevékenysége okozta. Müller már akkor szovjet gyártmányú ukrán rakétát említett.
A Rzeczpospolita lengyel napilap kedden forrás megnevezése nélkül azt írta: a lengyel nyomozók az ukrán fél együttműködése nélkül, egy komplex, titkosított eljárás során megállapították a rakéta elindításának pontos helyét, és kizárták, hogy az orosz vagy fehérorosz lett volna. Az ügy lezárásához azonban az ukrán félnek a jogi segítségnyújtás keretében adandó válaszai is szükségesek – írta a lap.

Az ukrán légvédelem megerősítéséről tárgyalt az ukrán elnök Kijevben a brit védelmi miniszterrel

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogadta csütörtökön Kijevben Grant Shapps nemrég kinevezett brit védelmi minisztert, tárgyalásuk középpontjában Ukrajna légvédelmének megerősítése állt, ami különösen fontos a tél beállta előtt – közölte az ukrán elnöki iroda hivatalos honlapján.

A közlemény szerint az elnök köszönetet mondott Nagy-Britanniának háború dúlta hazája határozott támogatásáért, különös tekintettel a kapott nagyhatótávolságú rakétákra, amelyek növelték az ukrán hadsereg védelmi képességeit.
A hivatal emlékeztetett arra, hogy a vilniusi NATO-csúcstalálkozón a világ legfejlettebb iparosodott demokráciáit összefogó G7-országcsoport közös nyilatkozatot fogadott el Ukrajna támogatásáról, és ebből kifolyólag megkezdődtek a tárgyalások Nagy-Britanniával kétoldalú megállapodások megkötéséről.
Grant Shapps szeptember óta vezeti a brit védelmi minisztériumot a posztjáról lemondott Ben Wallace helyett. Az Ukrajnát támogató országok úgynevezett Ramstein formátumú, szeptemberi találkozója után Shapps bejelentette, hogy London átad több tízezer tüzérségi lövedék Ukrajnának, nemrég pedig azt, hogy Nagy-Britannia további 30 ezer ukrán katona kiképzését tervezi.
Csütörtökön az ukrán fővárosba érkezett Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter is. A kijevi francia nagykövetség közlése szerint látogatása elején lerótta kegyeletét az Ukrajnáért elesettek emlékfalánál.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine