Két makói értékkel gazdagodott a megyei értéktár

Két helyi érték, Galamb József munkássága és a Teknyőkaparó emlékezete is bekerült a Csongrád-Csanád Vármegyei Értéktárba.

2023. februárjában két helyi érték, Galamb József munkássága és a Teknyőkaparó emlékezete felvételét javasoltuk a Csongrád-Csanád Vármegyei Értéktárba. A napokban kaptuk meg az örömteli hírt, a határozatot arról, hogy a Megyei Értéktár Bizottság a felterjesztett két értéket beválasztotta a Csongrád-Csanád vármegyei értékek közé.

A makói Települési Értéktár Bizottság – 2014-es megalakulása óta – legfontosabb feladatának tekinti a város értékeinek felkutatását, listázását és minél szélesebb körben való bemutatását. Ennek érdekében tavaly könyvet adtunk ki, honlapot indítottunk el, valamint vándorkiállításokat is szerveztünk- tájékoztatta a Promenad24-et Szikszai Zsuzsanna könyvtár és múzeumigazgató.

A két értékről bővebben:

Galamb József munkássága

Galamb József 1881. február 3-án született Makón. Elemi iskoláit és a polgári első három osztályát szülővárosában végezte. Józsefet érdeklődése korán a műszaki pálya felé vonzotta. 1896-tól a szegedi Fa és Fémipari Szakiskolában tanult, majd 1901-ben Budapesten, a Magyar Királyi Állami Felső Ipariskolában fejezte be tanulmányait. Ezt egyéves önkéntes katonai szolgálat követte Polában, a hadiflottánál. A gépészeket képző iskolahajó parancsnoka, Horthy Miklós, I. osztályú sorhajóhadnagy volt. Leszerelése után rövid ideig Hódmezővásárhelyen, a mai Mérleggyár jogelődjénél dolgozott. 1903- ban az aradi MARTA gyár ösztöndíjával németországi tanulmányútra utazott. Több város után, Frankfurt am Mainból, az Adler autógyárból indult a Saint Louis-i autó világkiállítás megtekintésére. 1903. október 6-án érkezett meg New-Yorkba.

Az 1904-es világkiállítás megtekintése után határozta el, hogy Amerikában marad. Különböző városokban és cégeknél dolgozott, majd 1905. december 11-én belépett az 1903-ban alapított detroiti Ford céghez. Hamarosan az alapító-tulajdonos, Henry Ford közeli munkatársa lett, s 1907-től a T-modell tervezésében már döntő szerepe volt. Az autót, mely négy kerékre ültette Amerikát 1908-tól 1927-ig gyártották. Több mint 15 millió darab készült belőle. Az autógyártás forradalmasítója.

A Fordson traktor tervezését szintén Galamb József kezdte el, a B-modell motorjának és a T-modell hátsó tengelyének felhasználásával. Itthon működött a nevéhez fűződő Ford-lerakat, falán még most is láthatóak az üzlet eredeti freskóinak nyomai. Galamb József 1932-ben volt utoljára itthon. A hosszú évtizedekig végzett megfeszített munka és egy szívinfarktus után 1944-ben kérte vezető állásából nyugdíjazását. 1955. december 4-én hunyt el Detroitban.

Teknyőkaparó

H. Kovács Mihály adatközlő szerint a Teknyőkaparó Makó szülötte volt. „Makó környékén élt ëgy érdekös embör, akit már gyerökkorában tátosgyeröknek tartottak. Löhetugyan, hogy az ország más részén is élt a magyari népek emlékezetében ez a különös embör, de eszmélködésöm óta úgy tudom: városunk szülötte, városunk lakója volt ő. Különösen a Szentlőrinc nevű városrészben élők, mög a Makó-Újváros lakói hivatkoztak rá, ha valami baj zúdult rájuk. »Mögmondta mán régön a Teknyőkaparó, oszt csakugyan úgy is lött.« (Alekszi József.)”

Makó környéki öregek szájából gyakran emlegetik a Teknyőkaparót. A világ sorsának alakulását éppúgy megjövendölte, mint azokat az erkölcsi tévelygéseket, amelyek a világ végének a kezdetét jelentik. Hogy számos története, jóslata mind a mai napig fönnmaradhatott, arról tanúskodik, hogy hittek neki, és a szavait éltető öregek bölcsessége ma is hitelt ad jövendöléseinek. Igaz, a Teknyőkaparó sok szálból szövődő történeteiből napjainkra alig maradt egy-egy hézagos töredék, ám ebből is pontosan következtethetünk az egész sokrétűségére, a részletek gazdagságára. Jövendölési alapján kétségtelenül tiszteletet és félelmet parancsoló hatalom lehetett egykor, aki megszabta az emberi magatartást, előre látta a történelem menetét, a világ katasztrófáját.

De hát ki is volt valójában a Teknyőkaparó? Csongrád megye szájhagyományának jellegzetes, másutt nem ismert alakja. Hozzá hasonló jóstehetséggel fölruházott népi hőst a magyar néprajzi szakirodalom nem ismer. Kétségtelenül történeti, valóságos személy volt. Megnyilatkozásai alapján világot látott ember lehetett. Neve nem maradt fönn? csak a foglalkozása alapján emlegették.

A Teknyőkaparó név Apátfalva, Bökény, Csanádpalota, Ferencszállás, Földeák, Királyhegyes, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád, Makó, Maroslele, Nagyér, Óföldeák, Szőreg, Tápé helységekben ismert. Az öreg Teknyős megnevezést Baks, Csanytelek, Dóc, Mindszent, Szegvár emlékező lakói használják. Akadtak, akik a keresztnevét is tudni vélték: Pista bácsi, János bácsi, Jani bácsi. Az egyik neve István vót, ez biztos. Pétör bácsinak hívták. Voltak, akik mindenekelőtt táltosnak tartották. Mások szerint teknyőkaparó cigány lehetett, aki teknőkészítésből tengette életét, s mint ilyen nemcsak a Dél-Alföldön, hanem messzi vidékeken is megfordulhatott. Talán pákászféle víziember lehetett, aki egyszerű eszközök faragásához is értett. Élete során nagy darab földeket bejárhatott, és közben kellő bölcsességre, tapasztalatra szert tett.