Az orosz-ukrán háború 581. napja – FRISSÜL

Immár ötszáznyolcvanegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán ügyészség: az orosz erők Donyeck megyei településeket lőttek, áldozatok

Az orosz csapatok lakott területeket lőttek szerdán az ukrajnai donyecki régió északi részén, aminek következtében egy helyi lakos meghalt, további négy pedig megsebesült – közölte a Donyeck megyei ügyészi hivatal a Facebookon.

Az előzetes adatok szerint az orosz erők irányított és nagyerejű bombákat vetettek be, valamint harckocsikból lőttek. Több mint kéttucat családi ház és kereskedelmi épület, gázvezetékek és az elektromos hálózat rongálódott vagy semmisült meg – írta közleményében az ügyészség.
Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az ukrán rakétaegységek megsemmisítettek egy Sz-300-as orosz légvédelmi rakétarendszert és hat tüzérségi fegyvert, a légierő pedig hét csapást mért orosz katonai összpontosulásokra.
A katonai vezetés kiemelte, hogy folytatódik az ukrán offenzíva a Zaporizzsja megyei Melitopol és a donyecki régióban lévő Bahmut városok környékén.
A beszámoló szerint szerdán 14 katonai összecsapás történt, az orosz erők 44 légicsapást hajtottak végre, és 27-szer nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásaira és lakott területekre.

Tizennégy ukrán támadás visszaveréséről számolt be az orosz védelmi minisztérium

Tizennégy támadás visszaveréséről számolt be az orosz védelmi tárca szerdai hadijelentésében, azt állítva, hogy az ukrán fél az elmúlt nap folyamán több mint nyolcszáz katonát veszített a fronton.

Az orosz összefoglaló szerint a Donyeck környéki frontszakaszon tíz volt a meghiúsított támadások száma, és ezekben több mint 390 ukrán katona esett el vagy sebesült meg, továbbá megsemmisült négy harckocsi, kilenc gyalogsági harcjármű és egy lőszerraktár is. A tájékoztatás szerint az orosz erők a „Donyecki Népköztársaságban” Karpivkánál, Zaporizzsja megyében pedig Verbove, Rabotine és Cservoni Jar közelében számoltak fel vezetési és megfigyelőpontokat.
A moszkvai katonai tárca a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között 15 páncélozott harcjárműről, hat amerikai M777-es tarackról, nyolc HIMARS-rakétáról és 19 drónról tett említést egyebek mellett.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást a helyi hatóságok.
A 2014-ben elcsatolt Krím legfelsőbb bírósága szerdán kémkedés címén 15, illetve 16 évi szabadságvesztére ítélt két ukrán állampolgárt.

Ukrán katonai szóvivő: ismét harcolnak Wagner-zsoldosok Ukrajnában

Több egykori Wagner-zsoldos, aki Fehéroroszországban tartózkodott, szerződést írt alá az orosz védelmi minisztériummal, és ismét feltűntek Ukrajnában, a keleti fronton – mondta el Illja Jevlas, az ukrán keleti haderőcsoport szóvivője szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportálnak.

A szóvivő hozzátette, hogy a fegyveresek egy része Afrikába ment harcolni. „A Wagner katonai magáncég egykori katonái jelenleg ténylegesen jelen vannak a keleti haderőcsoport területén. Részt vesznek a harci cselekményekben. Java részük Fehéroroszország területéről jött, ahol táboraik voltak” – fejtette ki Jevlas. Hozzátette, hogy most különböző alakulatokhoz osztják be őket. A szóvivő szerint a zsoldosok már nem jelentenek akkora fenyegetést, amióta „fő vezetőjük”, Jevgenyij Prigozsin meghalt.
Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője a hírportálnak elmondta, hogy több mint hatezer Wagner-zsoldos tartózkodott Fehéroroszország területén, mostanra viszont csupán körülbelül ötszázan maradtak.

Jens Stoltenberg: folyamatosan halad előre az ukrán ellentámadás

Az ukrán ellentámadás folyamatosan halad előre, egyes területeken az ukrán erők átjutottak Oroszország védelmi vonalán, azt viszont nem tapasztaljuk, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök céljai megváltoztak volna – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán Brüsszelben.

Evika Silina szeptember közepén megválasztott lett miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Stoltenberg aláhúzta: a tartós békéhez vezető legsimább út, ha a NATO fokozza az Ukrajnának nyújtott támogatást.
Üdvözölte a NATO-szövetségesek jelentős hozzájárulását az ukrán védelemhez, különös tekintettel az első amerikai Abrams-harckocsikra, amelyek két napja érkeztek meg Ukrajnába, növelve az ukrán erők képességét az orosz erők visszaszorítására.
Mint mondta, Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja évtizedek óta a legnagyobb fenyegetést jelenti a szövetségesek biztonságára, ezért a legutóbbi, júliusban tartott NATO-csúcstalálkozón a szervezet tagjai fontos lépéseket tettek országaik biztonságának megőrzésére.
„Megállapodtunk a hidegháború óta a legerősebb regionális védelmi tervekről, 300 ezer fokozott készenlétben álló katonával erősítettünk” – mondta.
Stoltenberg méltatta Lettország hozzájárulását Ukrajna védelméhez.
„Lettország ad otthont egy kanadai vezetésű harccsoportnak, amely erősíti elrettentő és védelmi képességünket a NATO keleti szárnyán. A szárazföldön is fokozzuk jelenlétünket, Kanada pedig azt tervezi, hogy megduplázza csapatainak létszámát Lettországban” – jelentett ki a NATO-főtitkár.
Evika Silina lett kormányfő a sajtótájékoztatón leszögezte: Lettország nem tűrheti Oroszország nyílt agresszióját a demokrácia, a szabadság és a jólét ellen, a lett kormány határozottan kiáll Ukrajna mellett.
„Közös feladatunk, hogy továbbra is támogassuk Ukrajnát, amíg győzelmet nem arat az orosz erők felett. Ahhoz, hogy hosszú távon biztosítsuk a békét Európában, be kell fogadnunk Ukrajnát a NATO-ba” – hangsúlyozta.
A lett miniszterelnök kijelentette, hogy kormánya növelni fogja védelmi költségvetését, és célul tűzte ki, hogy a védelembe való befektetések összege 2027-re eléri a GDP 3 százalékát.
„Lettország is új fegyverrendszereket fog telepíteni, és továbbra is beruház a szövetséges csapatok fogadására szolgáló új infrastruktúrába” – mondta el Evica Silina.

Orosz külügyi szóvivő: brit és amerikai segítséggel történt a Szevasztopol elleni támadás

A Szevasztopol elleni pénteki támadást az ukrán hadsereg amerikai és brit szakemberekkel szoros koordinációban hajtotta végre – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján.

„Szeptember 22-én ismét támadás érte Szevasztopolt, és a legcsekélyebb kétség sem férhet hozzá, hogy a támadást nyugati hírszerzési eszközök, a NATO műholdas berendezései és felderítő repülőgépek felhasználásával tervezték meg előre, és az amerikai és brit hírszerző szolgálatok támogatásával, és a velük való szoros koordinációban hajtották végre” – mondta Zaharova.
Az orosz védelmi tárca szerint az orosz légvédelem öt rakétát lőtt le, de a csapásban megsérült az orosz Fekete-tengeri Flotta történelmi főhadiszállásának épülete, egy katona pedig eltűnt. Ukrán katonai források a támadással kapcsolatban halálhírét keltették Viktor Szokolov tengernagynak, a flotta parancsnokának, akiről ezt követően több videófelvétel is megjelent az orosz állami médiában, bizonyítandó, hogy él.
A külügyi szóvivő szerdán bejelentette: Moszkva vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy Nagy-Britannia és titkosszolgálatai milyen szerepet játszottak tavaly márciusban az ukrajnai Bucsa városában történt „oroszellenes provokációban”. Rámutatott, hogy Oroszországnak annak ellenére sem sikerült megszereznie a bucsai áldozatoknak mondott személyek névsorát, hogy az ügyben az orosz külügyminiszter személyesen kérte az ENSZ főtitkárának segítségét.
Emlékeztetett arra, hogy Nagy-Britannia tavaly áprilisban, az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnökeként megtagadta, hogy összehívjon egy tanácsülést a „bucsai eseményekkel” kapcsolatban.
Zaharova azzal vádolta Nagy-Britanniát, hogy a történtekben „közvetlenül részt vett”, és azt mondta: brit elemző központok, PR-ügynökségek, és ezek álcája alatt a brit szakszolgálatok szerepet játszanak „a kijevi rezsim dezinformációs kampányaiban”.
A szóvivő szerint alaptalanok azok az Oroszországgal szemben megfogalmazott vádak, amelyeket a világszervezetnek az ukrajnai eseményeket vizsgáló „független nemzetközi bizottsága” fogalmazott meg hétfőn az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén ismertetett jelentésében. Zaharova azt mondta, a bizottság következtetései áldozatnak és szemtanúnak beállított, véletlenszerűen kiválasztott emberek megalapozatlan beszámolóin alapulnak az orosz fegyveres erők állítólagos „bűncselekményeiről”. Álláspontja szerint a jelentés megerősítette, hogy a 2022 márciusában felállított testület politikai megbízás alapján, elfogult és korrupt módon fejti ki tevékenységét.
Az orosz külügyminisztérium szerdán közölte, hogy ellenintézkedésként Moszkva újabb 23 brit állampolgárt vett fel Nagy-Britannia katonai és politikai intézményei, valamint újságírói és tudományos közösségének képviselői közül az Oroszországba való beutazástól eltiltottak listájára. Szerepel köztük mások mellett – ukrán katonák brit területen való kiképzése miatt – Tony Radakin tengernagy, a brit fegyveres erők vezérkari főnöke, Madeleine Alessandri, a brit Közös Hírszerzési Bizottság elnöke – aki szerepet vállal London ukrajnai stratégiájának kialakításában -, és Cressida Hogg, a BAE Systems hadiipari vállalat igazgatótanácsának elnöke. A korlátozás vonatkozik a brit pszichológiai központok azon munkatársaira is, akik „részt vesznek az Oroszország elleni fellépéshez szükséges információk gyűjtésében és elemzésében”. Ezen intézmények közé tartozik a Védelmi Tanulmányok Királyi Intézete, a Henry Jackson Alapítvány és a Civitas Kutatóintézet.
Az orosz külügyminisztérium szerint „London ellenséges lépéseire válaszul folytatódik a munka a tiltólista bővítésén”.
Az Egyesült Államoknak azzal az elhatározásával kapcsolatban, hogy nem hívja meg Oroszországot az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) november közepén esedékes San Francisco-i csúcstalálkozójára, a külügyi szóvivő kijelentette: Moszkva folytatni fogja erőfeszítéseit annak érdekében, hogy Washington maradéktalanul teljesítse a soros elnöki tisztségéből eredő kötelezettségeit. Úgy vélekedett, hogy az invitálás megtagadása tökéletesen illeszkedik a nemzetközi kötelezettségekkel visszaélő általános amerikai magatartásba.
Zaharova szerint az Egyesült Államok megkezdte a felkészülését arra, hogy Európába dobjon át olyan rakétarendszereket, amilyeneket az általa felmondott, a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződés (INF) által korábban tiltott. Arra figyelmeztetett, hogy az ilyen kategóriájú rakéták telepítésére vonatkozó orosz moratórium „életképessége közvetlenül összefügg” az azonos hatótávolságú amerikai rakéták megjelenésével az érintett régiókban.
Az orosz szóvivő így kommentálta azt az információt, miszerint a dán és az amerikai haditengerészeti erők közös manővereinek keretében SM-6 rakéták szárazföldi indítóállványát helyeztek át a Balti-tengeren lévő Bornholm szigetére, konvojvédelem gyakorlása címén.

Ukrán határőrszolgálat: újra működik a kompátkelő a román határon

Újra működik az ukrán-román határon az odesszai régió orlivkai kompátkelőhelye, amelyre keddre virradóan mértek csapást az orosz erők – közölte az ukrán határőrszolgálat a Telegramon.

A határőrök helyi idő szerint 18 óra 40 perckor jelentették be a munka újraindítását az ellenőrzőponton – írta beszámolójában az Ukrajinszka Pravda. A hírportál hozzátette, hogy az Orlivka és Isaccea közötti dunai kompátkelő mellett van egy nemzetközi ellenőrzőpont is.
Oroszország keddre virradóan súlyos dróntámadást hajtott végre Ukrajna ellen. Az ukrán légierő közlése szerint a 38 támadó drónból 26-ot megsemmisítettek, de találat érte az odesszai Duna-menti térséget, megrongálódott a határ menti infrastruktúra, több jármű kigyulladt.
Jurij Dimcsohlo, a kompátkelő-komplexum vezetője az ukrán Szabadság Rádiónak elmondta, hogy mintegy harminc teherautó rongálódott meg, közülük hat teljesen kiégett. Az ellenőrzőpont adminisztratív épülete megmaradt, de a lökéshullám következtében csaknem az összes ablaka kitört. Elmondta, hogy a riasztás után az ukrán határőrök gyorsan reagáltak, és eltávolítottak onnan két olyan autóbuszt, amely Románia és Ukrajna között menetrend szerint közlekedik. Hozzátette, hogy az Ukrajnából Romániába tartó buszon gyerekek ültek. A határőrök gyorsan ellenőrizték a papírjaikat, és felszállították őket a román kompra, amely már csaknem elhagyta a partot – mondta el Dimcsohlo.

Választ ígért Kanada „ellenséges lépéseire” az orosz külügy

Kanada Oroszországgal szembeni ellenséges lépései, beleértve a szankciók bővítését, nem maradnak válasz nélkül – közölte az orosz külügyminisztérium azzal kapcsolatban, hogy a kanadai parlamentben ovációval fogadták az ukrán Galícia SS-hadosztály egyik veteránját.

„A kanadai kormány ellenséges fellépése, amely az oroszellenes szankciós hevületében igyekszik felülmúlni az Egyesült Államokét, folyamatosan bővítve a nemzeti stoplistát a politikusok, a kultúra művelői, szankciók alá vontak családtagjai, sőt egész oktatási intézmények rovására, természetesen nem marad válasz nélkül” – áll a moszkvai külügyminisztérium közleményében.
A tárca szerint a 14. „Galícia” SS-gránátos hadosztály 98 éves banderista harcosának, Yaroslav Hunkának a kanadai parlamentben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök látogatása idején megrendezett nyilvános ünneplése „a lehető legjobban jellemezi Justin Trudeau miniszterelnök uralkodó rendszerét”. Az állásfoglalás hangsúlyozta, hogy az orosz fél nem szándékozik „megbékélni azzal, ahogyan a kanadai liberálisok a nácizmussal kacérkodnak”.
„Meg fogjuk tenni a szükséges lépéseket az orosz-kanadai kapcsolatok összefüggésében, amelyek a hivatalos Ottawa hibájából mély válságot szenvednek el” – olvasható a dokumentumban.
Az orosz diplomáciai tárca szerint Kanada ultraliberális ideológiája, amelyet „átitatott a gyűlölet Oroszország, annak kultúrája, vallási és hagyományos értékei iránt, rokonságot mutat a nácizmussal”.
„Nem véletlen, hogy ebben az országban emlékműveket állítottak az ukrán nacionalizmus vezetőinek, a menedékjogot kapott nácik túlnyomó többsége pedig, mint például Yaroslav Hunka, nyugodtan éli az életét az orosz kommunizmus elleni harcosokként dicsértetve és pártfogoltatva, különösen Chrystia Freeland miniszterelnök-helyettes által” – hangoztatja a közlemény.
„Bízunk benne, hogy a kanadai társadalom egészséges erői felemelik szavukat a hatósági történelemhamisítás, megbélyegzés ellen, amely kéz a kézben jár a militáns ruszofóbiával” – zárta közleményét a minisztérium.
Oleg Sztyepanov ottawai orosz nagykövet a RIA Novosztyi hírügynökségnek elmondta, hogy Hunka parlamenti megünneplése miatt tiltakozó jegyzéket adott át a kanadai vezetésnek, a miniszterelnöknek, a külügyminiszternek és az alsóház elnökének egy személyes levél kíséretében, de választ még nem kapott. A misszióvezető a házelnök leváltását követelte.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese egy keddi Telegram-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy az olyan események, mint a kanadai parlamentnek egy Waffen SS-veterán előtti tisztelgése, valamint hogy az Egyesült Államok Abrams harckocsikat és ATACAMS rakétákat küld Ukrajnának, közelebb viszik Oroszországot a NATO-val való közvetlen konfliktushoz.
„Úgy tűnik, Oroszországnak egyre kevesebb választása marad, szinte csak az, hogy a terepen közvetlen konfliktusba keveredjen a NATO-val, amely nyíltan fasiszta blokká vált, hitleri tengelyhez hasonlóvá, bár annál nagyobb méretűvé. Mi készen állunk, bár az eredmény az emberiség számára sokkal nagyobb áldozatokkal jár majd, mint 1945-ben” – írta Medvegyev.
Hunka meghívást kapott a kanadai parlament pénteki rendkívüli ülésére, amelyet Zelenszkij látogatásával egy időben tartottak meg Ottawában. Az eseményen a karzaton ülő 98 éves férfit a jelenlévők álló ovációja közepette úgy mutatták be, mint „az ukrán függetlenség harcosát, aki az oroszok ellen harcolt a második világháborúban”.
Anthony Rota, az alsóház elnöke, aki Kanada és Ukrajna hősének nevezte Hunkát, zsidó szervezetek tiltakozására reagálva bocsánatot kért tőlük, és magára vállalta a felelősséget a volt SS-önkéntes meghívásáért. Közölte, hogy utólag jutott olyan információhoz, amelyek miatt megbánta döntését.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök bejelentette, hogy előzetesen sem ő, sem Zelenszkij nem értesült Rota tervéről, és sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt. Witold Dzielski ottawai lengyel nagykövet bocsánatkérést követelt a szervezőktől, és felvetette Hunka bíróság elé állításának lehetőségét is.

Megint több mint 10 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. szeptember 26-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5382 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4739 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 91 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte szerdán hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine