Kézilabda: vezéráldozattal járt az U17-es vásárhelyi lányok veresége

Török Laura kapus hamar kidőlt, ennek ellenére végig harcban állt legalább az egy pontért Beslin Anikó együttese a bajnokesélyes Deszk ellen.

A Deszk ellen, Algyőn lépett pályára a II. osztályú bajnokságban a Hódmezővásárhelyi Leány Kézilabda Club alakulata. Nehéz mérkőzés várt lányainkra, hiszen az elmúlt évben még I. osztályban vitézkedő FKSE Algyő játékosaira épülő ellenfél a bajnokság egyik fő esélyese. A HLKC gondjait szaporította a kapus, Török Laura korai kiválása sérülés miatt, ami alapjaiban határozta meg a meccs végkimenetelét. A klubnál most abban bíznak, hogy Laura sérülése nem olyan komoly, mint az a helyszínen sejthető volt, és mielőbb visszatér a csapatba. A vásárhelyi lányok a történtek ellenére jól küzdöttek, de a hazai csapat fokozatosan felőrölte ellenállásunkat, így a pontszerzés nem sikerült.

Női U17 II. osztály Kelet 3. forduló:

Deszki SC – Hódmezővásárhelyi LKC 37-31 (18-16). Algyő, Fehér Ignác Általános Iskola sportcsarnoka, vezette: Járdi Á., Kazi A. dr.
HLKC: Török (k), Kristó (k) – Mihály 6, Kővári 2, Dobsa 3, Márkus 1, Mészáros 3, Balázs 6, Nyilas 1, Molnár 1, Koncz 2, Forga 6

Beslin Anikó vezetőedző: “Jól kezdtük a mérkőzést a tavaly még serdülő első osztályban játszó deszki (volt algyői) csapat ellen. Fej-fej mellett haladtunk, érezhető volt a feszültség. Azonos játékerőt képviseltünk, várható volt a szoros küzdelem. A mérkőzés 8. percében azonban a kapuban lesérült Török Laura, ami nagyon váratlan fordulatot hozott ezen a napon. Minden tiszteletem a csapaté, hogy innen fel tudtak állni, hiszen a második számú kapusunk, Kristó Petra jószerivel újonc még a pályán, hatalmas feladatot kapott. Sokáig tartotta magát a csapat, nem hagyta, hogy a Deszk nagyobb gólkülönbséggel vezessen, de sajnos a végjátékra elfogyott mind testben, mind lélekben az erőnk. Jöttek sajnos támadásban a ki nem kényszerített hibák, védekezésben az elcsúszások. Nagyon nagyot küzdöttek a lányok, elképesztő tartásuk volt, egy csapatként akartak, de most sajnos ez ennyire volt elég. Gratulálok mindenkinek, azt gondolom, most személyeket külön nem emelnék ki, viszont a csapatot igen, mert egy percig sem éreztem a feladást, mindent megtettünk az adott körülmények között! Köszönjük a szülőknek a szurkolást, sokat jelentett, mint mindig!!! Török Laurának pedig gyors felépülést kívánunk!!!”