Szalay-Bobrovniczky Kristóf: egyre nő a háború eszkalálódásának veszélye

Amíg nyílt fegyveres konfliktus van, addig a háború eszkalációjának esélye rendkívül nagy – mondta a honvédelmi miniszter a harmadik világháború kitörésének lehetőségéről.

Az ukrajnai háború eszkalálódásának veszélye egyre nő, ezért is van szükség azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra – jelentette ki a honvédelmi miniszter Budapesten.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Brain Bar 2023 jövőfesztivál Violence next door (Erőszak a szomszédságban) című panelbeszélgetésén vett részt pénteken este. A másik két felszólaló Brendan McNamara védelmi elemző és Martin Gurri egykori CIA-elemző, A nyilvánosság lázadása című könyv szerzője volt, akik egyetértettek a honvédelmi miniszterrel abban, hogy a béke a legfontosabb.

A honvédelmi miniszter a harmadik világháború kitörésének lehetőségéről elmondta, hogy amíg nyílt fegyveres konfliktus van, addig a háború eszkalációjának esélye rendkívül nagy. „Most láthatóan azért csökken a háború intenzitása, mert a felek katonailag nem tudnak megbirkózni egymással, de a mögöttük álló erők és a fegyveres megoldás iránti elszántság nem segíti elő a világbékét” – mondta.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint a nemzetközi közösség döntése vezetett ahhoz, hogy a háború egy globális konfliktussá eszkalálódott. A nem túl gyorsnak tűnő, intenzív ukrán ellentámadás nagyobb reakciót válthat ki. Ez a pontos oka annak, hogy „mi mindig a béke oldalán álltunk”, a fegyverszünet és a béketárgyalások oldalán – emelte ki.

A honvédelmi miniszter méltatta a NATO-t: kijelentette, egy dolog biztos, mégpedig az, hogy a NATO működik. Kifejtette, hogy amikor a háború kitört, a NATO gyorsan cselekedett, és az ezzel elkezdődött folyamatnak Magyarország is részese.

Brendan McNamara a beszélgetésen kijelentette: nem lát senkit, aki megpróbálná enyhíteni az ukrajnai konfliktust, vagy tárgyalást kezdeményezne a tűzszünetről. „Ehelyett úgy tűnik, hogy csak nagyobb hatótávolságú fegyvereket küldenek, amelyek csapást mérhetnek Oroszországra és Ukrajnára egyaránt” – tette hozzá.

„Strukturális értelemben az, amit most átélünk, kevésbé szól a szövetségek hatalmas, központosított tömbjeiről, amelyek a 20. században egymással küzdöttek. A szétesésnek vagyuk szemtanúi, amely 1990 körül kezdődött, amikor Magyarország elnyerte szabadságát. Legjobban az érintett országok belső szétesésétől kell félnünk” – mondta Martin Gurri. A CIA egykori elemzője szerint mindenkinek értenie kell, hogy a konfliktusok megelőzésének legjobb módja az, ha erősek vagyunk, ha vannak szövetségeseink, és soha nem adjuk át magunkat a pániknak.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd