quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
0-24

Varga Mihály: a kormány legfontosabb gazdaságpolitikai célja a pénzromlás megfékezése

2023. szeptember 22.

Legelőször az inflációt kell visszaszorítani, és kezelhető, akár hasznosnak mondható szinten stabilizálni, hogy a gazdaság visszatérhessen a korábbi növekedési pályára – fogalmazott a pénzügyminiszter.

Egyetértve és együttműködve a jegybanki törekvésekkel a kormány az infláció letörését tekinti legfontosabb gazdaságpolitikai feladatának – jelentette ki a pénzügyminiszter csütörtökön, a 61. Közgazdász-vándorgyűlés nyitónapján, Egerben.

Varga Mihály a programindító gazdaságpolitikai kerekasztal-beszélgetésen rámutatott: a kabinet tett ennek érdekében, az inflációs kockázatok csökkentését célzó intézkedései eredményre vezettek. Ezt igazolják vissza a nagy hitelminősítők elemzései is, amelyek „tele vannak pozitív megállapításokkal” – mondta. Emlékeztetett: a monetáris és fiskális politika is laza volt az elmúlt években Magyarországon. A koronavírus-járvány azonban teljesen új helyzet elé állította a kormányzati gazdaságpolitikát, amikor a munkahelyek megőrzése, a gazdaság életben maradásának finanszírozása és a válságba került szektorokban dolgozók jövedelemhez juttatása került előtérbe.

Kiemelte: az infláció megugrásában a magyar gazdaság energiakitettsége és az energiaár-robbanás jelentette a legnagyobb tételt. Ugyanakkor a járvány idején hozott kényszerű és szükségszerű döntések, a háború gazdasági hatásai és az unióval folytatott – jobbára politikai természetű – viták következtében romló mutatók javítását célzó konszolidáció folytatódik. Így fenntartja a kormány a fiskális szigort tovább mérsékelve az államadósság és a költségvetési hiány szintjét – tette hozzá, megjegyezve: utóbbinál már idén is csökkenő tendenciát vár, jövőre pedig azt a parlament által elfogadott 2,9 százalékra redukálná.

A tárcavezető jelezte: a beruházások közül több százmilliárd forint értékű fejlesztés halasztásáról döntöttek 2021 vége óta. Szükség esetén akár folyamatban lévők felfüggesztésére is kész a kormány, ahogyan a tárcák költésének korlátozása mellett mérlegelik az idén rekordbevételt elérő bankszektorral szembeni adók növelésének, a honvédelmi eszközbeszerzések késleltetésének és a kamattámogatott hitelprogramok felülvizsgálatának lehetőségét – tájékoztatott.

Az infláció okait elemezve megjegyezte: az egyetemi tankönyvek szerint is az infláció kezelésének fő felelőse a jegybank. Az MNB jól tette, hogy amikor az infláció az egekbe szökött elkezdte kamatemelési ciklusát, de az vitatható, hogy ez időben történt-e. Amikor pedig kamatot emelt, akkor is vette az állampapírokat és a vállalati kötvényeket, márpedig nem lehet egyszerre „hideget és meleget fújni egyik gazdaságban sem” – mondta. A gazdaság tartós problémája a versenyképesség és a hatékonyság javítása, ám ezen kívül is jó néhány terület van, melyre a kormánynak a következő években koncentrálnia kell. Legelőször azonban az inflációt kell visszaszorítani, és kezelhető, akár hasznosnak mondható szinten stabilizálni, hogy amint ez megtörténik, a gazdaság visszatérhessen a korábbi növekedési pályára – zárta szavait.

Illusztráció: MTI/Koszticsák Szilárd