Az orosz-ukrán háború 576. napja – FRISSÜL

Immár ötszázhetvenhatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Szevasztopoli kormányzó: rakétacsapás érte az orosz Fekete-tengeri Flotta törzsét

Rakétacsapás érte az orosz Fekete-tengeri Flotta szevasztopoli törzsét – közölte Mihail Razvozsajev, a kikötőváros kormányzója pénteken a Telegram-csatornáján.

„A flotta törzsére az ellenség rakétacsapást mért. A Lunacsarszkij színház közelében repesz hullott le” – írta a kormányzó.
Razvozsajev szerint a mentősszolgálatokat a helyszínre vezényelték, az áldozatokra vonatkozó információkat még tisztázzák.
A Rigában szerkesztett ellenzéki Meduza hírportálon közölt fotók szerint a flotta főhadiszállásának mondott épület tetejét érte találat és minimum a legfelső szint súlyosan megrongálódott.
Az orosz védelmi minisztérium péntek délelőtt közölte, hogy a Krím nyugati partvidéke közelében a légvédelem megsemmisített egy ukrán irányított rakétát és két repülőgéptípusú drónt. Csütörtökön csaknem egy órára felfüggesztették a félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő Krími híd forgalmát. A tárca szerint csütörtökre virradóra a Fekete-tenger és a Krím felett 19 ukrán drónt lőttek le.

Belga védelmi miniszter: operatív okokból nem szállíthatnak F-16-osokat Ukrajnába

Operatív szempontból nem lehetséges, hogy Belgium F-16-os vadászrepülőgépeket szállítson Ukrajnába – jelentette ki Ludivine Dedonder védelmi miniszter a Belga hírügynökségnek.

Dedonder azután nyilatkozott így, hogy Alexander de Croo szövetségi kormányfő csütörtökön bejelentette: a kormány megvizsgálja, át lehet-e engedni a vadászgépeket Ukrajnának. A miniszterelnök szerint minden lehetőséget meg kell vizsgálni, az is járható út, hogy Kijev csak kiképzéshez használja a repülőgépeket és nem harci bevetésekhez.
„Belgium azért nem tud F-16-osokat küldeni, mert nekünk is szükségünk van a repülőgépeinkre: a kiképzésekhez, valamint a Benelux államok és a balti államok légterének védelméhez” – szögezte le a védelmi miniszter.
Hangsúlyozta, hogy Belgium elsősorban saját lakossága biztonságáért felelős, továbbá a balti államokéért, amelyek nem rendelkeznek vadászgépekkel, de NATO-tagállamok, és közvetlen érzik az orosz fenyegetést.
„Nincs elvi problémám az F-16-osok Ukrajnába szállításával, de védelmi miniszterként kötelességem felelősségteljesnek lenni. Nem gyengíthetem a védelmet, polgártársaink biztonságát és a műveleti képességeinket. Ha egyesek ezeket kockára akarják tenni, az az ő felelősségük” – jelentette ki.
Hozzátette azt is, hogy a belgiumi F-16-os vadászgépeket fokozatosan korszerűbb F-35-ösökre cserélik, azonban a régebbi gépekre és azok alkatrészeire is szüksége lesz a haderőnek.

Eurostat: tovább emelkedett az EU-ban menedékkérők száma

Az áprilisban feljegyzett több mint 72 ezerről májusban 80 ezer, júniusban pedig 83 ezer fölé emelkedett az Európai Unió valamely tagállamában első alkalommal menedéket kérők száma, ez 25 százalékkal több az egy évvel korábbinál – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.

A júniusi adatokat tartalmazó jelentés szerint 83 385 EU-n kívüli állampolgárságú menedékkérő nyújtott be kérelmet nemzetközi védelmi jogállás megszerzése iránt az uniós országokban. További 5795-en a korábbi elutasítást követően ismételten benyújtották menedékkérelmüket: ez a szám 9 százalékkal kevesebb a tavaly júniusi 6365-nél.
Az előző hónapokhoz hasonlóan júniusban is a szíriaiak alkották a menedékkérők legnagyobb csoportját (13 150), őket az afgánok (7775) követték, megelőzve a venezuelaiakat (6925) és a kolumbiaiakat (6165). Ez a sorrend hónapok óta változatlan – jegyezték meg.
A menedékkérelmek 75 százalékát négy uniós országban, Németországban (23 190), Spanyolországban (16 075), Franciaországban (12 475) és Olaszországban (10 730) nyújtották be.
Az EU egészében egymillió emberre júniusban 186 olyan menedékkérő jutott, aki első alkalommal kért védelmet. Arányuk Cipruson volt a legmagasabb, ahol egymillió lakosra 799 kérelmező jutott, a legalacsonyabb pedig Magyarországon, ahol egymillió lakosra 0,4 ilyen kérelem jutott júniusban – közölték.
A vizsgált hónapban 2975 felnőtt kísérő nélküli kiskorú fordult a hatóságokhoz nemzetközi védelemért az Európai Unió valamely tagállamában, a kiskorúak legtöbbje szíriai (980) és afgán (910) volt. Közülük a legtöbben Németországba (805), Ausztriába (570) és Hollandiába (445) érkeztek.
A jelentésben kiemelték: Oroszország Ukrajna elleni, tavaly február 24-én indított háborúját követően jelentősen megnőtt az ukrán állampolgárságú menedékkérők száma. A 2022 februárjában feljegyzett 2105-ről ugyanazon év márciusában 12 190-re ugrott a menedéket első alkalommal kérelmezők száma, majd folyamatosan csökkent. Idén januárban 1030, februárban 1110, márciusban 1160, áprilisban 895, májusban 945, júniusban pedig 1065 ukrán állampolgárságú kérelmezőt vettek nyilvántartásba. Ez nem tartalmazza azoknak a számát, akik az unió által biztosított ideiglenes védelmi jogállásra regisztrálnak, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.

Lengyel miniszter: a frontországok támogatják a mezőgazdaságért felelős uniós biztos javaslatát az ukrán gabonatranzit ügyében

Az Ukrajnával szomszédos öt európai uniós ország koalíciója támogatja Janusz Wojciechowski uniós agrárügyi biztos arra vonatkozó javaslatát, hogy az EU nyújtson pénzügyi támogatást az ukrán gabona tranzitjához – mondta Robert Telus lengyel mezőgazdasági miniszter pénteken a lengyel közszolgálati rádióban.

A miniszter szerint a gabona szárazföldi szállítása drágább a tengerinél, ezért az EU-nak „hozzá kellene járulnia pénzügyileg a tranzithoz, hogy a gabona eljusson azokba az afrikai és közel-keleti országokba, ahova a háború előtt ment”.
„Öt állam koalíciójaként támogatjuk Janusz Wojciechowski uniós agrárügyi biztos arra vonatkozó javaslatát, hogy az EU járuljon hozzá a gabona szállításához, hogy az kifizetődő legyen” – fogalmazott Telus.
Megjegyezte: az ukrán üzletemberek számára előnyös lenne, ha átvinnék a gabonaszállítmányt a lengyel határon, és visszatérnének a következőért, „elárasztanák Lengyelországot, és kész”.
Telus megerősítette: csütörtökön beszélt Mikola Szolszkij ukrán agrárminiszterrel, és megállapodtak, hogy találkoznak. Erre feltehetőleg a jövő héten kerülhet sor – jelezte a lengyel miniszter. Fontosnak nevezte olyan mechanizmusok kidolgozását, amelyek nyomán az ukrán gabona az eredeti célpontokba jutna el.
Ukrajna hétfőn panasszal fordult a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), amiért az ukrán gabonabevitelt eredetileg ellenző öt európai uniós tagország közül három – Magyarország, Lengyelország és Szlovákia – az Európai Bizottság múlt heti döntésének ellentmondva fenntartotta az ukrán gabona importjára vonatkozó tilalmát.
Szlovákia csütörtökön arról egyezett meg Ukrajnával, hogy kialakítanak egy licencrendszer alapján működő gabonakereskedelmi mechanizmust. Szolszkij ígéretet tett arra, hogy Ukrajna visszavonja a gabonakivitele korlátozása miatt Szlovákiával szemben a WTO-nál tett panaszát.

Lengyel külügyminiszter: szükség van a Kijev iránti bizalom újjáépítésére

Varsó bízik Ukrajna győzelmében, de az ukrán politikusok sértő kijelentései után szükség van a Kijev iránti bizalom újjáépítésére – írta Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter csütörtök este a közösségi médiában.

A lengyel diplomácia vezetője az ukrán gabonaügy kapcsán Varsó és Kijev között fennálló nézeteltérésekre reagált az X közösségi felületen. Rendkívül sértőnek nevezte a lengyel társadalom számára azt, hogy egyes ukrán politikusok az utóbbi napokban Oroszországhoz hasonlították Lengyelországot.
A tárcavezető bejegyzésében nem említett semmilyen konkrét kijelentést. Lengyelországban felháborodást váltott ki, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden az ENSZ-közgyűlés 78. ülésszakán úgy fogalmazott: az ukrán gabonabehozatalt tiltó országok „szolidaritást színlelnek”, de „valójában segítik előkészíteni a színpadot egy moszkvai színész számára”.
Rau leszögezte: azok a lengyelek, akik az ukrajnai háború kitörése után „spontán módon vendégül látták az ukrán menekülteket”, ma azon töprengenek, „hogyan lehet a lengyeleket az oroszokkal egy sorba állítani, mint olyanokat, akik az ukránokat bántják”.
Felidézte: Lengyelország és Ukrajna évszázadok óta az orosz imperializmus áldozata volt. Az ukrán menekülteknek 2022 februárja után nyújtott segítség pedig „a szinte minden lengyel családban megnyilvánuló megértés, együttérzés és rokonszenv” miatt volt lehetséges.
A jelenlegi ukrán politika ezért „nemcsak igazságtalan, fájdalmas, hanem mindenekelőtt sértő” a lengyelek számára, és mindkét ország veszít rajta – húzta alá Rau.
„Bízunk Ukrajna győzelmében. Nem fogunk tétlenül állni” – írta. Egyúttal figyelmeztetett: Lengyelország nem engedi, hogy a kétoldalú kapcsolatokkal valaki „magánvagyonok, valamint Lengyelország és Ukrajna iránt ellenséges külföldi érdekek nevében kalmárkodjon”. Rau szerint „óriási munkára lesz szükség, hogy újjáépítsék a lengyel közvélemény bizalmát az ukrán kormányzat jóakaratában”.
A lengyel-ukrán viszonyról csütörtök este Marcin Przydacz, az államfői hivatal külügyi államtitkára is nyilatkozott a PAP hírügynökségnek. Megerősítette Andrzej Duda elnök egy tévéinterjúban aznap kifejezett álláspontját, miszerint Lengyelország nem adhatja át Ukrajnának saját készleteiből a legkorszerűbb hadfelszerelést. A szerződésekben rögzített, jelenleg megvalósuló fegyverszállításokat meghaladó támogatás „csak abban az esetben lehetséges, ha ezt a lengyel biztonsági érdekek elemzése alátámasztja” – fogalmazott Przydacz.
Mateusz Morawiecki miniszterelnök szerdán egy interjúban elmondta: Lengyelország jelenleg nem szállít hadfelszerelést Ukrajnának, mert saját hadseregét szereli fel a legkorszerűbb fegyverekkel. Ezt több média úgy értelmezte, hogy Varsó nem szállít többé fegyvert Ukrajnának. „A médiaközlések címei gyakran a figyelemkeltést célozzák” – kommentálta a sajtóvisszhangot Przydacz. Aláhúzta: biztonságpolitikai tekintetben Varsó támogatta Ukrajnát, „és támogatja most is saját biztonsága, valamint a térség egészének biztonsága (…) érdekében”.

Ismét több mint 12 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. szeptember 21-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6203 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6145 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 67 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte lapunkkal pénteken hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

Ukrán hadiüzemek megsemmisítését jelentette be az orosz védelmi tárca

Ukrán hadiipari létesítményekre, rádiótechnikai felderítő központokra és szabotőr-kiképzőközpontokra mértek csoportos csapást az éjszaka folyamán az orosz erők nagyhatótávolságú, légi indítású precíziós fegyverekkel és harci drónokkal – közölte csütörtöki hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a támadás céljai teljesültek, és az összes kijelölt létesítményt eltalálták. A közlemény további részleteket nem közölt. A Rosszija 1 televízióban az hangzott el, hogy legkevesebb nyolc ukrán régióban ért csapás objektumokat.
A moszkvai tájékoztatás szerint a front különböző szakaszain 11 ukrán támadást vertek vissza, közülük ötöt Donyeck környékén. A minisztérium az elszenvedett ukrán emberveszteséget mintegy hatszáz főben adta meg, hozzátéve, hogy felük a Donyeck körzetében vívott harcokban esett el vagy sebesült meg.
Az orosz hadijelentés a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett még hét páncélozott harcjárművet, öt Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet, négy HIMARS-rakétát és – rekordszámú – 75 drónt.
Apti Alaudinov, a Csecsenföldön létrehozott Ahmat különleges alegység parancsnoka csütörtöki Telegram-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy az ukrán hadsereg erői az ellentámadás közben „átfolytak a szitán” anélkül, hogy bármilyen eredményt elértek volna. Rámutatott, hogy az ukrán fél már három és fél hónapja ostromolja Kliscsijivkát, Andrijivkát és Rabotinét.
„Feladatainkat hatékonyan teljesítjük. Elértük, hogy összegyűljenek, felmorzsolódjanak és megsemmisüljenek” – írta.
Az állította, hogy Kliscsijivkában az orosz erők „egy bizonyos területre beengedik” az ukrán erőket, amelyek aztán nem tudják elérni a település végét. Alaudinov szerint az ukrán csapatok minden nap nagyon sok embert veszítenek.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek ukrán tüzérségi és dróntámadást a helyi hatóságok. Donyeckben kazettás lövedék ölt meg egy civilt, Makijivkában pedig egy találat egy másikat megsebesített.

Harckocsikat kapott Svédországtól Ukrajna

Ukrajna tíz, svéd gyártású Stridsvagn 122 harckocsit kapott, amelyeket Svédországban kiképzett ukrán legénység kezel – közölte a svéd fegyveres erők sajtószolgálata, amelyet a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál idézett.

„Mindent megadtunk nekik: kiváló felszerelést és jó tudást” – mondta Mats Ludwig, a svéd szárazföldi erők főhadiszállásának hadműveleti parancsnoka.
A közlés szerint a harckocsik már Ukrajnában vannak, és a svéd katonák lehetőség szerint figyelemmel kísérik ukrán kollégáik tevékenységét a közösségi oldalak segítségével – írta a svéd hadsereg sajtószolgálata. A Stridsvagn 122 harmadik generációs harckocsi, a német Leopard 2A5 licence alapján készült, de kialakítását többféleképpen is módosították. A Stridsvagn 122-est 1996-ban állították hadrendbe, tavaly már 120 ilyen harckocsija volt Svédországnak, és Stockholm úgy döntött, hogy ennek tizedét átadja az ukrán hadseregnek.
Dánia korábban bejelentette, hogy más országokkal együtt további 45 harckocsit vásárol Ukrajna számára, köztük 15 modernizált T-72-est. Emellett Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szeptember 19-én bejelentette, hogy a közeljövőben az Egyesült Államok M1 Abrams harckocsikat szállít Ukrajnának.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine