quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 04. 17. csütörtök
  -  Rudolf
0-24

Pénzmosás gyanúja miatt is nyomoznak Karácsonyék mozgalma ellen

2023. szeptember 21.

Pénzmosás miatt is vizsgálódik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Karácsony Gergely fémjelezte 99 Mozgalom zavaros finanszírozása ügyében – tudta meg a Magyar Nemzet. Az adóhatóság ezt a szálat a júliusban – költségvetési csalás gyanújával – elrendelt nyomozásban vizsgálja. A mozgalom számlájára érkezett, ötszázmillió forintot is meghaladó, jórészt külföldi pénzekkel kapcsolatban az OTP is a hatósághoz fordult, a feljelentésükben pedig súlyos megállapításokat fogalmaztak meg.

A költségvetési csalás mellett már a pénzmosás gyanúját is vizsgálja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) abban a nyomozásban, ami a főpolgármester által alapított 99 Mozgalom átláthatatlan pénzügyeivel kapcsolatban indult – derült ki az eljárást felügyelő Fővárosi Főügyészség lapunknak adott válaszából.

Az ügyészség megkeresésünkre ugyanis azt írta, hogy „a jelenleg felderítési szakban lévő nyomozás kiterjed a pénzmosás gyanújának vizsgálatára is”.

Titkosszolgálati jelentés buktatta le Karácsonyékat

A botrány előzménye, hogy pár hónapja feloldották a titkosítás alól a Nemzeti Információs Központ (NIK) júniusi jelentését, amely a baloldalhoz került homályos eredetű pénzekről szól. A jelentés többek között azt tartalmazza, hogy Karácsony Gergely párbeszédes párttársa, Perjés Gábor 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között tizenkilenc alkalommal összesen 506 millió forintot fizetett be az általa vezetett, a főpolgármester által alapított 99 Mozgalom számlájára. Öt tranzakció az ötvenmillió forintot is meghaladta. A befizetések nagyobb része, nagyjából négyötöde valutában történt. 

A jelentés szerint „összesen 917 695 euró és 3900 angol font készpénzbefizetés valósult meg a számlán a vizsgált időszakban”. 

Fontos körülmény, hogy a 99 Mozgalom Egyesület finanszírozta 2021-ben Karácsony Gergely elbukott előválasztási kampányát. Az sem mellékes, hogy Perjés a mozgalom inaktívvá válása után közel egy évvel is jelentős, többmilliós tételeket fizetett be a 99 Mozgalom számlájára.

A Magyar Nemzet korábban górcső alá vette Perjés Gábor vagyonnyilatkozatait, amelyek alapján egyértelműen kizárható, hogy a politikus a saját vagyonából állta volna a költségeket. Mindezek miatt Tényi István feljelentést tett a NAV-nál, mert szerinte felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja. Az adóhatóság pedig nyomozást rendelt el.

Az OTP is feljelentést tett

A főpolgármester a kirobbant botrány után azzal érvelt, hogy mikroadományokból jött össze a rendkívüli bevétel, amit „kis ládikákban” gyűjtöttek. Karácsony később már „nagy ládikákról” beszélt. Ez a magyarázat már akkor sem tűnt túlságosan hihetőnek, ám az OTP napokban tett hatósági bejelentése tételesen cáfolja Karácsonyék védekezését. 

Ahogy arról a Magyar Nemzet szerdán beszámolt, lapunk birtokába került az a feljelentés, amelyet az OTP Bank Nyrt. tett ismeretlen tettes ellen, hamis magánokirat felhasználása miatt, a 99 Mozgalom ügyében. A dokumentumból kiderül, hogy Karácsonyék számlájára 526 millió forint érkezett, a pénzügyeket intéző embere, Perjés Gábor pedig többször is olyan jegyzőkönyveket adott át az OTP-nek, amelyek adománygyűjtő ládák felnyitásáról szóltak.

Megdőlhet a ládikák meséje

A hitelintézet a sajtóban megjelent hírek után nemrégiben belső ellenőrzési vizsgálatot rendelt el, majd ennek végén súlyos megállapításokat tett.

Például, hogy „az adománygyűjtés alapvetően külföldön élő magyar személyektől történik egy kb. 30×30×30 centiméteres nagyságú adománygyűjtő ládába”.

Ezekbe Perjésék állítása szerint két-háromezer bankjegyet, egy esetben pedig 3 811 bankjegyet préseltek be. Csakhogy a feljelentés szerint „a ládába a tetején található résen keresztül bankjegycsomagok nem helyezhetők el, ugyanakkor megállapítást nyert, hogy a behozott bankjegyek többsége – elsősorban az euróbankjegyek – újak voltak, gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak és összetapadtak (mintha a nyomdából kikerülve nem használták volna azokat).”

Itt érkeztünk el a feljelentés kulcsfontosságú megállapításáig: 

„álláspontunk szerint a csomag típusú elhelyezés fizikailag kizárja a szóban forgó ládákba történő pénzek belehelyezését”.

A dokumentum szerint tehát az adománygyűjtő ládák története meseszerű, ugyanis a – döntő többségükben 50 és 100 eurós címletű – bankjegyek valójában inkább csomagokban érkezhettek.

A DatAdathoz vándorolhattak a befizetések

Nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy a feljelentés szerint a befizetések rendre megegyeztek a közvetlenül a befizetést követően az egyesület egyik kiemelt partnere (a Bajnai-féle DatAdat-csoportról lehet szó) részére történő átutalások összegével.

Például 2022. február 8-án 32,1 millió forintnak megfelelő összeget vitt be Perjés, hogy aztán február 9-én 31,8 millió forintot utaljon tovább. Érdekesség, hogy ebben az időszakban Karácsony Gergely kampánya már rég elbukott.

Az OTP feljelentésének indokolása úgy zárul, hogy „felmerül a gyanú, hogy a 99 Mozgalom Egyesület által bankunk részére – forrásigazolás céljából – megküldött jegyzőkönyvek tartalma nem felel meg a valóságnak, ezáltal megtévesztették a bankot oly módon, hogy a befizetett összegek tényleges, valódi forrását nem jelölték meg, azt nem hozták a pénzintézet tudomására, ezáltal a bank nem tudott hitelt érdemlően meggyőződni a befizetett összegek valódi forrásáról” – áll a Magyar Nemzet csütörtöki cikkében.