Az orosz-ukrán háború 574. napja – FRISSÜL

Immár ötszázhetvennegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Hegyi-Karabah – Orosz védelmi tárca: a békefenntartók közvetítésével jött létre a tűzszünet

Az orosz békefenntartó kontingens parancsnokságának közvetítésével sikerült megállapodniuk a teljes tűzszünetről Azerbajdzsán és Hegyi-Karabah képviselőinek – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a megállapodást a békefenntartókkal koordinálva hajtják végre.
Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki Szentépéterváron fogadta Vang Ji kínai külügyminisztert, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Hivatalának tagját, kifejezte reményét, hogy sikerül békés mederbe terelni a hegyi-karabahi konfliktust. Közölte, hogy Moszkva kapcsolatban áll az azeri, az örmény és a hegyi-karabahi hatóságokkal.
Rámutatott, hogy az orosz békefenttartók mindent elkövetnek a polgári lakosság biztonságának megteremtése érdekében.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak elmondta, hogy a Kreml a térségbeli konfliktus rendezésének ügyében „két fő kritériumból indul ki”. Az első az Azerbajdzsán, Örményország és Oroszország között elért háromoldalú megállapodás. Mint mondta, a második az volt, amikor Nikol Pashinján örmény miniszterelnök bejelentette Azerbajdzsán területének elismerését az 1991-es határokon belül.
„Az örmény fél Karabahot Azerbajdzsán elidegeníthetetlen részeként ismerte el” – mondta Peszkov.
„Most olyan lépésekről van szó, amelyeket az Azerbajdzsáni Köztársaság a saját területén hajt végre” – hangoztatta a szóvivő, kiemelve, hogy az Oroszországgal szemben megfogalmazott vádak, miszerint nem avatkozott be maga is fegyveresen a konfliktusba, „teljességgel alaptalanok és megalapozatlanok”.
„Örményország nagyon fontos szövetségesünk és partnerünk volt és marad” – jelentette ki a szóvivő, hozzátéve, hogy Moszkva folytatja a kapcsolattartást mind Azerbajdzsánnal, mind pedig a karabahi örményekkel.
Mint mondta, az orosz békefenntartók urai a helyzetnek, folytatják a civilek evakuálását, „a munka éjjel-nappal folyik”.
Közölte, hogy az Ilham Aliyev azeri elnökkel való eszmecsere egyelőre nem szerepel a tervek között, a kapcsolattartás Bakuval a munka szintjén folytatódik.
Az orosz külügyminisztérium szerdára virradóra felszólította a szembenálló feleket, hogy vessenek véget vértontásnak, és a harci cselekmények leállításával zárják ki annak lehetőségét, hogy civilek essenek áldozatul a harcoknak. A tárca rámutatott, hogy a rendezés sorsát „drámaian befolyásolta, hogy a hivatalos Jereván 2022 októberében és 2023 májusában az Európai Unió égisze alatt tartott csúcstalálkozókon Hegyi-Karabahot Azerbajdzsán területének részeként ismerte el”.
„Ez megváltoztatta azokat az alapvető feltételeket, amelyek mellett Oroszország, Azerbajdzsán és Örményország vezetőinek 2020. november 9-i nyilatkozatát aláírták, valamint az orosz békefenntartó kontingens helyzetét” – olvasható az orosz diplomáciai tárca állásfoglalásában.
A minisztérium szerint az orosz békefenntartók a térségbe való vezénylésük óta hűen teljesítették a tűzszünet fenntartásával, valamint az azeri és örmény fél közötti kapcsolattartás biztosításával kapcsolatos feladataikat.

Lengyel államtitkár: igazságtalanok Volodimir Zelenszkij szavai a gabonaexportról

Meghökkentőnek és igazságtalannak nevezte szerdán Marcin Przydacz államtitkár, a lengyel elnöki hivatal külügyi irodájának főnöke Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az ENSZ 78. ülésszakán elhangzott, az ukrán gabonaexportra vonatkozó szavait.

„Hallottam azt a kijelentést. Csak azt mondhatom, hogy ezek a szavak meghökkentőek, de igazságtalanok is” – válaszolt az államtitkár a lengyel közszolgálati rádió kérdésére.
Przydacz arra reagált, hogy Zelenszkij előző napi beszédében kijelentette: „Egyes európai barátaink a politika színházában szolidaritást színlelnek, miközben egy gabona-thrillert valósítanak meg”. Az ukrán elnök szerint az ilyen országok „valójában segítik előkészíteni a színpadot egy moszkvai színész számára”.
„Az ukrán kormányzat igazából eltaszítja az őt támogató kezeket” – jelentette ki Przydacz Zelenszkij nyilatkozatára reagálva. Emlékeztetett: Lengyelország az utóbbi hónapokban kulcsszerepet játszott a Ukrajnát támogató politikában.
Annak kapcsán, hogy Lengyelország szeptember 16-tól nemzeti hatáskörben valósítja meg az Európai Bizottság által feloldott, az ukrán búzát, kukoricát, repcét és napraforgómagot érintő behozatali tilalmat, az államtitkár rámutatott: Lengyelország továbbra is lehetővé teszi az ukrán gabonafélék tranzitját a saját területén keresztül. A kijevi vezetésnek azt is szem előtt kellene tartania, hogy az Ukrajna számára szükséges áruk többsége Lengyelországon át érkezik – jegyezte meg.
Przydacz aláhúzta: a lengyel gazdasági érdekek védelmétől eltekintve, biztonságpolitikai szempontból fontos, hogy Varsó támogassa Kijevet az ukrajnai háborúban. „Minél messzebb van az orosz hadsereg a lengyel határtól, annál jobb” – jelentette ki.
Zelenszkij nyilatkozatát szerdán Piotr Müller lengyel kormányszóvivő is kommentálta. „Remélem, hogy ezek a szavak nem Lengyelországnak szólnak. A mi országunk neve nem hangzott el, ezért nem szeretném így értelmezni őket” – mondta a szóvivő az RMF FM kereskedelmi rádiónak nyilatkozva. „Az ilyen helyzetekben mindig higgadt kifejezésekre van szükség” – tette hozzá.
„Az Oroszország által okozott konfliktusban mi kezdettől fogva úgy viselkedtünk, hogy megmentsük Európa, Ukrajna biztonságát, de Lengyelországét is” – hangsúlyozta Müller.
Később szerdán Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő arra reagált a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevízióban, hogy Kijev hétfőn panasszal fordult a genfi székhelyű Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), amiért három európai uniós tagország – Magyarország, Lengyelország és Szlovákia – az Európai Bizottság múlt heti döntésének ellentmondva fenntartotta az ukrán gabona importjára vonatkozó tilalmát. Tarasz Kacska ukrán gazdasági és kereskedelmi miniszterhelyettes pedig kedden a Rzeczpospolita lengyel napilapnak adott interjúban jelezte: Ukrajna a közeli napokban embargót vethet ki a lengyel hagymára, paradicsomra, káposztára és almára.
Morawiecki hangsúlyozta: Varsó elvárja, hogy Kijev megértse az ő érdekeit. „Figyelmeztetem az ukrán vezetést, hogy amennyiben ilyen módon eszkalálják a konfliktust, újabb termékeket veszünk fel a tilalmi listánkra” – jelentette ki a miniszterelnök.

Lezuhant egy orosz Szu-34-es Voronyezs térségében

Lezuhant egy Szu-34-es repülőgép a voronyezsi régióban, kétfős legénysége katapultált – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

A vadászbombázó legénységét visszaszállították a bázis repülőtérre, a tárca szerint a pilóták egészségét nem fenyegeti veszély.
A baleset lakott területektől távol történt, a földön nem keletkezett kár. A repülést lőszer nélkül hajtották végre. A védelmi minisztérium szerint a baleset oka műszaki hiba lehetett.

Csaknem 12 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. szeptember 19-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6414 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5263 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 80 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte lapunkkal szerdán hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

Novák Katalin: a békének nincs alternatívája

„A békének nincs alternatívája” – hangsúlyozta az államfő, és megállapította: „Ez a háború, minket, magyarokat közvetlenül is érint. Nem egyszerűen a szomszédunkban van, hanem Ukrajna területén élő magyar apák és fiúk is adják életüket a lövészárokban.”

„Ezért békét akarunk. Hazánkban, Ukrajnában, Európában, a világban. Békét és az abból fakadó biztonságot” – hangsúlyozta Novák Katalin magyar köztársasági elnök az ENSZ Közgyűlés 78. ülésszakának általános vitájában kedden New Yorkban elmondott felszólalásában.
Az államfő megállapította: „tudjuk, a béke csak akkor kerül reális közelségbe, ha legalább az egyik fél elérkezettnek látja az idejét a tárgyalásoknak”. – „Nem dönthetünk az ukránok helyett arról, hogy mennyi áldozatot készek vállalni, de kötelességünk képviselni saját nemzetünk béke iránti vágyát” – mondta Novák Katalin felszólalásában, amelyet mintegy 15 perccel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszéde után mondott el.
A köztársasági elnök a magyar delegáció vezetőjeként hangsúlyozta, hogy Magyarország világosan és egyértelműen elítéli a nemzetközi jog megsértését, egy másik állam megtámadását. „Oroszország Ukrajna elleni agressziója hatalmas szenvedést és pusztítást okozva romba döntötte Európa addig békés életét” – fogalmazott. Magyarország az áldozatok mellett és a további eszkaláció ellen van, ezért is nyújt méretén és erején felül humanitárius segítséget Ukrajnának és a háború elől menekülőknek – tette hozzá Novák Katalin.
Magyarország kiáll Ukrajna területi integritásáért és függetlenségéért, valamint megérti Ukrajna arra irányuló szándékát, hogy az európai országok közösségéhez szeretne tartozni, ezért elvárja mindazon értékek képviseletét, amelyek az európai közösséget jellemzik – hangsúlyozta az államfő.
Kijelentette, hogy a háború okozta szenvedés elsősorban a családokat érinti, és mivel az ukrán elnök meghívására a háború kitörése óta kétszer is ellátogatott Kijevbe, személyesen látta, hogy mit élnek át a családok, ha megtörik a béke.
A magyar köztársasági elnök beszélt a világ előtt álló demográfiai kihívásokról. Úgy vélte, hogy ha a népesedési problémákkal nem foglalkozik a világ, akkor azok már a közeljövőben felmérhetetlen hatással lesznek a gazdaságra, a társadalomra, a biztonságra.
Felhívta a figyelmet arra, hogy néhány napja fejeződött be az ötödik Budapesti Demográfiai Csúcs, „a demográfiai kérdések legjelentősebb nemzetközi fóruma”, amely idén 5 kontinens 60 országából érkező állami vezetők, gondolkodók és szakértők részvételével zajlott, és üzenete az volt, hogy a családpárti erők kiállnak értékeik és érdekeik mellett.
Ha nincs gyermek, nincs jövő, „mi értelme van vigyáznunk a Földre, ha nincsenek gyerekeink, unokáink, akiknek továbbadhatjuk?” – tette fel a kérdést, és hangsúlyozta, hogy a magyarok a demográfiai válságra a megoldást a családok megerősítésében és támogatásában látják.
Magyarország megvédi a szülők szabadságát, és határozottan kiáll amellett, hogy a gyermeknevelés joga nem az államé, nem is az NGO-ké, nem a média- és tudatiparé, hanem a szülőké – szögezte le.
Az, aki gyermeket vállalt, bármikor kész megharcolni azért, hogy a gyermeke békében és szabadságban élhessen – hangsúlyozta. Magyarország felismerte, hogy a család a biztonság záloga, az erős, egységes és egészséges család garancia a biztonságra – fogalmazott Novák Katalin az ENSZ Közgyűlésének általános vitájában.

Holland király: Európának csökkentenie kell a függőségét más országoktól

Európának csökkentenie kell az Oroszországtól, Kínától és más országoktól való függőségét, ez ugyanúgy biztonsági, mint gazdasági kérdés – jelentette ki Vilmos Sándor holland király kedden az új parlamenti ülésszak megnyitása alkalmából Hágában elmondott trónbeszédében.

Mint mondta, a holland kormány ígéretet tett arra, hogy továbbra is támogatja Ukrajnát, az Európai Uniót és a NATO-szövetségeseket az ukrajnai háborúban, de hangsúlyozta, hogy szükség van arra is, hogy az EU erős és független legyen, és küzdjön a „”növekvő fenyegetések és a hatalmi politika” ellen, fenntartva a kapcsolatokat „a hasonlóan gondolkodó partnerekkel, például az Egyesült Államokkal”.
A király saját országával kapcsolatban elmondta: Hollandia erős és virágzó nemzet, azonban továbbra is dolgozni kell az esélyegyenlőség elérése érdekében, a társadalmi-gazdasági biztonság fenntartásáért.
„Hollandiában nem minden gyermeknek adatik meg ugyanaz a lehetőség a jövőre nézve. Országunkban nem mindenki érzi úgy, hogy látják és meghallgatják, társadalmunkban pedig még mindig létezik diszkrimináció és faji kirekesztés” – mutatott rá.
Hozzátette, hogy Hollandia nemrégiben bocsánatot kért a rabszolgaságban játszott szerepében, de felhívta a figyelmet arra, hogy továbbra is prioritásként kell kezelnie a sötét történelmi múlt feldolgozását.
Vilmos Sándor felhívta a figyelmet arra: a holland kormánynak ügyvivői státusza ellenére továbbra is fontos döntéseket kell hoznie a migrációval és a migránsok integrációjával kapcsolatban, és elegendő férőhelyet kell létrehozni a menedékkérők számára.
Hangsúlyozta azt is, hogy erőteljes klímapolitikára van szükség az „egyre szélsőségesebbé váló időjárási viszonyok” megelőzése érdekében. Mint mondta, ez ösztönzi a vezetést, hogy támogatásokat ajánljon fel az embereknek és a vállalkozásoknak fenntarthatóbbá tételére.
„Egyértelmű, hogy a nitrogénkibocsátással és a környezetvédelemmel foglalkozó szakpolitikákat a mezőgazdasági szektor jövőbeli érdekeire való tekintettel kell kidolgozni. A kormány tovább dolgozik a nitrogénkibocsátás kérdésének megoldásán, ha ezt elmulasztja, a probléma csak súlyosbodni fog” – jelentette ki.
A király beszédében bejelentette, hogy a holland kabinet mintegy kétmilliárd eurót fektet be a vásárlóerő-szabályozásba: emelik a lakhatási támogatást a legalacsonyabb jövedelmű családok vásárlóerejének megőrzése érdekében, és több forrás jut majd a gyermekszegénység elleni küzdelemre is.

Ukrán támadások visszaveréséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Hét ukrán támadás visszaveréséről számolt be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve.

Azt mondta, a rohamok közül hármat Liman térségében hiúsítottak meg. Az ukrán fegyveres erők emberveszteségét 625 főben adta meg.
A megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között nevezett meg három vezetésipontot, két lőszerraktárt, egy Szu-25-ös repülőgépet, kilenc páncélozott harcjárművet, 15 HIMARS- és Uragan rakétát, valamint 38 drónt.
Gyenyisz Pusilin, a donyecki régió Moszkva által megbízott vezetője a Rosszija 24 hírtelevíziónak kedden azt mondta, hogy az ukrán erők csökkentették aktivitásukat Opitne település közelében, amelynek elfoglalását korábban hamisan állították. Vuhledarnál, mint közölte, az ukrán csapatokat visszaverték indulóállásaikba.
Pusilin szerint az ukrán hadsereg sikertelenül kísérletezik azzal, hogy megvesse lábát a „szürke zónában” lévő és orosz tűzellenőrzés alatt álló Andrijivka és Kliscsijivka községekben. Hozzátette, hogy Avdijivka gyakorlatilag teljesen megsemmisült. Az orosz védelmi tárca keddi közleménye szerint az ukrán hadsereg „hatalmas” veszteségeket szenved el Kliscsijivka utcáin és házaiban.
Jevgenyij Balickij, Zaporizzsja megye Moszkva által megbízott kormányzója a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az orosz erők kedden megsemmisítettek egy Rabotine felé tartó, páncélozott járművekből álló ukrán hadoszlopot. Úgy vélekedett, hogy az ukrán fél szeptember folyamán elindíthatja ellentámadásának harmadik hullámát, hogy Novopokrovka és Iljicsenkove bevételével megpróbálja javítani pozícióit. Meglátása szerint az ukrán fél kimerülőben van, és számára az offenzíva nagy veszteségekkel fog járni.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek ukrán tüzérségi és dróntámadást a helyi hatóságok. Nova Kahovkában egy 65 éves nő repeszsérüléseket szenvedett. Donyecket az ukrán fél kazettás lőszerrel is támadta.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a korábbi gyakorlatnak megfelelő büntetőjogi felelősségre vonást helyezett kilátásba arra az esetre, ha hitelesnek bizonyulnak azok a világhálón néhány napja megjelent felvételek, amelyeken ukrán katonák kihajtanak egy aknamezőre két orosz hadifoglyot. Zaharova Volodimir Zelenszkij egyesült államokbeli látogatását úgy kommentálta, hogy az ukrán elnök „ismét pénzt és fegyvert fog koldulni amerikai gazdáitól”.

Amerikában is képezhetik az ukrán pilótákat az F-16-os gépek használatára

Az Egyesült Államokban is képezhetik az Oroszország által indított háborúban védekező ukrán légierő pilótáit az F-16-os vadászgépek használatára – jelentette be Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter kedden.

A miniszter a németországi Ramstein amerikai légi támaszponton az Ukrajna önvédelmét szolgáló nemzetközi kapcsolattartó csoport (Ukraine Defense Contact Group) 15. miniszteri tanácskozását megnyitó köszöntőjében kiemelte, hogy a washingtoni vezetés amerikai helyszínű kiképzéssel járul hozzá az úgynevezett F-16-koalíció – az Ukrajnát F-16-os gépekkel támogató országok – munkájához.
Szólt arról is, hogy hamarosan megérkeznek Ukrajnába az Egyesült Államok által adományozott, M1 Abrams típusú harckocsik.
Kiemelte, hogy az Egyesült Államok és partnerei együttvéve már 76 milliárd dollár értékben nyújtottak úgynevezett közvetlen védelmi támogatást – fegyvereket, lőszert, járműveket és egyéb hadi felszerelést – Ukrajnának. A kapcsolattartó csoport legutóbbi, júliusi tanácskozása óta egyedül az Egyesült Államok további kétmilliárd dollár értékű támogatásra tett vállalást – mondta Lloyd Austin.
A miniszter ezzel kapcsolatban a tanácskozás után tartott tájékoztatóján arra a kérdésre, miként értékeli, hogy a kieli viliággazdasági kutatóintézet (IfW Kiel) adatai szerint már nem az Egyesült Államok, hanem az Ukrajnát támogató európai országok közössége vezeti a közvetlen védelmi támogatás összege alapján vezetett listát, elmondta, hogy ez „nem verseny”, az amerikai választópolgárok számára pedig megnyugtató lehet a tudat, hogy hazájuk mellett más országok is jelentős szerepet vállalnak.
Lloyd Austin az újabb felajánlásokról szólva kiemelte, hogy Németország további 400 millió euró értékben küld segítséget az ukrán erőknek. Mint mondta, ösztönzi az ötven országból álló csoport valamennyi tagját, hogy alaposan vizsgálják át légvédelmi rendszerekből és 155 milliméter átmérőjű tűzérségi lőszerekből felhalmozott készletüket, és minden lehetséges támogatást adjanak meg Ukrajnának, hogy felkészülhessen a következő „háborús télre”.
Aláhúzta, hogy Ukrajna önvédelmi harca küzdelem „a káosz és az önkény ellen”, támogatása pedig „közös küzdelem egy olyan világ ellen, amelyben az önkényurak erővel rajzolják át a határokat”. A tanácskozást megnyitó beszédében és az ülés utáni tájékoztatón is több alkalommal is jelezte, hogy elhúzódó háborúra számít, mint mondta, arra kell felkészülni, hogy Ukrajnának hosszú távon is szüksége lesz a védelmi támogatásra.

Orosz tisztségviselő: októberben Pekingben találkozik az orosz és a kínai elnök

Oroszország várja Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök októberi pekingi találkozóját – jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára, amikor kedden Moszkvában fogadta Vang Jit, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Hivatalának tagját, külügyminszert.

„Arra számítunk, hogy októberben alapos kétoldalú megbeszélések lesznek Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök között Pekingben, az orosz államfőnek az Egy övezet, egy út nemzetközi fórum rendezvényein való részvétele keretében” – mondta Patrusev.
Azt hangoztatta, hogy Oroszország és Kína megközelítése a modern világrend alapvető kérdéseiben és a kulcsfontosságú nemzetközi problémák ügyében megegyezik vagy közel áll egymáshoz. Hangsúlyozta az egyenlő és oszthatatlan biztonság alapelvének fontosságát.
Moszkva támogatásáról biztosította Pekinget Tajvan, Hszincsiang, Tibet és Hongkong kérdésében, amit az orosz hírügynökségek beszámolója szerint a kínai miniszter megköszönt. Patrusev azt mondta, hogy Kínát ezekben az ügyekben le akarják járatni.
Az hangoztatta, hogy a Nyugat Oroszország és Kína ellen folytatott „kettős feltartóztatási” kampányának körülményei között különösen fontos az orosz-kínai egyeztetés és együttműködés további elmélyítése a nemzetközi színtéren.
Az orosz biztonsági tanács közleménye szerint a felek megvitatták a haditechnikai együttműködés kérdéseit is.
A tájékoztatás szerint Moszkvában orosz-kínai-mongol biztonsági egyeztetést is tartottak, amelyen Patrusev és Vang mellett részt vett Zsadambin Enhbajar, Mongólia nemzetbiztonsági tanácsának tagja.
Vangot hétfőn Szergej Lavrov orosz külügyminiszter fogadta. A kínai vendég akkor egyebek között azt hangoztatta, hogy a kétoldalú együttműködés nem irányul senki ellen, és nem zavarható meg, a két országnak azonban, vezető világhatalomként és az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként, különleges felelőssége van a globális stratégiai stabilitás és a béke előmozdításában.
„Minél hevesebbé válnak a hegemónia, a blokkok közötti konfrontáció egyoldalú lépései, annál fontosabb, hogy lépést tartsunk a korral” – hangoztatta Vang Ji.
Az orosz külügyminisztérium által kiadott tájékoztatás szerint a felek egyebek között megvitatták az ukrajnai helyzet rendezését, rámutatva hogy kilátástalanok az erre irányuló kísérletek az érdekek figyelembe vétele és Oroszország bevonása nélkül. A két tárcavezető szerint a két ország álláspontja közel áll egymáshoz az Egyesült Államok nemzetközi fellépésének megítélésében.
Arról, hogy Vlagyimir Putyin még az év vége előtt tárgyalásokat folytathat Hszi Csin-pinggel, elsőként a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov tett bejelentést a múlt héten. Az orosz és a kínai vezető legutóbb Moszkvában találkozott, idén márciusban. Hszi állami látogatást tett akkor az orosz fővárosban, ez volt az első nemzetközi útja, miután újraválasztották.

Szlovák agrárminiszter: az ukrán panasznak nincs jogalapja, Szlovákia nem szünteti meg a gabonaimport korlátozását

Az ukrán gabona behozatalára vonatkozó korlátozások fenntartása miatt a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) beadott ukrán panasznak nincs jogalapja, Szlovákia nem szünteti meg az embargót – mondta Jozef Bíres, a szlovák agrártárca vezetője Pozsonyban kedden.

Az agrárminiszter arra reagált, hogy Ukrajna hétfőn panasszal fordult a Kereskedelmi Világszervezethez, amiért három uniós ország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia nemzeti hatáskörben fenntartotta az ukrán gabonaexport blokádját, miután az Európai Bizottság (EB) nem hosszabbította meg az ukrán gabona szeptember 15-én lejáró behozatali tilalmát.
„Meglepődtem. A panasznak persze nincs jogalapja, és nyilvánvalóan nem lehet érv az ellenőrizetlen élelmiszer-behozatalra egy tagországba” – mondta Jozef Bíres, akinek szavait a CTK cseh hírügynökség idézte. A szlovák miniszter a TASR szlovák közszolgálati hírügynökségnek azt mondta: nem szüntetik meg az ukrán gabona behozatalára vonatkozó embargót.
„Az álláspontunk az, hogy az egyoldalú intézkedéseket addig fenntartjuk, amíg az ukrán (behozatali) garanciarendszert ki nem értékeljük, és be nem bizonyosodik, hogy a behozatal ellenőrzés alatt van” – mondta Jozef Bíres, utalva az Ukrajna által hétfőn bemutatott, kiviteli engedélyekre alapozó gabonaexportellenőrzési-rendszerre. „Ez egy természetes reakció annak érdekében, hogy megvédjük a saját piacunkat a túlzott ukrajnai behozataltól” – szögezte le Jozef Bíres.

Kijev jóvátételt kért Oroszországtól a Nemzetközi Bíróság előtt

Ukrajna kedden azt kérte a Nemzetközi Bíróságtól (ICJ), hogy kötelezze Moszkvát jóvátétel megfizetésére, azzal vádolva Oroszországot, hogy „imperialista háborút folytat, le akarja törölni Ukrajnát a térképről és semmibe veszi a nemzetközi jogot.”

„Oroszország háborút visel az országom ellen azzal a szörnyű ürüggyel, hogy Ukrajna népirtást követ el saját állampolgárai ellen. Ezt a hazugságot használja fel Moszkva, hogy igazolja agresszív fellépését, de valójában nem tud semmilyen bizonyítékot felmutatni, és kiforgatja a népirtásról szóló nemzetközi egyezményt” – mondta Anton Korinyevics, az ukránok egyik jogi képviselője a keddi bírósági meghallgatáson.
Korinyevics felszólította az ICJ-t, döntsön úgy, hogy joghatósággal rendelkezik az ügyben, és kötelezze jóvátétel megfizetésére Moszkvát a hamis ürüggyel történő invázióért.
„Használhatja-e egy állam a népirtásra való hamis hivatkozásokat ürügyként arra, hogy városokat és civileket bombázzon, gyermekeket deportáljon? Tehetetlen a bíróság, amikor a népirtásra vonatkozó egyezménnyel ilyen cinikusan visszaélnek? A kérdésekre a válasz: nem” – érvelt Korinyevics.
Moszkva hétfőn felszólította az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságát, hogy vesse el az eljárást, amelynek keretében Kijev annak megerősítését kéri, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának oka nem népirtás megelőzése volt.
Ukrajna nem sokkal azután nyújtotta be keresetét az ENSZ intézményei közé tartozó bíróságon, hogy Oroszország tavaly február 24-én háborút indított Ukrajna ellen. A beadványt követően a Nemzetközi Bíróság az ukrajnai harci cselekmények azonnali leállítására szólította fel Oroszországot, és aggodalmát fejezte ki a Moszkva által alkalmazott erőszak miatt.
Az ügyben hétfőn kezdődtek meg és szeptember 27-éig tartanak a meghallgatások Hágában. Ezek középpontjában az eljárás jogi szempontjai állnak, ezen belül a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről rendelkező egyezmény meghatározása.

Az Európai Bizottság az átmeneti védelmi jogállás meghosszabbítását javasolja

Az orosz agresszió elől menekülő ukránok számára biztosított, 2024 márciusában lejáró ideiglenes védelmi jogállás 2025 márciusáig történő meghosszabbítását javasolta az Európai Bizottság – tájékoztatott a brüsszeli testület kedden.

Az ideiglenes uniós védelem hozzáférést biztosít egyebek mellett az egészségügyi ellátáshoz, a munkaerőpiachoz és az állami oktatáshoz. Emellett uniós tartózkodást biztosít az Ukrajnából menekültek számára anélkül, hogy menekültügyi eljáráson kellene átesniük.
Az uniós bizottság közleménye szerint a 2022. március 4. óta biztosított jogállás ez idáig már több mint 4 millió ukrajnai menekültnek adott védelmet, biztonságot és támogatást. A testület úgy véli, hogy az átmeneti védelem bevezetésének okai továbbra is fennállnak. Kiemelték: a jogállás érvényességét meg kell hosszabbítani, mint „szükséges és megfelelő választ” a jelenlegi ingatag helyzetre, amely – mint írták – még nem kedvez az ideiglenes védelmet élvezők biztonságos és tartós hazatérésének.
„A jogállás aktiválása óta, mindössze egy héttel Oroszország Ukrajna elleni brutális agressziós háborúja után, a tagállamok példátlan szolidaritást mutattak az ukrán néppel, nemcsak azzal, hogy befogadták őket hazájukban, hanem konkrét erőfeszítéseket is tettek társadalmi befogadásuk megkönnyítése érdekében” – fogalmaztak a közleményben.
Az uniós bizottság javaslatát most az Európai Unió Tanácsának kell elfogadnia – tájékoztattak.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine