Az orosz-ukrán háború 571. napja – FRISSÜL

Immár ötszázhetvenegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Lavrov: Washington irányítja a Moszkva elleni háborút

Az Egyesült Államok irányítja az Oroszország elleni háborút Ukrajnában – jelentette ki Szergej Lavrov külügyminiszter a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című vasárnapi műsorában.

„Ukrajnát éveken át készítették fel arra, hogy önmaga feláldozásával harcoljon Oroszország ellen, és stratégiai vereséget mérjen rá. Bármit is mondanak, ők (az amerikaiak) irányítják ezt a háborút, ők szállítják a fegyvert, a lőszert, a hírszerzési és a műholdas adatokat – ők háborúznak ellenünk” – mondta.
A miniszter ekképpen kommentálta azt az értesülést, miszerint Washington még több nagyhatótávolságú rakétával tervezi ellátni Kijevet. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a tervek szerint jövő héten az Egyesült Államokba utazik, egyebek között az ENSZ-közgyűlés ülésszakára. Az amerikai média szerint Washington közel áll ahhoz a döntéshez, hogy ATACMS rakétákat ad át Ukrajnának, amelyeknek a hatótávolsága háromszáz kilométer, és amelyeket HIMARS sorozatvetőkből lehet indítani.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes pénteken azt hangoztatta: e rakéták átadása arra utal, hogy az Egyesült Államok a helyzet folyamatos eszkalálására törekszik, semmibe véve az ezzel járó kockázatokat. Mindazonáltal úgy vélekedett, hogy a rakéták nem változtatnák meg a harctéri helyzetet.
Vasárnap az orosz hatóságok közlései szerint a Krím légterében hat drónt lőtt le az orosz légvédelem, a fővárosi régióban kettőt, Voronyezs megyében pedig egyet. Orjolban egy pilóta nélküli repülőgép tüzet okozott egy olajtárolóban, Tula megyében pedig logisztikai központra zuhant. Utóbbi helyszínen sérülés nem történt, és jelentősebb anyagi kár nem keletkezett.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok. Kurszk megyében, Uszpenovka községben vasárnap délután három civil megsérült a tüzérségi találatoktól. A „Donyecki Népköztársaság” által reggel kiadott közlés szerint a régió településeire az ukrán hadsereg egy nap alatt 241 lövedéket lőtt ki, aminek következtében hat ember életét vesztette, kilenc pedig megsebesült.
Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve kilenc támadás visszaverését jelentette be, amelyek során az ukrán fél mintegy 560 katonát veszített állítása szerint. A megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említette a harkivi páncélosüzem javítóműhelyeit, két vezetési és megfigyelőpontot és nyolc páncélozott járművet.

Ukrán katonai szóvivő: több mint ötvenezer orosz katona van Bahmutnál

Több mint ötvenezer orosz katona tartózkodik jelentős haditechnikai felszereléssel a Donyeck megyei Bahmut térségében – közölte az ukrán keleti haderőcsoport szóvivője egy vasárnapi tévéműsorban.

„Bahmutnál 52 ezer orosz katona és körülbelül 274 harckocsi, több mint ezer páncélozott jármű, valamint 150 tüzérségi rendszer és valamivel több mint 120 rakéta-sorozatvető van” – fejtette ki Illja Jevlas.
Az ukrán hadsereg közlése szerint az ukrán erők Bahmuttól délre fokozatosan nyomulnak előre, és kényszerítik visszavonulásra az oroszokat állásaikból.
Oleh Kiper, a déli Odessza megye kormányzója a Telegramon arról számolt be, hogy a vasárnapra virradóra végrehajtott orosz rakéta- és dróntámadás a berezivkai gabonatározókban okozott kárt. A hatóságok információi szerint sebesülés nem történt.
Oleh Szinyehubov, a keleti Harkiv megye kormányzója a Telegramon azt közölte, hogy az éjszaka az orosz erők Sz-300-as rakétákkal támadták a megyeszékhelyt, és négy találat ért egy civil vállalatot, emiatt tűz ütött ki a telephelyén. Esetleges sebesülésről nem számolt be. Szavai szerint az elmúlt 24 órában az orosz erők a régióban Harkivon kívül lőtték még Bohoduhivka, Kupjanszk, Csuhujiv és Izjum térségét is. Szombaton Harkivra öt Iszkander-K típusú robotrepülőgéppel mértek csapást az orosz erők, aminek következtében hat helyi lakos megsebesült.
Az ukrán légierő a Telegramon arról számolt be, hogy Oroszország szombat éjjel 16 rakétával, illetve drónnal támadta Ukrajnát.
Az ukrán vezérkar a Facebookon közzétett reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy Oroszország ukrajnai embervesztesége mintegy 530-cal 272 320-ra nőtt. Az ukrán erők az elmúlt egy napban megsemmisítettek egyebek mellett négy orosz harckocsit, 15 tüzérségi és két légvédelmi rendszert.

Jens Stoltenberg: Ukrajnának vége, ha az ukránok abbahagyják a harcot

Ha Volodimir Zelenszkij elnök és az ukránok abbahagyják a harcot, akkor országuk „megszűnik létezni”, ha viszont Vlagyimir Putyin orosz elnök oldalán hallgatnak el a fegyverek, béke lesz – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy vasárnapi német lapinterjúban.

A háborúnak úgy lehet a legegyszerűbben véget vetni, hogy Vlagyimir Putyin kivonja csapatait Ukrajnából – emelte ki Jens Stoltenberg a Berliner Morgenpost című lap hírportálján közölt interjúban.
Mint mondta, senki sem tudja, hogy meddig tart Oroszország Ukrajna elleni háborúja, az viszont biztos, hogy „a legtöbb háború tovább tart, mint amire a kitörésekor számítottak”, ezért fel kell készülni arra, hogy „hosszú háború” lesz Ukrajnában.
Hozzátette: „mindannyian azt kívánjuk, hogy gyorsan béke legyen”, de egy békemegállapodást nem használhat fel Oroszország arra, hogy „lélegzetvételnyi időhöz jusson, hogy újra támadhasson”.
„Nem engedhetjük meg, hogy Oroszország tovább veszélyeztesse Európa biztonságát” – húzta alá a NATO főtitkára.
Kifejtette, hogy Ukrajna a szövetség júliusi vilniusi csúcstalálkozóján „közelebb került a NATO-hoz”, a háború után pedig biztonsági garanciákat kell adni az országnak, „különben a történelem ismétli önmagát”. Ukrajna a folyamat végén megszerzi a NATO-tagságot, ez „kétségtelen” – jelentette ki Jens Stoltenberg.
Hangsúlyozta, hogy a NATO nem vesz részt közvetlenül a háborúban, és Ukrajna támogatása mellett arról is gondoskodnia kell, hogy a háború ne terjedjen túl Ukrajna határán. Oroszország és a NATO nem háborúzhat egymással – mondta.
A többi között arról is szólt, hogy Svédország szerinte „a legközelebbi jövőben” a NATO tagja lesz. Recep Tayyip Erdogan török elnök „világossá tette, hogy Törökország a lehető leghamarabb ratifikálja Svédország csatlakozását”, és a török parlament döntése még az idén ősszel várható. Az ügy lezárása „jó Svédországnak, a NATO-nak és Törökországnak is” – fogalmazott Jens Stoltenberg.
Kitért a védelmi kiadások növelésének kérdésére is, aláhúzva, hogy a vilniusi csúcson meghozott határozatok alapján a hazai össztermék (GDP) arányában számolt 2 százalék „a minimum”, és számos tagállam ennél többet költ majd védelemre.
Amikor a feszültségek erősödnek, nagyobb hangsúlyt kell helyezni a védelemre. A hidegháború idején, amikor Németországot Konrad Adenauer vagy Willy Brandt vezette, a védelmi kiadások nem csupán a GDP 2 százalékát, hanem 3-4 százalékát tették ki – mondta a norvég politikus, hozzátéve, hogy a hazájában is hasonló volt a helyzet. „Akkor is megoldottuk, és ma is meg kell oldanunk” – mondta Jens Stoltenberg.

Megint közel 17 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. szeptember 16-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7322 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 9331 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 78 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte vasárnap hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a vasárnap is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine