quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 06. 03. kedd
  -  Klotild, Cecília
0-24

Beneda Attila: családi és nemzeti érdek a nőgyógyászati szűrések komolyan vétele

2023. szeptember 16.

Az egyén mellett a családok és a nemzet érdeke is, hogy minél több nő vegyen részt a nőgyógyászati szűrővizsgálatokon – jelentette ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium családügyekért felelős helyettes államtitkára a Nőgyógyászati Onkológiai Világnap alkalmából Egerben tartott szombati panelbeszélgetésen.

      Beneda Attila kiemelte: a Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai szerint az elmúlt 20 évben az emlőszűrésen részt vett nők aránya nem érte el a 60 százalékot, sőt ez mostanra 40 százalék alá esett. Ahhoz képest, hogy a magyar társadalomban egyértelműen jelen van egy egészségtudatosabb szemlélet és életmód, a szűrések, a betegségmegelőzés terén még nem vagyunk elég hatékonyak – fogalmazott.

    Abban egyszerre van egyéni, társadalmi és államigazgatási felelősség, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) nyújtotta lehetőséggel mindenki éljen és az betöltse rendeltetését – közölte. Így meg kell oldani azt is, hogy minden állami és magánegészségügyi vizsgálat, illetve szűrés ténye és eredménye bekerüljön ebbe a rendszerbe, hiszen a sikeres megelőzés, illetve terápia feltétele, hogy legyenek valós, hozzáférhető és elemezhető adatok az orvosok kezében – húzta alá.

    Emlékeztetett: jelenleg az V. Budapesti Demográfiai Csúcs zajlik, ahol központi téma hazánk talán legégetőbb problémája: a népesség csökkenése. Azon kívül, hogy mindent igyekszünk megtenni a vágyott gyermekek megszületéséért, az elkerülhető halálozások számának visszaszorítására, a betegségek gyógyítható stádiumú felismerésére is nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk – mondta.

    „Éppen elég dolog fenyegeti a családokat ezekben az időkben, így legalább a kivédhető veszélyeket fontos kiemelten kezelnünk” – mondta, és a szűrések, köztük a méhnyakrák- és emlőszűrések fontosságára hívta fel a figyelmet.

    Beneda Attila szerint a családorvosoknak fokozott felelőssége van abban, hogy e tekintetben is figyeljenek betegeikre és nyilvántartsák, küldjék, illetve szükség szerint számon is kérjék őket a betegségek időbeni felismerése érdekében – hangsúlyozta.

    A helyettes államtitkár úgy vélte: a jövő szemléletformálásának fókuszában annak kell állnia, hogy a „jobb félni, mint megijedni”-elv alapján a daganatos betegségek miatti aggodalom aktivitásra és ne passzivitásra ösztönözze az embereket. Az egészségügyi ellátórendszernek ebben meghatározó szerepe van, ám önmagában ezt a célt bizonyosan képtelen elérni, az kizárólag össztársadalmi együttműködéssel sikerülhet – jegyezte meg.

    Beneda Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy novemberben konferenciát terveznek arról, hogyan lehet a társadalom lelki egészségét generációk együttműködésének segítségével javítani.