Az orosz-ukrán háború 569. napja – FRISSÜL

Immár ötszázhatvankilencedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Putyin: 300 ezren szerződtek le az orosz hadseregbe

Háromszázezer ember szerződött le önként az orosz hadseregbe – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Szocsiban, a fehérorosz hivatali partnerével, Aljakszandr Lukasenkával folytatott megbeszélésén.

Putyin azt hangoztatta, hogy amíg Ukrajna a fegyveres konfliktusban külföldi zsoldosokra és kiképzőkre támaszkodik, akik közül, mint mondta, nemrég ismét elfogtak néhányat, addig az orosz félnek nincs szüksége erre.
„Mi nem szorulunk rá arra, hogy kívülről hívjunk embereket a harci cselekményekhez. Mi több, szeretném ezt még egyszer hangsúlyozni, hogy 300 ezer ember szerződött le (az orosz hadsereghez), és jött önkéntesként. Ráadásul az alakuló egységeket korszerű fegyvertípusokkal és haditechnikával szerelik fel. Néhányukat már 85-90 százalékban ilyenekkel töltötték fel” – mondta.
Emlékeztetett arra, hogy nemrégiben még 270 ezer idén leszerződött önkéntesről beszélt, és azt mondta, hogy a 300 ezres adatról péntek reggel tettek neki jelentést. Ostobaságnak nevezte azokat az állításokat, hogy az orosz haderő észak-koreai önkénteseket fogad, és leszögezte, hogy Moszkva a nemzetközi jog keretei között fog együttműködni Phenjannal.
Kitérve az amerikai kazettás lőszerek Ukrajna általi bevetésére megjegyezte, hogy az Egyesült Államok ezt bűncselekménynek tekinti, de saját magát „kivételnek” véli.
„Oroszország sohasem zárkózott el a tárgyalások elől, és ha a másik oldal ezt akarja, akkor ezt jelentse be” – mondta Putyin.

Az orosz katonai szóvivő 14 támadás visszaveréséről számolt be

Tizennégy visszavert ukrán támadásról számolt be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve.

Mint mondta, az ezek során elszenvedett ukrán veszteség mintegy 840 fő volt. Közülük a tábornok szerint mintegy 350 katona a Donyeck környékén vívott harcokban esett el vagy sebesült meg. A megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között nevezett meg egyebek között két vezetési pontot, három lőszerraktárt, két harckocsit és egy Mi-8-as helikoptert.
Az orosz védelmi tárca közölte, hogy a Fekete-tengeren az orosz Szamum légpárnás rakétahordozó fedélzeti fegyvereivel megsemmisített egy őt támadó ukrán személyzet nélküli motorcsónakot.
Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” megbízott vezetője csütörtökön a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva valótlannak nevezte azt az állítást, amely szerint az ukrán erők elfoglalták Andrijivka községet Artyomovszk (Bahmut) közelében. Azt mondta, hogy kemény harcok folynak Andrijivka és Kliscsijivka környékén, és éppen az orosz erőknek sikerült kedvezőbb állásokat elfoglalniuk.
Jan Gagin, Pusilin tanácsadója a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva hírszerzési és egyéb forrásokra hivatkozva azt állította, hogy az ukrán fegyveres erőknek a háború kezdete óta elszenvedett vesztesége elérte a félmilliót. Azt mondta, hogy egy hete az MTSZ Ukrajina mobilszolgáltató egy olyan videót osztott meg az interneten, amely szerint 400 ezer behívott már sohasem veszi fel a telefont.
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok. A Kurszk megyei Tyotkinóban és a Luhanszk megyei Kerminnában egy-egy civil életét vesztette, Donyeckben pedig további kettő megsebesült csütörtökön ukrán tüzérségi tűz következtében. Marat Husznullin orosz miniszterelnök-helyettes a Telegram-csatornáján közölte, hogy 59 napi munkálatok után csütörtökön megnyitották a gépkocsiforgalom előtt a Krími hídnak a júliusi támadásban megsérült baloldali szakaszát. A jobboldali szakaszt november 1-jére tervezik helyreállítani.

Románia kiterjesztette a légtérzárat az ukrán határ dunai szakaszánál

Románia kiterjesztette a tavaly májusban bevezetett, civil és katonai repülőkre egyaránt érvényes repülési korlátozást az ukrán határszakasz déli, dunai szakasza mentén – közölte csütörtökön a bukaresti védelmi minisztérium.

A védelmi és a szállításügyi minisztérium által elrendelt repülési korlátozás szerdán lépett érvénybe, amikor az ukrán folyami kikötőket ért orosz légitámadások során immár harmadik alkalommal estek dróndarabok román területre.
A civil és katonai pilótáknak szóló légiforgalmi navigációs figyelmeztetés (NOTAM) szerint Dobrudzsa északi részén, az ukrán határ mentén 20-30 kilométeres mélységben 4000 méter magasságig tilos bármilyen légi eszköz, illetve jármű közlekedése az állami járművek kivételével, beleértve a SMURD rohammentő-szolgálat gépeit és a vészhelyzetben lévő repülőket.
Eddig a légtérzár a határ térségében 1000 méteres magasságig és nyolc kilométeres mélységig terjedt.
A védelmi tárca közleménye megjegyzi, hogy a légtér hatékonyabb ellenőrzését lehetővé tevő repülési korlátozás kiterjesztését az ukrán folyami kikötők elleni orosz légitámadások erősödése tette szükségessé. Az intézkedés a – könnyű gépeket kiszolgáló, a határtól 18 kilométernyire lévő – tulceai repülőtér civil légiforgalmát nem érinti.
Múlt héten a Dunától 400, illetve 2500 méternyire, szerdán pedig a határfolyamtól mintegy 15 kilométernyire találták meg Romániában lezuhant – feltehetően az ukrán légvédelem által lelőtt, az orosz hadsereg által használt – drónok darabjait. A román védelmi tárca elismerte, hogy ezeket sem a radarok, sem a járőrszolgálatot teljesítő harci repülőgépek nem észlelték. A becsapódott, méteres krátert okozó, adott esetben több ezer négyzetméteren szétszóródott dróndarabokat a lakossági bejelentések alapján a térséget átkutató katonák találták meg.
A román vezetők háborús bűncselekményeknek minősítették és határozottan elítélték Oroszországnak az ukrán lakosság és az ukrán gabonaexportban jelentős szerepet játszó dunai kikötők elleni támadásait. Szerdán a román diplomácia vezetője bekérette Oroszország bukaresti nagykövetét a román külügyminisztériumba, ahol egy államtitkár Románia határozott tiltakozását fejezte ki az ország légtérének ismételt megsértése miatt.

Irodát nyitott Kijevben a Nemzetközi Büntetőbíróság

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) megnyitotta kijevi irodáját, amely a legnagyobb a hágai után – jelentette be csütörtökön Andrij Kosztyin ukrán főügyész az X mikroblog portálon.

A főügyész hangoztatta, hogy „ez döntő szakasza az igazság helyreállítására irányuló törekvésünknek”. Kijevben márciusban jelentették be, hogy az ICC rövidesen irodát nyit Kijevben „hogy alaposabban vizsgálhassák az Ukrajnában elkövetett nemzetközi bűncselekményeket”.
Ukrajna különbíróságot szeretne felállítani a 2022. február 24-én indított orosz támadás miatt, hogy vádemelés történjen az orosz vezetők ellen.
„A bűnöző orosz rendszerrel szemben Ukrajnának nincs mit rejtegetnie” – jelentette ki Andrij Kosztyin. Megígérte, hogy országa lehetővé teszi az ICC szakértői számára a bűncselekmények színhelyéhez, a bizonyítékokhoz és a tanúvallomásokhoz való hozzáférést”.
„Megteszünk minden tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy biztosítsuk: az ICC szakértői saját szemükkel láthassák az agresszor bűntetteinek következményeit, és független következtetéseket vonhassanak le” – szögezte le Kosztyin, hozzátéve: céljuk annak elérése, hogy az agresszort felelősségre vonják az elkövetett bűncselekményekért.
Július elején egy másik nemzetközi iroda nyílt meg Hágában, ami Kijev szerint a különbíróság létrehozásához vezető első „történelmi lépés”. Az Ukrajna ellen Elkövetett Agressziós Bűntettet vizsgáló Nemzetközi Központnak (ICPA) ukrán, európai uniós, egyesült államokbeli és a Nemzetközi Büntetőbíróságnál dolgozó ügyészek a tagjai.
A hágai székhelyű ICC márciusban elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen „ukrán gyermekek deportálása” miatt.

Ismét több mint 13 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. szeptember 14-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6232 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6929 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 133 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte pénteken hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine