Lázár János: a mennyiség helyett a minőségé lesz a hangsúly az építészetben

Patrióta és lokálpatrióta építészeti törvényjavaslatot tesz le jövő héten Lázár János a kormány asztalára. A miniszter azt mondta, a cél, hogy a következő évtizedben a minőség határozza meg a magyar építészetet. Jót, szépen, a polgári jó ízlésnek megfelelően kell építeni, miközben védeni kell a zöldfelületeket.

Jövő szerdán kerül a kormány asztalára A magyar építészetről szóló törvényjavaslat 299 paragrafusból áll anyaga, majd a Fidesz-frakció tárgyalja, hogy aztán októberben megkezdődhessen az országgyűlési vitája is – jelentette be Lázár János csütörtökön Veszprémben a XXVII. Országos Főépítészi Konferencián (élő videós közvetítésünk ITT). Az építési és közlekedési miniszter elárulta, az elmúlt évben összesen 5230 javaslatot fogadott be és dolgozott fel a tárcája, miközben egybefoglalta a magyar építészetre és építésgazdaságra vonatkozó joganyagot. A parlamenti vita folyamatában természetesen további szakmai észrevételekre is nyitottak – jelezte.

Lázár János úgy fogalmazott, az elmúlt egy évben a mai korra nem jellemző mélységű és minőségű egyeztetés zajlott le, melynek alapján elkészült a törvényjavaslat. Megköszönte a szakmai szervezetek, a különböző kamarák és társaságok, a főépítészek, építészek közösségének szoros együttműködését, segítéségét. Mint mondta, a beérkezett több mint ötezer javaslat, észrevétel, felvetés ékes bizonyítéka annak, hogy szükség volt az új joganyagra. „Szándékaim szerint az építészek kormányon vannak!” – üzente ezzel kapcsolatban a szakmának. Mint hozzátette, a jogászokon kívül az 1990-es években a bölcsészek, történészek, majd a 2000-es esztendőkben a közgazdászok, üzletemberek formálták az ország képét a végrehajtó hatalomban, s mindenki értékelheti, mit hozott ez hazánk számára. Reményei szerint a 2030-as évekre már látszódnak annak a pozitív hatásai, hogy most az építészek is hozzáférnek az ország irányításához.

„Keveset fogunk építeni, de az marha jó lesz”

A miniszter kitért rá: az építési kerettörvény „kisebb testvére”, az állami beruházások rendjéről szóló törvény már korábban elkészült. A köztársági elnök ennek egyetlen pontját vitatta, azt szeptember 25-étől kezdődően orvosolják a parlamentben, majd ősszel életbe léphet a jogszabály, mely új minőséget hoz az állami beruházások rendjében. „Az átláthatóság, a beruházások tisztítása, az állam érdekeinek jobb és szakszerűbb képviselete a legfontosabb szempontjaink” – ismertette Lázár, rámutatván: miután idehaza minden harmadik beruházás állami, az a törvény is jelentős hatással lesz az építész szakmára.

Ami viszont az építészetről szóló törvényjavaslatot illeti, annak kapcsán kiemelte: az elmúlt évtizedet a mennyiségi építészet határozta meg, ő viszont arra törekszik, hogy a következő évtizedben az állami és a magán építési viszonyokban is a minőségi építészetre helyeződjön a hangsúly. „Az ország megérett a minőségi előrelépésre, arra, hogy szemléletváltáson essen át az építészet, mely más körülményeket garantál. Az építész szakmának marsallbotot szeretnék adni az átalakulásban” – húzta alá. Azt mondta, az új jogszabályban arra törekednek, hogy erősítsék az építészek és „az építész szakma céhét”, a mestereket védjék a kontárokkal szemben, növeljék az építészek szerepét a tervezés mellett a megvalósítás folyamatában, az ország újjáépítésében és berendezésében. „Keveset fogunk építeni, de az marha jó lesz” – foglalta össze közérthetően Lázár János.

A beillesztésről és az illeszkedésről szól a polgári jó ízlés

A miniszter előadásában röviden felvázolta azokat az alapelveket is, melyekre fel akarják építeni a magyar építészet joganyagát. Magyarázata szerint minderre azért van szükség, mert az építészet a jellem, a szellem és az intellektus formálásában, illetve a magyarok önkifejezésében is kiemelt szerepet játszik. „Az ország jobbá tételében, a minőség iránti elköteleződésben, a világról alkotott képben komoly szerepe van az épített környezetnek. Meggyőződésem szerint azt, hogy milyen lesz a 21. századi magyar ember, nagyban befolyásolja az építészet, amiben a mindennapjait éli” – szögezte le. Mindezek tükrében tucatnyi alapelvet fektettek le, melyek segítségével tisztázzák, hogyan tudunk jót és jobban építeni – részletezte.

Az alapelvek között Lázár megemlítette, hogy meg kell teremteni az ökonómia és az ökológia összhangját, azaz egyensúlyba kell hozni a gazdasági érdekeket és a fenntarthatósági, környezettudatossági szempontokat. A kevesebb több mottó mentén környezettudatosabb, svábosabb, hatékonyabb gondolkodást sürgetett. Úgy folytatta, a szükséges és minimális elve mentén nagyon meg kell fontolni, mennyit, mit és hová építünk. Mint mondta, jót és szépet kell építeni, e tekintetben elengedhetetlen a polgári jó ízlés szerepe. Elárulta, a maga részéről azt tartja jó építészetnek, amely illeszkedik oda, ahová készül. „A jó és szép építészetben, a polgári jó ízlésben a beillesztés és az illeszkedés a két kulcsfogalom, ezek a legfontosabb építészi képességek” – vázolta a tárcavezető.

Megvédik a zöldet, irány a barnamező!

Lázár János arra is kitért, személyes véleménye szerint az ország már most is túlépített, ezért nagyon oda kell figyelni rá, hogy megteremtsük az épített és a természeti környezet összhangját. A fejlődés, az újraiparosítás és az urbanizáció mellett sem feledkezhetünk meg a természet megtartásáról, amit többszintű tervtanácsi és főépítészi rendszerrel kíván szavatolni. Hangsúlyozta továbbá, a törvény anyagává tette a zöldterület, a táj védelmét is. Ennek érdekében két fontos javaslat szerepel a jogszabály tervezetében: az egyik, hogy egy településen belül a beépítéssel párhuzamosan nem csökkenhet a zöldfelület aránya, a másik, hogy a települések szélén két épület között legalább 500 méter távolságot kell hagyni. Emellett azt sürgeti, hogy a zöldmezős fejlesztések helyett a barnamezős építkezéseké legyen a prioritás. Ahhoz, hogy megtörténhessen a barnamezős övezetek feltárása és beépítése, a minisztérium felméri és országos kataszterbe foglalja ezeket, s arra fog törekedni, hogy ezek felé terelje a beruházásokat – ígérte.

A miniszter végül kiemelte: a törvényjavaslat egyszerre lokálpatrióta – a helyi szempontokat, a regionális gondolkodást erősítő, a helyi önkormányzatoknak lehetőséget adó – és patrióta is. A küldetése, hogy a magyarok munkájából a magyarok haszna legyen. A cél, hogy új, honi (építés)gazdasági szereplőket hozzon helyzetbe – a külföldiek rovására, még akkor is, ha ez Brüsszelnek vagy nemzetközi üzleti köröknek nem tetszik. „Elmegyünk a falig, vagy ha kell, még tovább is” – üzente ezzel kapcsolatban Lázár János.