Az orosz-ukrán háború 567. napja – FRISSÜL

Immár ötszázhatvanhetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Újabb dróndarabok estek román területre az ukrán folyami kikötőket ért légitámadások során

Újabb, dróndaraboknak tűnő tárgyak estek román területre az ukrán folyami kikötőket ért éjszakai légitámadások alkalmával, a Tulcea megyei Nufarul és Victoria község közötti térségben – közölte szerdán a román védelmi minisztérium.

A több ezer négyzetméteres területen, egy dombon szétszóródott törmeléket egy katonai helikopter pilótái találták meg, akik a 112-es segélyhívóra érkezett lakossági bejelentések nyomán kutatták át a térséget.
Míg a múlt héten a román területen becsapódott drónok – amelyek a minisztérium szerint „olyanok, mint amilyeneket az orosz hadsereg használ” – a határ közvetlen közelében értek földet, szerdán a megyeszékhely Tulcea városától alig 8, az ukrán-román határtól pedig 14 kilométernyire találtak dróndarabokat.
A tárca azt is közölte, hogy az ukrán Reni és Izmajil kikötővárosok elleni újabb orosz dróntámadás idején első ízben küldtek dróntámadások veszélyére figyelmeztető Ro-Alert üzeneteket nyolc határhoz közeli település lakosainak mobiltelefonjára.
„Tárgyak zuhanhatnak le a légtérből. Őrizzék meg hidegvérüket! Keressenek menedéket pincékben vagy polgári védelmi óvóhelyeken. Óvóhely hiányában maradjanak bent a házban, távol az ablakoktól és a külső falaktól. Becsült időtartam: 90 perc” – idézte az éjfél után kiküldött Ro-Alert üzenet szövegét az Agerpres hírügynökség.
Az éjszaka kiküldött figyelmeztetés nem terjedt ki azokra a településekre, amelyek közelében az újabb drón becsapódott.
Az ukrán Izmajil kikötővel szemközt található Plauru faluban, amelynek a területén múlt héten találtak dróndarabokat, a román hadsereg kedden megkezdte két légvédelmi óvóhely építését a polgári lakosság számára.
Marcel Ciolacu miniszterelnök szerdán, még a védelmi minisztérium bejelentése előtt a múlt heti incidenseket kommentálva újságíróknak azt mondta: a helyzet a hatóságok ellenőrzése alatt áll, természetes, hogy óvintézkedéseket hoznak, de nincs ok pánikra.
„Nyugtassuk meg a lakosságot, mert különben mindannyian megőrülünk! Senki sem támadott meg, és nem támad minket. Lepattant néhány alkatrész egy drónról, amelyet az ukrán hadsereg lőtt le. Nem volt benne robbanóanyag, nem történt kár” – idézte az Agerpres a román kormányfőt.
Arra az újságírói felvetésre, hogy egyes információk szerint az első, Plauruban lezuhant drón amerikai lett volna, Ciolacu hangsúlyozta, hogy egy orosz drón maradványáról van szó.
„Hivatalos információink vannak – mind a védelmi minisztériumtól, mind a NATO-tól -, hogy egy orosz drón maradványa volt, robbanóanyag nélkül” – mondta a román kormányfő a múlt heti esetről.

Vlagyimir Putyin: Moszkva és Phenjan erősíteni fogja bajtársiasságát a békéért

Moszkva és Phenjan a bajtársiasság és a jószomszédság megerősítésére törekszik a térség békéje és stabilitása érdekében – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kim Dzsong Un észak-koreai vezető tiszteletére a Vosztocsnij űrközpontban adott hivatalos ebéden.

Az ebéd előtt – de a delegációk körében lefolytatott, mintegy két órán át tartó tárgyalásokat követően – a két vezető négyszemközt is egyeztetett egymással.
Putyin az ebédnél méltatta a két ország történelmi kapcsolatait. Emlékeztett rá: a jó viszonyt az alapozta meg, hogy a szovjet és koreai katonák 1945-ben vállvetve harcoltak a japán militaristák ellen. Felidézte Kim 2019-es vlagyivosztoki látogatását, és azt mondta, a megbeszélések most ugyanolyan, „igazán baráti” légkörben zajlanak, mint akkor. Elmondta, hogy vendégének programja Vosztocsnij mellett az orosz Távol-Kelet más jelentős csúcstechnológiai klasztereinek, ipari vállalkozásainak és innovációs központjainak megtekintését is magában foglalja.
Kitért rá, hogy a két ország 75 éve vette fel a diplomáciai kapcsolatokat és a Szovjetunió ismerte el elsőként a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot. Putyin szerint vendége „szilárdan, magabiztosan folytatja” olyan kiváló államférfiak munkáját, mint amilyen apja és nagyapja, Kim Ir Szen és Kim Dzsong Il volt.
A KNDK vezetője pohárköszöntőjében kifejezte készségét a „stabil és jövőorientált” államközi kapcsolatokat építésére, és ennek alapján az erős állam kiépítésének ösztönzésére mindkét országban, valamint „a valódi nemzetközi igazságosság” megvalósítására. Bizodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a felek között „megbonthatatlan stratégiai együttműködés” alakul ki.
Meglátása szerint olyan időszakban látogatott el Oroszországba, amikor a haladás és a reakció, az igazságosság és az igazságtalanság közötti küzdelem zajlik a világban, és „a független erők közös akaratának és egyesített erejének köszönhetően erőteljesen fejlődik a többpólusú világ kiépítésének folyamata”. Elmondta, hogy Putyinnal megvitatta az európai, valamint a Koreai-félszigeten kialakult helyzetet.
Azt mondta, biztos benne, hogy Oroszország hadserege és népe nagy győzelmet arat „szent küzdelemben a hegemónia és az expanzió illúzióját tápláló gonoszok gyülekezete” felett, és „két fronton fogja magabiztosan bizonyítani a becsület felbecsülhetetlen erényeit – a különleges hadműveletben és az erős állam építésében”.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy a felek nem írtak alá megállapodásokat, és közös közleményt sem fogadtak el. A Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy a kétoldalú együttműködés a két szuverén ország javát szolgálja, és nem irányul senki más ellen. Megjegyezte, hogy az átfogó kapcsolatrendszer magába foglalja egyebek között a haditechnikai együttműködést és a biztonságról folytatott eszmecserét is.
Peszkov hozzátette, hogy Oroszország fenntartja álláspontját az ENSZ-ben a KNDK elleni szankciók kérdésében, de ez nem lehet akadálya az orosz-észak-koreai kapcsolatok fejlődésének.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ugyancsak a Rosszija 1-nek úgy nyilatkozott, hogy Oroszország egyenragú és igazságos együttműködést fog folytatni Észak-Koreával. Mint mondta, Moszkva sosem vezetett be szankciókat Phenjan ellen, és a büntetőintézkedések ügye az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) hatáskörébe tartozik.
Emlékeztetett rá, hogy a KNDK elleni szankciók még egy teljesen más geopolitikai helyzetben születtek, és a legutóbbi ilyen intézkedések megszavazása után mind Oroszország, mind Kína jelezte, hogy újabbakra már nem hajlandó.
Hangsúlyozta: a Nyugat azzal, hogy elutasítja a Koreai-félsziget helyzetének politikai rendezését, meghiúsította saját kísérleteit arra, hogy a BT-ben a KNDK ellen újabb határozatot fogadtasson el. Kifogásolta az arra vonatkozó elképzeléseket, hogy Dél-Koreában és Japánban nukleáris fegyvereket telepítsenek. „Mindenekelőtt azért, mert a Biztonsági Tanács által hozott intézkedésekkel párhuzamosan valamennyi nyugati kolléga azt ígérte, hogy politikai úton fogunk haladni humanitárius kérdések megoldása felé. Ez egy újabb hazugság volt. Becsaptak bennünket, a kínaiakat, és az észak-koreaiakat is” – nyilatkozott a tárcavezető.
Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok a politikai rendezés helyett Dél-Korea, Japán, Nagy-Britannia, Ausztrália és Új-Zéland bevonásával fegyverkezni kezdett.
Lavrov azzal kapcsolatban, hogy nyugati médiaértesülések szerint a két ország fegyvert fog szállítani egymásnak, kijelentette: nem törődik vele, mit ír a nyugati sajtó, különösen azt követően, hogy a nyugati országok „megszegték összes szerződéses kötelezettségüket”, egyebek között azzal, hogy hatalmas mennyiségű szovjet-orosz haditechnikát adtak át Ukrajnának. Rámutatott, hogy ez az úgynevezett végfelhasználási tanúsítványok durva megsértést jelenti, amelyek szerint az eladó beleegyezése nélkül tilos a fegyvereket bárhová továbbküldeni.
Kim Dzsong Un a tárgyalások befejeztével elutazott Vosztocsnijból.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség közölte, hogy az észak-koreai küldöttséget a hivatalos ebéden szibériai és távol-keleti fogásokkal vendégelték meg. Az étlapon kacsasaláta szerepelt szezonális gyümölcsökkel, köztük fügével és nektarinnal, majd kamcsatkai rákkal töltött pelmenyit és fehér amurlevest szolgáltak fel. A meleg fogások – tokhal gombával és burgonyával, és márvány marhaborda sült zöldségekkel – előtt homoktövis-szorbét kínáltak a vendégeknek. A desszert tajgai áfonya volt, fenyőmaggal és sűrített tejjel. Az étkekhez a Krasznodári területen található Gyivnomorszkoje birtok fehér- és vörösborát kínálták.

Kim Dzsong Un: Phenjan támogatja Moszkvát az imperializmus elleni közdelemben

Észak-Korea támogatja Oroszországot az imperializmus elleni küzdelemben – jelentette ki Kim Dzsong Un észak-koreai vezető szerdán a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a Vosztocsnij űrközpontban folytatott megbeszélései elején.

„Tovább akarjuk fejleszteni a kapcsolatokat, mindig is támogattuk Putyin és az orosz kormány döntéseit. Remélem, mindig együtt leszünk az imperializmus elleni küzdelemben és a szuverén állam építésében” – hangoztatta Kim a találkozó nyilvános részén, kamerák előtt.
Mint mondta, Oroszország „szent háborút indított, hogy megvédje állami szuverenitását és megvédje biztonságát a hegemonikus erők ellen”, amelyek szembeszálltak vele. Kifejezte meggyőződését, hogy a találkozó új szintre emeli a két ország együttműködését. A politikát, a gazdaságot és a kultúrát említette meg a tárgyalások témájaként.
Putyin, aki emlékeztetett rá, hogy elsőként a Szovjetunió ismerte el a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, egyebek között arról beszélt, hogy a gazdasági és humanitárius együttműködés aspektusait fogja megvitatni vendégével. Az orosz elnök korábban – újságírói kérdésre válaszolva – azt mondta, hogy minden kérdést sorra vesznek, kapkodás nélkül.
A tárgyalóküldöttségekben helyet kapott mindkét ország külügy- és védelmi minisztere, más magasrangú tisztségviselők mellett. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy a felek nem írnak alá megállapodásokat.
A két vezető az eszmecsere előtt egyebek között megtekintette az Angara nehéz hordozórakéta összeszerelését, valamint indítóállásának építését. Putyin megmutatta Kimnek az általa és más vezető orosz kormányzati tisztviselők által használt Aurus limuzint is.
Az észak-koreai vezető kalauzolásában részt vett Jurij Trutnyev miniszterelnök-helyettes, aki egyúttal elnöki megbízott is a Távol-keleti Szövetségi Körzetben, Jurij Boriszov, a Roszkozmosz vezérigazgatója, és Nyikolaj Nyesztcsuk, az orosz állami űrvállalat földi űrinfrastruktúra-berendezések hasznosításával foglalkozó központjának vezérigazgatója.

A Vosztocsnij űrközpontban találkozott Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un

A távol-keleti Vosztocsnij űrközpontban találkozott szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető.

Az orosz államfő egy hordozórakéta-összeszerelő épület bejáratánál fogadta vendégét. A két vezető az űrközpont megtekintése után ül majd le tárgyalni négyszemközt és a delegációk kíséretében.
Az objektumok körbejárásáról bőséges képanyagban számolt be a Rosszija 24 hírtelevízió. Putyin újságíróknak arra a kérdésére felelve, hogy segít-e majd Oroszország Észak-Koreának, kijelentette:
„Ezért utaztunk el ide. A KNDK vezetője nagy érdeklődést mutat a rakétatechnológia iránt, ők (az észak-koreaiak) az űrkutatást is igyekeznek fejleszteni”.
Az orosz elnök a vendégét üdvözölve örömét fejezte ki amiatt, hogy a látogatás Észak-Korea ” megalakulásának 75. évfordulóján, a nagy felszabadító háborúban aratott győzelem 70. évfordulóján és a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóján valósul meg”.
A vosztocsniji csúcstalálkozó napján az NHK japán hírtelevíziónak tokiói katonai forrásokra hivatkozó jelentése szerint Észak-Korea két ballisztikus rakétát bocsátott fel.
Putyin Vlagyivosztokból repült Vosztocsnijba, Kim Dzsong Un pedig vonattal érkezett az az amuri régióban kiépített űrkomplexumba.
Kim először 2019 áprilisában kereste fel Oroszországot, akkor Vlagyivosztokban járt páncélozott vonatjával.

Megint közel 12 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. szeptember 12-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5629 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5802 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 64 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tájékoztatott szerdán hajlanban az Országos Rendőr-főkapitányság.

Uniós biztos: az EU azon dolgozik, hogy megkönnyítse az ukrán gabonaexportot

Az Európai Unió azon dolgozik, hogy megkönnyítse az ukrán gabonaexportot azon tagállamaiba és a világ azon részeibe, ahol kereslet van rá – jelentette ki Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős uniós biztos kedden az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.

A biztos szerint az Európai Bizottság jelentős összegeket különített el, és támogatást ajánlott fel annak érdekében, hogy az ukrán gabona eljusson oda, ahol szükség van rá.
Hangsúlyozta, hogy az EU a gazdák mellett áll, és az Ukrajnával szomszédos országok gabonapiacai stabilizálódtak az uniós ideiglenes intézkedéseknek köszönhetően. Mint mondta, az Ukrajnával határos országoknak nyújtott támogatás elérte a 156 millió eurót, 70 milliót ebből az összegből Lengyelország, 40 milliót Románia, 26 milliót Bulgária, 16 milliót Magyarország, ötmillió eurót pedig Szlovákia kapott.
Véleménye szerint az Európai Bizottságnak meg kellene hosszabbítania a péntekig érvényben lévő gabonabehozatali tilalmat Ukrajnából erre az öt tagállamra vonatkozóan.
„Ezek az intézkedések hatékonyak, eredményesek és normalizálták az öt tagállam piacát, és egyben segítettek a szolidaritási sávokon keresztül történő export növelésében. Ez a fő érv a hosszabbítás mellett” – jelentette ki.
Győri Enikő, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában felhívta a figyelmet: a kelet-közép-európai régió gazdáinak védelmében korábban bevezetett importtilalmat szeptember 15. után is fenn kell tartani. Ez elengedhetetlen, hiszen a korábban bevezetett szabályok okai ma is fennállnak, miközben az ukrán gabona nem jut el Afrikába és a Közel-Keletre, ahol valóban szükség lenne rá – tette hozzá.
Győri Enikő hangsúlyozta: nem szabad visszatérni a május 2. előtti állapotokhoz, amikor az unió keleti határán lévő tagállamokat elárasztotta az ukrán gabona, komoly piaci zavarokat okozva, ahelyett, hogy eljutott volna oda, ahol arra tényleg szükség volna: Afrikába és a Közel-Keletre.
„Azt kell látnunk, hogy a májusban bevezetett importtilalomnak sem a kiváltó oka, sem a körülményei nem változtak. Tavaly csak Magyarországra 55-ször annyi gabona és olajosmag áramlott Ukrajnából, mint az importliberalizációt megelőzően. Idén pedig körülbelül 66-szor annyi. Ennek egy része még mindig ott van a raktárakban, pedig a szolidaritási folyosón keresztül el kellett volna hagynia a régiónkat. Ráadásul idén kiváló a termés. Mégis hova tegyék azt a gazdák?” – fejtette ki a képviselő.
A fideszes politikus szerint ha Magyarország szolidáris Ukrajnával, a bizottságnak is szolidárisnak kell lennie Magyarországgal.
„Erősítse meg a szolidaritási útvonalat, hogy az ukrán termények elhagyhassák az uniót. Ne játsszon a spekulánsok kezére. Ehhez, ahogy eddig, ezután is minden segítséget megadunk. De a háború árát ne a mi, európai gazdáinkkal fizettessék meg!” – szólított fel a képviselő.

Először számolt be török sorozatvető megsemmisítéséről az orosz katonai szóvivő

Először számolt be T-122-es Sakarya típusú török sorozatvető megsemmisítéséről kedden Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium napi hadijelentését ismertetve.

Azt mondta, hogy a sorozatvetőt a Kupjanszk környékén vívott harcok során lőtték ki. A tábornok szerint az orosz erők a nap folyamán különböző frontszakaszokon kilenc ukrán támadást vertek vissza, és az ukrán fél mintegy 580 katonát veszített. A letöbben, több mint 255-en a Donyeck környékén vívott harcokban estek el.
Konasenkov szerint Zaporizzsja megyében légicsapásokkal, tüzérségi tűzzel és nehézlángszóró rendszerekkel az ukrán fegyveres erők 47. gépesített és 71. hegyivadász dandárjának három támadását hiúsították meg Rabotine és Verbove térségében, 35 ellenséges katonát megölve, és megsemmisítve egyebek között egy harckocsit és hat gyalogsági harcjárművet is, köztük három amerikai gyártmányú Bradley-t.
A frontvonal egészén felszámolt ukrán katonai célpontok között említett meg egyebek között egy vezetési- és megfigyelőpontot, négy lőszerraktárt és egy harckocsit.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden, a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén azt mondta, hogy Ukrajna az ellentámadás kezdete, vagyis a nyár eleje óta 71,5 ezer embert, 543 harckocsit és 18 ezer páncélozott járművet veszített. Az állította, hogy az ellenoffenzíva ennek ellenére nem tud eredményt felmutatni.
A nap folyamán az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos oroszországi régiók több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást.

A román hadsereg légvédelmi óvóhelyeket épít az ukrán határ közvetlen közelében

A román védelmi minisztérium megkezdte a légvédelmi óvóhelyek építését az ukrán határon található, Duna-parti Plauru községben kedden, ahol múlt héten feltehetően az orosz hadsereg által használt, lezuhant drónok darabjait találták meg.

A tárca közleménye szerint a munkálatokat a 10. utászdandár egy ötventagú különítménye végzi húsz munkagéppel. A katonák két, csaknem tíz méter hosszú, két méter széles és másfél méter magas óvóhelyet építenek előregyártott betonelemekből, amelyeket át fognak adni Ceatalchioi önkormányzatának.
Az országos vészhelyzeti bizottság (CNSU) csütörtökön fogadott el határozatot polgári védelemi létesítmények kialakításáról az orosz-ukrán konfliktusövezet közvetlen közelében. A CNSU arról is döntött, hogy a katasztrófavédelem a mobiltelefonokra küldött RO-Alert üzenettel figyelmezteti a lakosságot ha fennáll a veszélye, hogy háborúban álló felek által használt harci eszközök egyes alkatrészei román területre zuhannak.
Az ukrán határ közelében élő, a román média által megszólaltatott lakosok arra panaszkodtak, hogy az orosz hadsereg olykor több órán keresztül dróntámadásokat intéz a Duna túlpartján található, a gabonaexportban jelentős szerepet játszó ukrán folyami kikötők ellen. A román hatóságok még a múlt hét elején is cáfolták, hogy ezek a támadások román területet is veszélyeztetnének, annak ellenére, hogy Kijev határozottan állította, videófelvételei vannak arról, amint a Duna romániai partján csapódott be és robbant fel egy orosz drón.
Bár a román légierő és légvédelem nem észlelt semmit, a védelmi minisztérium végül elismerte, hogy a haditengerészet helyszínre küldött felderítői, akik a helyi hatóságoktól kapott információk alapján átkutatták a térséget, két helyszínen is olyan drónok alkatrészeit találták meg, „amilyeneket az orosz hadsereg használ”.
Klaus Iohannis román államfő határozottan elítélte Oroszországnak az ukrán lakosság és a polgári infrastruktúra elleni ismételt támadásait, beleértve a román határ közelében lévő ukrán dunai kikötők elleni támadásokat is, és úgy értékelte, hogy ezek sértik a nemzetközi jogi normákat, és háborús bűncselekményeknek minősülnek.
A román elnök Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is konzultált, aki a Románia iránti teljes szolidaritásáról biztosította őt, ugyanakkor megállapította: semmi jele annak, hogy a NATO-ra szándékoznának csapást mérni, de a támadások destabilizáló jellegűek, ezért üdvözölte az Egyesült Államok azon döntését, hogy a NATO légügyi politikájának részeként több F-16-os harci repülőgépet telepít Romániába.

Olaf Scholz: az orosz csapatok kivonása nyithatja meg az utat a béketárgyalásokhoz

Az orosz csapatok kivonása nyithatja meg az utat az Oroszország Ukrajna elleni háborújának lezárásól szóló béketárgyalásokhoz – mondta Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben.

A kormányfő a katolikus Szent Egyed közösség nemzetközi békekonferenciáján a beszédét követő fórumon egy résztvevő azon kérdésére, hogy nem kellene-e jobban szorgalmazni a tűzszünetet Ukrajnában, elmondta, hogy nem lenne elfogadható, ha egy tűzszünet „legitimálná a rablóhadjáratot”.
Az a tény, hogy Oroszország megszállta Kelet-Ukrajna egy részét, nem vezethet ahhoz, hogy a szomszédos országtól katonai erővel elvett terület „örökre Oroszországé marad”.
Ezért a tűzszünethez és a béketárgyalásokhoz elengedhetetlen az a belátás Moszkva részéről, hogy „a csapatok kivonásáról is szó van”. Ebben az esetben megnyílik a lehetőség a tárgyalásokra, amelyeken „az ukrán kormány részt is vesz, ebben biztos vagyok” – húzta alá Olaf Scholz.
Hozzátette: nem szabad elhinni a „meséket”, amelyek szerint Kijev és Moszkva röviddel az orosz támadás megindítása után már egy kidolgozott békeszerződésről tárgyalt, de az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia megakadályozta a megállapodás megkötését. Tárgyalások valóban zajlottak, de nem voltak sikeresek, mert az orosz elnök csak kihasználta a tárgyalásokkal töltött időt, hogy a Kijev elleni művelet kudarca után átszervezze csapatait és újabb támadást indítson, ezúttal Kelet-Ukrajna ellen – fejtette ki a német kancellár.
Olaf Scholz a pódiumbeszélgetés előtt elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy valószínűleg egész Európában nincsen senki, aki erősebben kívánná a békét, mint bárki Ukrajnában, de óvakodni kell „a látszatmegoldásoktól, amelyek csak a nevükben hordozzák a békét”, mert „a béke szabadság nélkül elnyomás, igazságosság nélkül pedig diktátum”.
Arról is szólt, hogy kormánya közreműködésével sikerült megnyerni a közös gondolkodásra számos fontos afrikai, ázsiai és latin-amerikai országot, köztük Kínát, Indiát, Egyiptomot, Szaúd-Arábiát és Brazíliát, amelyekkel Németország együtt dolgozik az úgynevezett ukrán békeformula továbbfejlesztésén és a békés rendezés alapelvein. Ez a munka az Ukrajna elleni orosz háborúval kapcsolatos felfogások, megközelítések különbözősége miatt is „nem könnyű, erőfeszítést és időt igényel”, holott „időnk valójában nincsen, mert Oroszország mindeközben továbbra is bombáz, gyilkol és kínoz Ukrajnában” – mondta Olaf Scholz.

A lengyel kormány az ukrán gabonafélék behozatali tilalmának meghosszabbítására szólította fel Brüsszelt

A lengyel kormány kedden elfogadott határozatában arra szólította fel az Európai Bizottságot (EB), hogy hosszabbítsa meg az ukrajnai gabonafélékre vonatkozó, szeptember 15-én lejáró behozatali tilalmat – közölte honlapján a varsói miniszterelnöki hivatal.

A határozatban az ukrán búza, kukorica, repce és napraforgómag behozatali tilalmának meghosszabbításáról van szó. A kormány szorgalmazza továbbá, hogy az EB tegyen azonnali lépéseket a Lengyelországban és az Európai Unió más tagállamaiban tevékenykedő helyi termelők „stabil és hatékony működését biztosító megoldások kidolgozására”.
Amennyiben az EB a behozatali tilalmat nem hosszabbítja meg, Lengyelország nemzeti hatáskörben állítja le az ukrán gabonaimportot – áll a határozatban. Az embargó addig marad hatályban, amíg az agrártermékek terén nem rendeződnek az lengyel-ukrán kapcsolatok – teszik hozzá.
A közleményben emlékeztetnek: Lengyelország több hónapja együttműködik Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és Bulgáriával a gazdák érdekeinek védelmében az EB-vel szemben. Az öt ország fellépésének köszönhető, hogy az EB egyelőre szeptember 15-ig importtilalmat vezetett be – teszik hozzá.
A keddi kormányülés előtt Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes, a lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke a sajtónak elmondta: Varsó kész arra, hogy támogassa Ukrajnát a háború idején, valamint a háború utáni újjáépítésben is. „Egyúttal szem előtt kell tartanunk állampolgárainkat, mezőgazdaságunkat, vidékünket is. Ezt meg kell, hogy értsék ukrán barátaink” – fűzte hozzá Kaczynski.
Piotr Müller kormányszóvivő a PAP hírügynökségnek nyilatkozva megerősítette: Lengyelország szeptember 15. után is lehetővé teszi az ukrán gabona tranzitját a nyugat-európai és afrikai országokba.”Ezt viszont úgy valósítjuk meg, hogy a gabonát ne lehessen eladni Lengyelország területén” – húzta alá Müller.
Az öt, Ukrajnával szomszédos országra vonatkozó, ukrán agrártermékeket érintő uniós behozatali tilalom esetleges meghosszabbításának témája kedden az Európai Parlament napirendjén szerepel, az ügyben EB-döntés is várható.
Robert Telus lengyel mezőgazdasági miniszter múlt szerdán megerősítette Varsó álláspontját, mely szerint az intézkedést meg kellene hosszabbítani az év végéig.

Putyin: Washingtonnak rá kell vennie Zelenszkijt, hogy ne gátolja a tárgyalásokat

Ha az Egyesült Államok szerint Ukrajna készen áll a rendezési tárgyalásra, akkor törölni kell Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendeletét, amelyben ezt megtiltotta magának – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Vlagyivosztokban a Keleti Gazdasági Fórumon.
„Ami a tárgyalási folyamatot illeti, ha az Egyesült Államok úgy véli, hogy Ukrajna kész a tárgyalásokra, akkor vonja vissza Ukrajna elnökének rendeletét, amely megtiltja a tárgyalások folytatását” – mondta.
Putyin Antony Blinken amerikai külügyminiszternek arra a kijelentésére reagált, miszerint Ukrajna kész a tárgyalásokra, és el is kezdi őket, ha majd Putyin kész lesz erre, de egyelőre nincs jele annak, hogy ő „bármilyen érdeklődést mutatna a konstruktív diplomácia iránt”.
Zelenszkij október elején – válaszul négy ukrajnai régió elcsatolására – hagyta jóvá az ukrán nemzetbiztonsági tanács határozatát, amely szerint Ukrajna mindaddig elutasítja az Oroszországgal való tárgyalást, amíg annak Putyin az elnöke.
Az orosz elnök Vlagyivosztokban megismételte, hogy Oroszország nem hagyhatja abba a harcot, amíg Ukrajna folytatja ellentámadását. Azt mondta, hogy ahogy az ukrán hadsereg kazettás lövedékekkel való ellátása nem változtatott a harctéri helyzeten, ugyanúgy nem fog az F-16-os harci gépek szállítása sem.
Putyin úgy vélekedett, hogy az amerikai elnökválasztásig a washingtoni vezetésnek valamilyen eredményt fel kell mutatnia az ukrajnai háborúban, és nem számol az ukrán emberveszteségekkel. Hozzátette, hogy a jelenlegi ukrán vezetés sem sajnálja polgárait.
Az orosz elnök megítélése szerint Washington oroszellenes politikájának vektorán nem fog változtatni az elnökválasztás, bárki legyen is a nyertes. Putyin szerint mindazokat, akik jó baráti és üzleti kapcsolatokat akarnak kiépíteni Oroszországgal, vagy osztják az orosz álláspontot, mindenekelőtt a hagyományos értékek megőrzése tekintetében, elnyomják Amerikában.
„A jelenlegi hatóságok az amerikai társadalmat oroszellenes hangnemre és szellemre hangolták. Ez a lényeg. Megtették ezt, és most már nagyon nehéz lesz nekik ezt az egész hajót valahogy más irányba fordítani – ez az első. Másodszor: Oroszországra állandó ellenfélként, sőt ellenségként tekintenek, ezt beleverik az egyszerű amerikaiak fejébe, és ez rossz, mert ez áthangolja a társadalmat” – mondta.
Hangot adott álláspontjának, miszerint az, ami az újraválasztására törekvő Donald Trump volt elnökkel történik, „egy politikai rivális üldözése politikai indítékokból”. Azt mutatja, hogy az amerikai rendszer „rothadt”, és a politikai verseny tisztességtelen. Ennek az Egyesült Államok és a világ előtti lelepleződése Putyin szerint hasznos Oroszország számára, mert megmutatja, hogy ki az, aki ellene harcol.
Egy újabb mozgósítás lehetőségével kapcsolatban azt, mondta, hogy az elmúlt hat-hét hónap során 270 ezer ember szerződött önként a fegyveres erőkhöz, ami napi 1000-1500 olyan jelentkezőt jelent, aki tudatában van annak, hogy a frontra kerül, és életét veszítheti. Emlékeztetett arra, hogy a tavaly őszi részleges mozgósítás alkalmából 300 ezer embert hívtak be.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke szeptemben 3-án 280 ezer idén leszerződött katonáról tett bejelentést.
Más témákról szólva Putyin a fórumon egyebek között kijelentette, hogy Oroszország és Kína nem katonai szövetséget, hanem barátságot köt népei érdekében.
A Moszkva és Jereván között kiéleződött ellentéteket érintve rámutatott, hogy az örmény kormány lényegében elismerte Azerbajdzsán szuverenitását Hegyi-Karabah felett. Leszögezte, hogy Oroszországnak nincsenek problémái Örményországgal, és valószínűtlennek nevezte, hogy fordulat következett volna be Örményország és az Egyesült Államok kapcsolataiban.
Az Ukrajna elleni háború miatt Oroszországból eltávozott emberekkel kapcsolatban jó tendenciának nevezte a visszatérésüket. Putyin becslésekre hivatkozva azt mondta, hogy a kultúra 160-170 olyan ismert művelője hagyta el az országot, aki nem ért egyet a hivatalos irányvonallal. Úgy vélekedett, hogy jobb viszont, ha ők inkább külföldön dolgoznak, minthogy Oroszországban „csöpögtessenek az agyakba” és népszerűsítsenek a hagyományostól eltérő értékeket.
Putyin azt mondta, nem világos számára, hogy Anatolij Csubajsz, a Rosznano volt vezetője miért bujkál Izraelben, utalt rá ugyanakkor, hogy a cégnél nagy pénzügyi hiányra bukkantak. Arkagyij Volozsról, a Yandex orosz multinacionális informatikai vállalat társalapítójáról azt mondta, a nyilatkozatai arra utalnak, hogy külföldön akarja tartani az üzletét és a vagyonát. Putyin megjegyezte: lehet, hogy Volozs jól él Izraelben, de az embereknek általában hálásnak kellene lenniük az országuknak, ahol sikeressé váltak.

Katonai pompával fogadták az észak-koreai vezetőt egy orosz vasúti határállomáson

Díszegység, katonazenekar és Alekszandr Kozlov, az orosz természeti erőforrások minisztere fogadta Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt a távol-keleti Tengermelléki terület Haszan vasúti határállomásán – erről a tárcavezető Telegram-csatornáján kedden jelent meg videófelvétel.

„Az Oroszországi Föderáció és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság között 75 éve erős a barátság. Mindezen évek alatt nem csak szomszédként, hanem közeli harcostársként is támogatjuk és segítjük egymást” – írta a Telegramon Kozlov, aki az orosz-észak-koreai kormányközi bizottság elnöke.
A sötét napszakban történt találkozóról készült videón az látszik, hogy vonat érkezik az állomásra, Kim kiszáll, kezet fog Kozlovval, akivel vörös szőnyegen vonul be az állomás épületébe. A felvételen látható sok, a helyszínt biztosító, fekete öltönyös észak-koreai biztonsági ember.
Oleg Kozsemjako, a Tengermelléki terület kormányzója közölte, hogy Kim még hétfőn érkezett meg Haszan állomásra, ahol Kozlov tárgyalásokat folytatott vele. Kozsemjako is a régi baráti kapcsolatokra hivatkozott, és úgy vélekedett, hogy nagyszerű együttműködési kilátások vannak a mezőgazdaság, az építőipar, a turizmus és más területeken, valamint hogy lehetőség nyílik a tisztségviselők közötti személyes kapcsolatok építésére.
A Rosszija 1 televízió szerint a vonat kedd reggel „teljes titokban” haladt át a haszani állomáson, Usszurijszkban pedig a mozdony személyzetét lecserélték, mielőtt a transzszibériai útvonalon elindult nyugat felé. A TASZSZ orosz állami hírügynökség az észak-koreai sajtó által közölt fotók alapján azt írta, hogy az észak-koreai delegáció tagja mások mellett a külügyminiszter, a Koreai Munkapárt Központi Katonai Bizottságának alelnöke és a Központi Bizottság katonai osztályának vezetője.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „a napokban” fogadja Kimet, de sem a találkozó helyszínét, sem időpontját nem nevezte meg. Elmondta, hogy mindkét ország védelmi minisztere tagja lesz a delegációnak, és nemmel válaszolt arra arra a kérdésre, hogy a két tárcavezető között lesz-e külön megbeszélés.
Az RBK hírportál az orosz küldöttségtől származó értesülésre hivatkozva azt írta, hogy Kim Putyinnal szerdán, Szergej Sojgu védelmi miniszterrel pedig szombaton tárgyal majd.
Kim 2019 áprilisában járt Vlagyivosztokban páncélozott vonattal. 2011-es hivatalba lépése óta az volt az első oroszországi látogatása.
Szergej Sojgu júliusban felkereste Phenjant, ahol a koreai háború befejezésének 70. évfordulója alkalmából tartott rendezvényeken vett részt, felkeresett egy haditechnikai kiállítást, és átadta Kimnek Putyin üzenetét.

Az ukrán gabonabehozatal tilalmának meghosszabbítását követelik és blokáddal fenyegetnek a román gazdaszervezetek

Az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó, szeptember 15-én lejáró uniós behozatali korlátozások meghosszabbítását követelik a román gazdaszervezetek, kilátásba helyezve, hogy eltorlaszolják a konstancai kikötőt és a határátkelőket, ha követeléseiket nem teljesítik.

Az ország vezetőihez intézett, a román lapok által kedden közzétett nyílt levelükben rámutatnak, hogy Románia Lengyelországgal, Magyarországgal, Bulgáriával és Szlovákiával együtt rendkívüli engedményeket tett a háború által sújtott ukrán gazdák támogatása és a világ élelmiszer-biztonságának megőrzése érdekében, de az Ukrajnából exportált mezőgazdasági termékek 95 százaléka az Európai Unióban maradt súlyos piaci zavarokat okozva.
Szerintük Románia hatalmas áldozatokat hozott azáltal, hogy az Európai Unióba érkezett ukrán mezőgazdasági termékek 65 százalékának behozatalát és tranzitját segítette, és emiatt a romániai gazdák 45 százaléka fizetésképtelenné vált, mivel annyira lement a gabonafélék és olajos növények felvásárlási ára, hogy nem tudja a korábbi vetéssel kapcsolatos adósságait törleszteni.
A gazdák szerint a beígért ellenőrzések a tranzitmennyiség növelésének „erőltetése” közepette elmaradtak, így ha valóban a jelenlegi 2-ről havi 4 millió tonnára fogják emelni az országon áthaladó ukrán mezőgazdasági termékek mennyiségét, anélkül, hogy meghosszabbítsák az importkorlátozásokat, az nagyon sok román gazda csődjét fogja eredményezni, mert annyira leveri az árakat, hogy képtelenek lesznek terményeiket értékesíteni.
A román államfőnek, miniszterelnöknek, az Európai Bizottság elnökének, az uniós mezőgazdasági biztosnak, a bukaresti kormány tagjainak és a román EP-képviselőknek címzett nyílt levelet aláíró négy gazdaszervezet azt követeli, hogy a háború végéig hosszabbítsák meg az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó uniós behozatali korlátozásokat, állítsák vissza a 2022. január elsején érvényes vámszabályokat, szigorítsák az ellenőrzést az Ukrajnából érkező szállítmányok zárolása és útvonala terén.
Amennyiben uniós szinten nem születne döntés az gabonaimport tilalmának meghosszabbításáról, a román gazdaszervezetek a magyar és lengyel mintára történő egyoldalú intézkedések meghozatalát követelik a bukaresti kormánytól. Ha követeléseik nem teljesülnek a román mezőgazdasági termelők többsége be fogja szüntetni a munkát, és blokád alá vonja a (konstancai) kikötőt és az ország valamennyi határátkelőjét – zárul a román gazdaszervezetek nyílt levele.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine