Az orosz-ukrán háború 566. napja – FRISSÜL

Immár ötszázhatvanhatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Vlagyimir Putyin: hiba volt tankokat küldeni Budapestre és Prágába

Hibás politika volt tankokat küldeni 1956-ban Magyarországra és 1968-ban Csehszlovákiába – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Vlagyivosztokban, a Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén.

„Régóta elismertük, hogy a Szovjetunió politikájának ez a része helytelen volt, és csak feszültséghez vezetett. A külpolitikában nem szabad semmi olyat tenni, ami egyértelműen ellentétes más nemzetek érdekeivel. De éppen ez az a gereblye, ezek azok a gereblyék, amelyekre a vezető nyugati országok, elsősorban az Egyesült Államok ma rálépnek” – hangoztatta Putyin.
Az orosz államfő ezzel a kijelentésével a moderátornak arra a megjegyzésére reagált, hogy több ország, köztük Magyarország és Csehország szerint Oroszország a szovjet korszakban gyarmatosítóként viselkedett, amikor csapatokat vezényelt ezen országok fővárosába.
Azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok „nyomást gyakorol a szövetségeseire, a partnereire.”
„Nekik nincsenek barátaik, csak érdekeik vannak. Ez az ismert brit képlet folytatása” – hangoztatta Putyin.
Az 1956-os magyarországi események oroszországi értékelése idén szeptemberben ismét a közfigyelem középpontjába került a 11. osztály számára kiadott új tankönyv miatt, amelyben egy tematikus blokkban, a ledöntött budapesti Sztálin-szobor fejét ábrázoló fotó alatt a következő aláírás szerepel: „a fellázadt radikálisok, akik között nem kevesen voltak még a fasiszta Magyarország fegyveres alakulatainak egykori harcosai közül, a felkelés során nemcsak a szovjet emlékművek és szimbólumok elleni vandalizmussal, hanem a Magyar Dolgozók Pártja képviselői, a rendfenntartók és családtagjaik nagy számban történt meggyilkolásával is +kitüntették magukat+. Még a különlegesen védett létesítményeket őrző sorkatonák is vadállati mészárlás áldozatai lettek.”

Közel 12 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. szeptember 11-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5653 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5993 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 81 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

G20-csúcs – Az ukrajnai háború befejezésének elősegítésére kérte Kínát a brit miniszterelnök

Rishi Sunak brit miniszterelnök hétfőn közölte, hogy felkérte a kínai kormányt az ukrajnai háború befejezésének elősegítésére.

Sunak, aki a londoni alsóház képviselőit tájékoztatta a húsz legnagyobb fejlett és feltörekvő ország alkotta G20-csoport Újdelhiben tartott hétvégi csúcstalálkozójáról, elmondta: a rendezvényen találkozott Li Csiang kínai kormányfővel, akinek hangsúlyozta a stabilitás és a nemzetközi jog fenntartásának fontosságát, mivel ez alapozza meg a stabil kapcsolatokat.
Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, a világ második legnagyobb gazdasága, a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, emellett egyre nagyobb befolyása van más országokra, különösképp Oroszországra – fogalmazott hétfő esti parlamenti beszédében a brit miniszterelnök.
Rishi Sunak elmondta: mindezek alapján a kínai kormányfőhöz intézett üzeneteinek egyike úgy szólt, hogy Kínának latba kell vetnie befolyását, és fel kell szólítania Oroszországot az Ukrajna elleni agresszió befejezésére.
A brit miniszterelnök elmondta ugyanakkor azt is, hogy Li Csianggal tartott megbeszélésén teljesen elfogadhatatlannak nevezte a brit demokrácia meggyengítésére tett kísérleteket, és közölte a kínai kormányfővel, hogy London soha nem fogja ezt eltűrni.
Rishi Sunak e kijelentésével arra utalt, hogy a Scotland Yard terrorellenes ügyosztálya – mint a hétvégén kiderült – még márciusban őrizetbe vett két embert az államtitkok védelméről intézkedő törvény megsértésének gyanújával. Kormányforrásokból származó hivatalos brit sajtóbeszámolók szerint a rendőrség azt gyanítja, hogy az őrizete vett – eddig meg nem nevezett – két fiatal férfi közül legalább az egyik Kína javára végzett kémtevékenységet.
Az illető az idézett kormányilletékesek szerint kapcsolatban állt a kormányzó Konzervatív Párt több olyan magas beosztású képviselőjével, akik munkájuk révén titkosított vagy „rendkívül kényes” információk birtokában vannak.
Közéjük tartozik Tom Tugendhat, a brit belügyminisztérium nemzetbiztonsági ügyekért felelős államtitkára és Alicia Kearns, a londoni alsóház külügyi bizottságának elnöke.
Hétfő esti alsóházi tájékoztatóján Rishi Sunak felidézte, hogy a brit kormány a nemzetbiztonság erősítése végett nem engedélyezi Kína részvételét olyan kritikus területek fejlesztési programjaiban, mint az atomenergia-termelés, a félvezetőgyártás, valamint az 5G mobiltelefon-hálózat kiépítése.
Az ukrajnai háború kapcsán a brit miniszterelnök elmondta: London adatai szerint Oroszország egyetlen hónap alatt 270 ezer tonna ukrán gabonát semmisített meg. Ez a mennyiség egymillió ember egyévi élelmezésére lett volna elegendő – hangsúlyozta a képviselőknek tartott tájékoztatóján Rishi Sunak.
Hozzátette: a vonatkozó hírszerzési adatok titkosításának feloldása nyomán elmondhatja az alsóház tagjainak azt is, hogy az orosz haderő augusztus 24-én több rakétával támadást intézett egy civil teherhajó ellen a Fekete-tengeren.
Mindez mutatja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök milyen keserves helyzetben van – fogalmazott hétfő esti alsóházi beszámolójában a brit kormányfő.

Kreml: nem lehet közvetítő a német kancellár és a francia elnök

Mind Olaf Scholz német kancellár, mind Emmanuel Macron francia elnök elvesztette az esélyét arra, hogy közvetítő lehessen az ukrajnai konfliktus rendezésében, mivel feladta önállóságát – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn az Izvesztyija című lapnak adott interjúban.

„Nyilvánvaló, hogy mind Macron, mind Scholz úr továbbra is szeretne legalább valamiféle látszatközvetítői szerepre pályázni, ám de facto ez a lehetőség számukra gyakorlatilag megszűnt. Hiszen elvesztették a szuverenitásukat ebben az egész történetben” – fogalmazott a Kreml szóvivője.
Peszkov szerint ez a két vezető „jobban szeret egyértelműen a Washingtonban meghozott döntéseknek a farvizén evezni”, akár saját és népük kárára is. Hozzátette ugyanakkor, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „soha nem zárta ki a párbeszéd folytatásának lehetőségét az európai vezetőkkel is”.
Nem engedhetjük meg, hogy egy nacionalista irányultságú rezsim jöjjön létre és erősödjön meg határainkon. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy NATO-rakétákat és NATO katonai infrastruktúrát telepítsenek néhány kilométerre a határainktól” – mondta,
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a közvetítők fontosak lehetnek-e a konfliktus megoldása szempontjából, Peszkov úgy vélekedett, hogy nem szabad elzárkózni a közvetítéstől, és ha valaki hasznos tud lenni, „azt csak üdvözölni lehet”.
Az RBK televíziónak adott interjújában azt mondta, hogy Oroszországnak jelenleg nincsenek csatornái a Nyugattal folytatandó párbeszédre, és úgy vélekedett, hogy ez a dialógus jelenleg amúgy is haszontalan lenne, mert nem lehet semmilyen módon hatni a nyugati országokra, amelyek most nem hajlandók érveket elfogadni.
„Hiány van ott olyan vezetőkből, akik készek túllépni az észak-atlanti szövetségben kialakított parancsuralmi rendszeren. De a dolgok idővel változnak. Reméljük, hogy idővel létrejönnek a feltételei a párbeszéd újrafelvételének” – nyilatkozott.
„De a lényeg az, hogy számunkra most nem az Európával való kapcsolatok kialakítása az elsődleges feladat, hanem a magunk elé kitűzött feladatok teljesítése mind a +különleges hadművelet+, mind pedig országunk belső fejlődése tekintetében” – hangsúlyozta.
Megjegyezte, hogy „vannak még Európában olyan erők, amelyek megőrzik a politikai józanságot, de sajnos kevesen vannak”.
Vlagyivosztokban újságíróknak nyilatkozva Peszkov valótlannak minősítette Antony Blinken amerikai külügyminiszternek azt az állítását, miszerint Ukrajna kész a tárgyalásokra, Putyin pedig nem. Emlékeztetett rá, hogy az orosz fél volt az, amely tavaly márciusban erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy „megszülessen egy dokumentum” – a béketerv -, és nem az orosz fél hagyta el akkor a tárgyalóasztalt. Felhívta a figyelmet arra, hogy Putyin sokszor kifejezte készségét a tárgyalásokra és arra, hogy politikai és diplomáciai eszközökkel érje el céljait.
Hozzátette, hogy a tárgyalásoknak számolniuk kell a tavaly március óta kialakult realitásokkal, vagyis azzal hogy Oroszország azóta „ezen új régiók lakosságának akaratából” új területeket csatolt magához. Az RBK-nak kijelentette, hogy jelenleg nincsenek meg a feltételei az Ukrajnával folytatandó béketárgyalások felújításának sem.
Úgy vélekedett, hogy az amerikai elnökválasztás nem hoz majd fordulatot az Egyesült Államok külpolitikájában, mert ennek állandó együtthatói, amelyeket „a Washington által vezetett európaiak most a saját bőrükön éreznek, nem fognak megváltozni”.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve 11 ukrán támadás visszaveréséről számolt be, és azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők vesztesége az elmúlt nap folyamán meghaladta a 670 főt. A tábornok szerint a Zaporizzsja megyei Rabotine környékén légi- és tüzérségi csapásokkal, valamint nehézaknavetőkkel verték vissza az ukrán 47. gépesített dandár támadását, amely mintegy 145 katonát, két harckocsit, három járművet, egy brit gyártmányú Stormer HVM légvédelmi rakétarendszert, egy amerikai gyártmányú M109 Paladin önjáró löveget, valamint egy M119-es, egy Mszta-B és egy D-20-as tarackot veszített.

Kreml: Észak-Korea vezetője hamarosan Oroszországba látogat

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető a következő napokban hivatalos látogatást tesz Oroszországban – közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálata.

„Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívására Kim Dzsong Un, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság államügyeinek elnöke az elkövetkező napokban hivatalos látogatást tesz az Oroszországi Föderációban” – áll a közleményben.
Korábban a Bloomberg amerikai hírügynökség az orosz Távol-keleti Szövetségi Körzet egy meg nem nevezett tisztségviselőjére hivatkozva azt írta, hogy a két vezető szerdán találkozhat egymással.
Putyin hétfőn Vlagyivosztokba érkezett a Keleti Gazdasági Fórum alkalmából. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ezt megelőzően közölte: nem szerepel a tervek között, hogy a két vezető ennek a rendezvénynek az alkalmából folytat majd megbeszélést.
Peszkov hétfőn Vlagyivosztokban a Rosszija 1 televíziónak azt mondta, hogy Putyin „a napokban találkozhat” Kimmel, és mind a küldöttségek részvételével, mind négyszemközt tárgyal majd észak-koreai vendégével, akinek tiszteletére hivatalos vacsorát is tervez adni. A szóvivő azt mondta, hogy a felek „elsősorban a kétoldalú kapcsolatokról tárgyalnak majd”.
„A KNDK a szomszédunk. És természetesen, mint minden szomszéddal, kötelességünknek tartjuk, hogy jó, kölcsönösen előnyös kapcsolatokat alakítsunk ki vele. Most ezt tesszük, és ezt teszi Putyin orosz elnök nagyon következetesen” – mondta Peszkov.
Kim 2019 áprilisában már járt Vlagyivosztokban a páncélvonatján. 2011-ben történt hivatalba lépése óta az volt az első oroszországi látogatása. Hírügynökségi jelentések szerint hétfőn is vonattal indult el Vlagyivosztok irányába.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter júliusban Phenjanban járt, ahol a koreai háború befejezésének 70. évfordulója alkalmából megtartott rendezvényeken vett részt, felkeresett egy haditechnikai kiállítást, és Kimnek átadta Putyin üzenetét.
A dél-koreai hírszerzés szeptember 4-én azt az értesülést közölte, hogy Sojgu Észak-Koreával és Kínával közös haditengerészeti gyakorlat megtartását javasolta az észak-koreai vezetőnek. Erre reagálva a moszkvai katonai tárca vezetője aznap kijelentette, hogy Oroszország minden szomszédjával tarthat közös katonai manővereket, ami alól Észak-Korea sem kivétel.
„Mindenkivel tárgyalunk erről, beleértve a KNDK-t is. Miért ne? Ők a szomszédjaink” – fogalmazott Sojgu.
„Jobb békében és harmóniában élni a szomszédjainkkal, különösen egy ilyen szomszéddal, amellyel elég sok minden köt össze bennünket, mind a történelemben, mind az életben” – tette hozzá.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine