Lázár János: három új híd épül a térségben, Makó mintaváros lesz

Négysávos lesz az algyői Tisza-híd Hódmezővásárhely és Szeged között, megerősítik a Maros-hidat Kiszombor és Makó között, Magyarcsanádnál pedig újjáépítik a korábban lerombolt Szent Gellért hidat. Ezek a fontos nagyberuházások nemcsak a közlekedési rendszert fejlesztik, de segítenek a térségben rejlő gazdasági lehetőség kiaknázásában – mondta el a Rádió 7 szerdai Közös Nevezőjében Lázár János.

Az építési és közlekedési minisztert, a térség országgyűlési képviselőjét a műsorban először az algyői Tisza-híd kétszer kétsávossá bővítéséről kérdezték, amely hatalmas segítséget jelenthet majd a Vásárhely és Szeged között közlekedők számára. Lázár János emlékeztetett: tavaly a háború és a szankciók miatt súlyos döntésekre volt szükség több ezer beruházás felfüggesztésével, most viszont végre újra elő lehet venni ezek közül néhány tucat, rendkívül fontos projektet. Ezek közé tartozik az algyői híd is. Mint kiemelte, olyan rendszerben gondolkodik a kormány, amelynek célja, hogy új gazdasági övezetet hozzon létre a Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc háromszögben.

Százmilliárdos beruházással négysávosítják az algyői Tisza-hidat

„Debrecen lesz a vidék fővárosa, és Magyarország második fővárosa. Miután Debrecen fejlesztése stratégiai célkitűzésünk, ezért a most jóváhagyott, újraindítandó beruházások nagy része Debrecennel összefüggésben van. Nagyon fontos kérdés lesz, hogy hogyan tudjuk a munkaerőt ráhordani Debrecenre, és ezért a Debrecent megközelítő úthálózatnak a fejlesztése központi kérdés” – emelte ki. Ennek része az M4-es építése, amely halad Budapest, Szolnok, Törökszentmiklós, Karcag, Püspökladány és Berettyóújfalu irányba, valamint a Nyíregyháza–Debrecen összeköttetés erősítése, a vasúti és a közúti hálózat korszerűsítése.

„A kormány eldöntötte, hogy egyfajta Szeged–Debrecen hidat létesít. Az algyői Tisza-híd tehát nemcsak Szeged és Hódmezővásárhely között fontos közlekedési eszköz, hanem Szeged és Debrecen összefüggésben kell értelmezni, mert azt szeretnénk, hogy könnyű legyen eljutni Szegedről Békéscsabáról Debrecenbe, és erősödjön a gazdasági összeköttetés is. Nagyon nagy kihívás Debrecen és Békéscsaba összekötése, Békéscsabától a 47-esnek a négysávosítása. Az első lépésben négysávosítjuk a Tisza-hidat is Szeged és Vásárhely között” – árulta el.

Mint mondta, 2022-ben naponta 17 és fél ezer jármű közlekedett a hídon, melyet az utóbbi öt évben hatvanszor kellett részben vagy egészben korlátozni a forgalom elől a felújítások miatt. A következő évek nagy beruházása ezt azt áldatlan állapotot szüntetheti meg. Ez már csak azért is fontos, mert Lázár János szerint Hódmezővásárhely és Szeged rövid időn belül ikervárossá válik annak minden társadalmi, politikai és gazdasági következményével. Ezért elengedhetetlen, hogy könnyebb legyen a két város között a közlekedés, a sikertörténet tram-train mellett autóval és autóbusszal is. A híd megtervezése már önmagában hatalmas feladat, többmilliárdos munka, már kiírták a kiviteli tervre vonatkozó közbeszerzési eljárást – jelentette be.

„Két lehetőségünk van. Az egyik, hogy alapos műszaki vizsgálat után a meglévő hidat valamelyest visszabontjuk, és erre építünk egy új struktúrát, két sávot, és mellé egy új hidat húzunk fel két sávban. Amennyiben viszont a műszaki vizsgálatok során az derül ki, hogy ez a híd ma már nagyon elhasználódott, akkor le kell bontanunk az egészet, és egy új négysávos hidat kell építenünk. Ez egy 100 milliárd forintos nagyságrendű beruházás lesz” – fejtette ki a miniszter. Hozzátette, alaposan meg kell tervezni a fejlesztést, mindent körül kell járni, hiszen a vasútvillamossal vetekedő jelentőségű beruházás történik majd a következő években, amely jelentősen felgyorsítja a Szeged és Debrecen közötti közlekedést. Fontos perceket fog jelenteni, hogy dupla sávon, 90 km/h-val lehet majd közlekedni a hídon, és előremutató az is, hogy új négysávos út létesül Békéscsaba és Debrecen között, az ország keleti határa mellett.

Hozzáfűzte még, a beruházás keretében teljes lesz a kerékpárút Szeged és Hódmezővásárhely között, illetve korszerűsítik az algyői híd lábától a nagyfai büntetés-végrehajtási intézethez vezető utat is.

Elhárulnak a fizikai akadályok, élénkülhet a gazdasági együttműködés a romániai megyékkel

A Közös Nevezőben ezt követően arról kérdezték Lázár Jánost, hogy döntés született új magyar–román határátkelőhely létesítéséről Magyarcsanád és Csanád között, amelynek kapcsán sor kerül a magyarcsanádi Szent Gellért híd újraépítésére. A tárcavezető hangsúlyozta, régóta dolgozik a dél-alföldi régió megközelíthetőségének javításán, így a Szeged–Szabadka vasúti összeköttetésen, a vasútvillamoson Hódmezővásárhely és Szeged között, de támogatta tíz éve az M43-as megépítését is, most pedig közlekedési miniszterként azon dolgozik, hogyan lehetne feltárni az ország keleti határa melletti gazdasági és munkaerő-tartalékot. A tervek között említette, hogy Pécs és Szigetvár között autópályát, Mohácson Duna-hidat kell építeni. Szükség van emellett egy Bácska-projektre, aminek a keretében a Mohácsnál megépülő Duna-hidat összekötik Hercegszántóval, illetve Kelebiát a szekszárdi Duna-híddal, gyorsforgalmi úthálózattal. Ebbe a koncepcióba illeszkedik bele Szeged és környéke fejlesztése is, amihez a miniszter szerint a kormányzatnak és az országnak is komoly érdeke fűződik.

Úgy folytatta, a kormány segítségével jelentős gazdasági fejlesztések, beruházások érkezhetnek Szegedre, így annak közlekedési feltételeit is meg kell teremteni. Ezért épült meg a Szeged-Szabadka vasútvonal, ezért köti össze Szeged és Vásárhelyt az ország egyik legmodernebb tömegközlekedési eszköze, és ezért fontos az M43-as környezetének erősítése, valamint, hogy minél gyorsabban lehessen bejutni Romániából Magyarországra, és fordítva. Elárulta, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folyamatosan egyeztet arról, hogy további két ponton tegyék megközelíthetővé a térségét. „Az egyik a Kiszombor, Maros-híd, Makó elkerülő, a másik pedig a Magyarcsanád és Csanád között épülő új híd lesz. Magyarcsanádtól kivisszük a forgalmat az M43-as autópályára” – fejtette ki.

Úgy összegzett, összesen tehát három hídfejlesztést, -építést valósít meg a kormányzat a következő öt esztendő során a térségünkben: az algyői Tisza-híd négysávosítása mellett újjáépítik, megerősítik a Maros-hidat Kiszombor és Makó között, 6 kilométerre a határtól és az elkerülő úttől, és újra felhúzzák a korábban lerombolt hidat Magyarcsanád és Csanád között, ami az M43-asra visz ki. „Ez azt jelenti, hogy a szomszédos román megyéknek a gazdasági lehetőségeit össze tudjuk kapcsolni Makó térségével, Csongrád-Csanád vármegyével. Végre el tudjuk hárítani azokat a fizikai akadályokat, amelyek a gazdasági együttműködést ellehetetlenítették” – húzta alá. Hozzátette, a makói elkerülőnek megvannak a tervei, 12-13 milliárdos beruházásról van szó, ehhez kapcsolódik majd a Maros-híd megerősítése és a Kiszombor felé vezető út megépítése. A magyarcsanádi híd kapcsán pedig intenzív tervezési munka folyik, ez egy teherforgalmi célú híd lesz.

A miniszter azt is megemlítette, hogy a kormányzat tervei között szerepel az Arad–Temesvár–Szeged kooperáció erősítése is. Ha minden az elképzelések szerint alakul, és sikerül megállapodni egy nagy szegedi gazdaságfejlesztésről, akkor akár az újszegedi Tisza-híd kérdése is érdemben visszakerülhet a napirendre.

Új Gyula van születőben – Makó mintaváros lesz

Lázár János a Közös Nevezőben a Makón zajló, illetve ott tervezett beruházásokról is beszélt. Hangsúlyozta, a várost érintő fejlesztési stratégia arra épül, hogy Makó valamikor Csanád vármegye székhelye volt, most újra olyan funkciót kívánnak neki adni, mely térségi központtá teszi. „Most azon dolgozunk, hogy Makó még jobb város lehessen, és ezt a funkciót betöltse, illetve bevallom, nekünk fideszeseknek presztízskérdés az, hogy Makó egy mintaváros legyen” – emelte ki. Ennek kapcsán rámutatott, Szeged, Hódmezővásárhely, Szentes és Csongrád is ellenzéki vezetésű jelenleg, de reményei szerint a jövő évi választásokon több helyütt is lehet ezen változtatni.

A miniszter beszámolt róla, számos nagyprojekt szolgálja azt a célt, hogy Makót regionális centrummá és mintavárossá tegyék. Ilyen a 10-11 milliárd forintos, Makovecz Imre tervei alapján készülő fürdőbővítés, illetve a hamarosan érkező, több száz új munkahelyet teremtő élelmiszer-ipari csomagolóüzem beruházása az ipari parkban. A fürdő építkezése december közepére fejeződik be, majd a műszaki átadás után jövő év elején birtokba is vehetik a látogatók az 5000 méteres fejlesztést a gigantikus csúszdával, az új élményelemekkel, kültéri medencékkel. Ez egy olyan üzleti vállalkozás, amelyre számos szálloda, étterem és egyéb, szolgáltatás fog rákapcsolódni, és amely nemcsak Magyarországról, de Temes és Arad megyékből, illetve az Észak-Vajdaságból is ide csábítja majd a vendégeket – vélekedett. Úgy fogalmazott, a fürdőfejlesztéshez előbb-utóbb egy-két országos hírű nagy szálloda és jó étterem is kapcsolódik majd a belvárosban, így Makónak tíz éven belül utol kell érnie Gyulát.

Lázár János arról is tájékoztatott, hogy minden akadály elhárult az elől, hogy a Makói Ipari Parkba egy nagy külföldi élelmiszer-ipari csomagolóvállalat települjön, több száz munkahelyet teremtve ezzel a városban és környékén élők számára. Az Építési és Közlekedési Minisztérium feladata, hogy az ipari park fejlesztéséhez szükséges víz- és szennyvízhálózatot egy 6 milliárd forintos kormányzati beruházás keretében kiépítse – ismertette. „A gyárral kapcsolatos környezetvédelmi engedélyezés zajlik a kormányhivatalnál, és előrehaladott állapotban van. Egy nagy csomagolóüzem érkezik Makóra, egy világmulti, amely élelmiszer-ipari termékeknek gyárt csomagolóanyagot. Ez beleillik a makói ipari struktúrába, hiszen munkaerővel, munkavállalóval és tudással ki fogják tudni helyben szolgálni” – mondta.

A politikus arról is szólt, hogy Makó és térsége bámulatos fejlődésen megy keresztül, ami az infrastruktúrát és a szolgáltatásokat illeti. Kövegy, Csanádpalota, Pitvaros, Ambrózfalva felől közelítve mindenhol új úthálózattal lehet találkozni, a másod-, harmadrendű utakat is felújították, jelenleg éppen Földeákon, Maroslelén és Nagylakon is a főutca rendbetétele zajlik. Sikerült elérni, hogy az itt élők könnyen be tudjanak jutni Makóra, igénybe vehessék az ottani szolgáltatásokat, helyben pedig óvoda, iskola és a szociális ellátás különböző formái is rendelkezésükre állnak. Úgy összegzett: látványos a különbség a makói kistérség fejlődése és Hódmezővásárhely megtorpanása, helyben járása között. Szerinte Makóban olyan gazdasági potenciál rejtőzik, mellyel Szentest és Csongrádot simán le tudja győzni, de még a nagyobb lélekszámú Vásárhelynek is meglepetést okozhat.