Az orosz-ukrán háború 556. napja – FRISSÜL

Immár ötszázötvenhatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Elképesztő áradat: több mint 26 ezren(!) menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. szeptember 1-jén 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7389 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 18848 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 186 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte szombaton hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

New York Times: a lassú ukrán ellentámadás csak gyengíti a béketárgyalások lehetőségét

A béketárgyalások témája egyenesen politikai tabuvá vált – írja az amerikai lap.

Az ukrán ellentámadás üteme miatt mind európai, mind amerikai tisztviselők fejében megfordult már a konfliktus tárgyalással történő lezárása – igaz, ezek rendre nem hivatalos megbeszéléseken kerülnek elő.

A lap szerint az Egyesült Államok abban reménykedett, hogy a fegyverszállítmányoknak köszönhetően az ukránoknak sikerül kiszorítani a Krímről az oroszokat, ami erős alkupozíciót biztosítana nekik. Ez nem történt meg – fogalmaz a New York Timesnak Charles Kupchan. Kollégájával együtt már áprilisban arról értekezett, hogy előbb-utóbb tárgyalásos úton kell véget vetni a háborúnak, különösen, mert a konfliktus elhúzódásával egyre több ember fogja életét veszíteni. Kapchan emellett Lavrovval is beszélt New Yorkban, az ENSZ csúcstalálkozóján.

A cikket felháborodás követte, hasonlóan, mint a NATO vezető tisztviselőjének esetében is. Emlékezetes: Stian Jenssen arról beszélt, hogy az ukránoknak talán területeket kell feladniuk a NATO-csatlakozásért cserébe. Az ukrán reakcióktól megijedve aztán Jenssen visszavonta a nyilatkozatát, és bocsánatot kért.

Kupchan most, hónapokkal első cikke megjelenése után úgy nyilatkozott, hogy Jenssen és a saját példáját látva kijelenthető: „A tárgyalásos B-tervről beszélni egészen veszélyes. Gyakorlatilag teljesen tabutémává vált” – szögezte le, viszont hozzátette azt is: „ha az ellentámadás nem a várakozásoknak megfelelően halad, akkor most kell az alternatíván elgondolkodni”.

Választásokra készülnek az orosz ellenőrzés alá vont területeken

Első ízben tartanak az orosz jogrend szerinti választást a jövő héten az Ukrajnától elcsatolt területeken, miközben a távolabbi hátországban feszített ütemben folyik a helyreállítás.

Az esemény a jövő hét végén tartandó, három napig tartó oroszországi választások része. A voksolás során 26 kormányzói szék sorsa dől el – közülük 21 közvetlen, öt pedig közvetett választáson. Emellett három szövetségi képviselői körzetben pótválasztást tartanak, 20 regionális parlament képviselői helyeit osztják el, számos városi és helyi választás mellett.
„Ez a választás a tavalyi népszavazást után újabb megerősítése lesz az Oroszországhoz tartozásunknak” – jelentette ki az MTI-nek nyilatkozva Manolisz Pilavov, Luhanszk város vezetője, aki – ha tisztségében megerősítik – a polgármesteri címet fogja viselni.
Pilavov elmondta, hogy az „új területek” vezetőiről a pártlisták alapján megválasztandó helyi törvényhozás dönt majd, eltérően a meghatározó oroszországi gyakorlattól, a közvetlen választásoktól. A biztonsági helyzetre való hivatkozással a választáson Oroszország öt parlamenti pártjának jelöltjei vesznek majd részt.
Gyenyisz Mirosnyicsenko, a luhanszki regionális törvényhozás elnöke az MTI-nek nyilatkozva, az elcsatolt ukrajnai területeken tartandó választás biztonsági kockázatairól szólva kijelentette: az „agyonreklámozott” ukrán ellentámadás néhány taktikai siker ellenére „99 százalékban meghiúsult”.
„Ma semmi sem akadályoz bennünket abban, hogy a békés területeken építkezzünk, miközben tartjuk a frontot, és idővel meglátjuk majd, hogy mikor indul majd meg a támadásunk” – mondta.
Bergyanszk kikötőváros polgármestere szintén úgy vélekedett: a támadás „kifulladt, lényegében anélkül, hogy kibontakozott volna”. Bergyanszk városa Zaporizzsja megyében fekszik, amely az először a Krím és Oroszország közötti szárazföldi összeköttetés elvágásával próbálkozó ukrán ellenoffenzíva fő csapásirányába került. A polgármester szerint az ukrán ellentámadás miatt „nem remeg a térde” az orosz igazolványt kapott lakosságnak.
„Tudjuk, hogy Ukrajna robbantásokat és terrorcselekményeket készíthet elő, hogy megzavarja a választásokat, és félelmet keltsen az emberekben. De ilyesmi eddig nem történt, hála a rendvédelmi szervek megelőző tevékenységének. Ez nem jelenti azt, hogy lazítunk és semmit sem csinálunk. Épp ellenkezőleg, fokoztuk ezt a megelőző tevékenységet” – nyilatkozott.
Az elcsatolt területeken hivatalosan nyilatkozó tisztségviselők és néhány megszólaltatott helyi lakos is hangsúlyozta, hogy ezen a vidéken nem fejlesztették az infrastruktúrát ilyen mértékben azóta, hogy Ukrajna három évtizede elnyerte függetlenségét.
Luhanszk újjáépítésén 4500, a tavaly háromhónapos ostrom után elfoglalt Mariupol „feltámasztásán” pedig mintegy 30 ezer építőmunkás dolgozik. Az első városba Moszkva, a másodikba pedig Szentpétervár küldte a brigádokat.
Visszatérő látogatók szerint a rommá lőtt azovi-tengeri kikötőváros feléledése különösen gyors és látványos. A kikötő újra üzemel, és a háború előtt 450 ezres várost ismét 280 ezren lakják a hivatalos adatok szerint. Mariupolban a statisztika szerint 115 iskolát és 80 óvodát állítottak helyre, és több mint 14 ezer gyerek kezdte meg pénteken a tanévet.
Viktorija Kalacsova, a városvezető kabinetfőnöke szerint az év végéig 1800 többemeletes lakóházat fognak fel- és újjáépíteni. Idén ezer üzlet nyílt meg, az étteremtől a ruhaboltig. De szolgáltatásokból, és főleg lakásból és munkahelyből még mindig nincs elegendő Mariupolban.
A távirati irodának nyilatkozó helyiek eltérő módon ítélték meg a helyreállítás ütemét. Volt, aki nehezményezte, hogy későn utalják a bért, más a személyes iratok cseréjével együtt járó sorállásra panaszkodott, megint más pedig arra, hogy rengeteget kell várni az elpusztult lakás helyébe kiutalandó újra. A Mariupolban maradt vagy oda visszatért megkérdezettek kizárták az Ukrajnához való visszatérés lehetőségét.
Az MTI tudósítója a Keresztény Világ elnevezésű oroszországi karitatív szervezet humanitárius és felvilágosító akcióját kísérve járt az orosz ellenőrzés alá került területeken. A segélyszállítmány-osztással és szakmai rendezvényekkel kísért akció lebonyolításában az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma és a Moszkvai Állami Pedagógiai Egyetem is részt vállalt.

A román kormányfő az ukrajnai háborúval magyarázta Brüsszelben, hogy országa nem tudja tartani a vállalt hiánycélt

Az Európai Unió vezetői megértették, hogy Románia a szomszédságában zajló háború kockázatai, az Ukrajnának és Moldovának nyújtott segítség közepette nem tudja tartani, ezért módosítania kell a költségvetési törvényben vállalt hiánycélt, amelynek teljesítése az uniós támogatások folyósításának egyik feltétele – közölte pénteken a román miniszterelnök.

Marcel Ciolacu először látogatott Brüsszelbe júniusi miniszerelnöki kinevezése óta, ahol Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság, Roberta Metsolával, az Európai Parlament, illetve Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével is tárgyalt. Megbeszéléseit követően román újságírók előtt nyilatkozva beszámolt arról, hogy a fegyveres konfliktusban álló Ukrajna és a „hibrid támadásoknak kitett” Moldovai Köztársaság támogatására tett román erőfeszítések nyomán „létezik rugalmasság” Brüsszel részéről, hogy év végéig új tervet dolgozzanak ki Románia költségvetési hiányával kapcsolatban.
„A leghosszabb határunk Ukrajnával van, amely teljesen igazságtalan módon fegyveres konfliktusba került Oroszországgal: ez negatívan befolyásolja a biztosításokat, a hitelkamatokat, mert nagyobb kockázatú ország vagyunk, például Ausztriához képest, amely távolabb van az ukrajnai konfliktustól” – sorolta érveit Ciolacu arra a kérdésre, hogy az Európai Bizottság elfogadja-e Románia költségvetési hiányának növelését.
Az idei költségvetési törvény szerint a román államháztartási hiány nem szabadna, hogy meghaladja a GDP 4,4 százalékát, ez azonban a tervezettől elmaradó bevételek miatt tarthatatlanná vált, ezért Bukarest takarékossági intézkedéseket és adókedvezmények eltörlését tervezi. Román sajtóértesülések szerint Ciolacu 5,5 százalékos GDP-arányos hiánycél elfogadtatása reményével érkezett Brüsszelbe, de pénteki sajtóértekezletén nem derült ki, mit sikerült elérnie. Azt állította, hogy a pontos számokról szakértők fognak még egyeztetni.
Arra kérdésre, hogy mekkora deficitet tudnának elfogadni az európai vezetők, kifejtette: Romániában tavaly 6,2 százalékos volt az államháztartási hiány, tehát idén nem jöhet 6,2 százaléknál nagyobb hiánnyal, vagy 0,5 százalékpontnál kisebb deficit-csökkentéssel.
Ugyanakkor Ciolacu leszögezte: nem lehet szó a 19 százalékos áfa növeléséről, mert ez nyilvánvalóan ismét az infláció növekedéséhez és gazdasági visszaeséshez vezetne. Másfelől Románia mindenképpen tartani akarja magát ahhoz a vállalásához, hogy ettől az évtől kezdve a GDP 2,5 százalékát költi (a korábbi 2 százalék helyett) védelmi kiadásokra – erősítette meg Brüsszelben a román miniszterelnök.

Megtartotta tanévnyitóját Budapesten az első ukrán nemzetiségi nyelvoktató iskola

A Leszja Ukrajinka Országos Ukrán Nemzetiségi Nyelvoktató Iskola pénteken tartotta tanévnyitóját a budapesti Ward Mária Általános Iskola épületében, ahol ezentúl szombatonként ukrán nemzetiségű gyerekek tanulják, tökéletesítik anyanyelvi és hazájukkal kapcsolatos ismereteiket.

A megnyitóünnepség a magyar, majd az ukrán himnusz eléneklésével kezdődött, majd Grexa Liliána ukrán nemzetiségi parlamenti szószóló köszöntötte a gyerekeket és szüleiket. Történelmi pillanatnak nevezte az eseményt, mivel ez az első, ukrán nyelvet hivatalosan állami szinten is oktató nemzetiségi iskola Magyarországon. Hozzátette, az intézmény az ukrán nemzetiségi önkormányzat fenntartásában működik.
Az oktatás Budapesten és Nyíregyházán zajlik, összesen 92 diáknak. Az ukrán nyelvet heti négy órában, a népismeretet heti két órában tanítják.
A nemzetiségi iskola a magyar állampolgár gyerekek számára nyílt az őseikhez való kötődés erősítése érdekében. Hozzájuk csatlakoztak most a háború miatt elmenekült gyermekek is. Ők a két iskolában 15-en tanulnak – hangzott el.
A tanévnyitó vendége volt Pál Norbert, az orosz-ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos is, aki úgy fogalmazott, hogy a magyarországi ukrán nemzetiség régi álma vált valóra a magyar köznevelési rendszeren belüli iskola létrehozásával. Emlékeztetett, hogy hasonló intézmény a bolgár, a lengyel és a görög nemzetiségiek számára is működik.
„Úgy vélem, hogy a háború elől menekülő ukránok számára ez az iskola gravitációs pontot fog jelenteni a már itt élő ukrán nemzetiségieken túl” – fogalmazott a kormánybiztos.
Ukrajna ideiglenes magyarországi ügyvivője Balog István is jelen volt az eseményen, aki elmondta, hogy az ukrán nemzetiségiek 2008 óta küzdenek saját iskoláért: ez a történelmi pillanat most elérkezett.
Ennek az iskolának a létrejötte egy diplomata számára azt jelenti, hogy az ország kisebbségének, amelyet képvisel, joga van ahhoz, hogy tanulja az anyanyelvét, kultúráját és megőrizze identitását – mondta Balog István.
Az ügyvivő utalt arra is, hogy, amikor az iskolát megnyitják, Ukrajnában háború van.
Több millió ember kényszerült arra, hogy elhagyja hazáját. Az ilyen iskolák lehetőség adnak arra, hogy azok az emberek, akik biztonságos országban várják a háború végét, megőrizhessék anyanyelvüket és megmaradjanak ukrán identitásukban, majd visszatérve közösen építhessék újjá Ukrajnát – mondta.
Balog István úgy fogalmazott: óriási köszönet a magyar kormánynak, a nemzetiségi parlamenti szószólónak és az ukrán nemzetiségi önkormányzatnak minden erőfeszítésért, ami által az iskola létrejöhetett.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine