Folytatódik a Szeged–Szabadka vasútvonal felújítása

Várhatóan október 23-án a személyforgalom is megindulhat majd.
Augusztus eleje óta folytatódik a 136. számú, Szeged-rendező–Röszke országhatár vasútvonal felújítása – számolt be róla a Délmagyarország. A lap felidézi, miszerint a vasútvonal felújítása 2021 októbere óta zajlik. A korszerűsítés után újra indulna a személyforgalom, a mostani 60 helyett pedig 80–120 kilométeres óránkénti sebességgel is haladhatnának a vonatok.
Idén június 30-tól azonban – műszaki és technikai problémákra hivatkozva – a kivitelező V–Híd Építő Zrt. határozatlan időre felfüggesztette a vasútvonal felújítási munkálatait. Az alvállalkozókat a levélben arra utasították, hogy július 3-án 24 óráig tegyék meg a szükséges állagmegóvó, vagyonvédelmi, valamint balesetvédelmi és biztonságtechnikai intézkedéseket. Ezt követően teljesen levonultak a munkaterületről.
Most azonban újra megkezdődtek a munkálatok, Röszkén már el is készült a perontető. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tájékoztatása szerint ősszel pedig a személyforgalom is megindul az új Szeged–Szabadka vasútvonalon, amelyre várhatóan október 23-án kerül sor.
Mint közölte, a cél az, hogy Európa egyik legforgalmasabb határátkelőhelye, Röszke és Horgos között egyúttal Európa legmodernebb és legkulturáltabb közúti átkelőhelye is legyen. A személyforgalom egy-egy magyar és szerb államvasúti Uzsgyival (a MÁV által használt kétrészes dízelmotorvonat, más néven ikermotorkocsi) indul majd, addig a vonatforgalom napi hat nemzetközi tehervonatra korlátozódik.
A Promenad24 korábban megírta: a projekt egyik úttörője Lázár János volt a dél-alföldi régió közlekedésének fejlesztéséért felelős kormánybiztosként. A politikus többször is aláhúzta: Szabadka és Szeged összekapcsolása (nemzet)stratégiai jelentőségű gazdasági, oktatási és kulturális szempontból is. Hozzátette, nemcsak nemzeti, de összeurópai érdek is a közlekedésfejlesztés, hogy a régió lakosságának, fogyasztóinak, munkaerejének mobilitását ne lassítsák az országhatárok. Demográfiai, munkaerő-piaci, versenyképességi és gazdasági szempontból ugyanis a 250-300 ezres vajdasági magyar populáció komoly munkaerő- és társadalmi tartalékot biztosíthat a dél-alföldi régió számára is.
Illusztráció: MTI/Rosta Tibor