Az orosz-ukrán háború 548. napja – FRISSÜL

Immár ötszáznegyvennyolcadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Orosz védelmi tárca: ukrán drónok tucatjai támadták a Krímet

Az ukrán hadsereg 42 repülőgép típusú drónnal próbálta az éjszaka folyamán támadni a Krímet, mindegyiket semlegesítették – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint kilenc repülőszerkezetet lelőtt a légvédelem, 33 pedig a rádióelektronikai harc eszközeinek hatására lezuhant anélkül, hogy elérte volna célját.
Mihail Razvozsajev, a 2014-ben elcsatolt félszigeten található Szevasztopol kormányzója reggel közölte, hogy több drónt semmisítettek meg a tenger felett a Herszonesz-fok közelében, áldozatok nem voltak, károk nem keletkeztek.
Az oroszországi Kaluga megye légterében lelőttek egy támadásra átalakított Sz-200-as ukrán légvédelmi rakétát. Sebesültek vagy károk itt sem voltak.
Az éjszaka folyamán biztonsági megfontolásból átmenetileg felfüggesztették mind a négy moszkvai polgári repülőtér forgalmát.

Ismét több mint 18 ezren menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2023. augusztus 24-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7496 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 11184 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 165 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte pénteken hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság.

Washington szankcióval sújtott orosz kormányzati tisztségviselőket ukrán gyerekek feltételezett elhurcolása miatt

Az Egyesült Államok szankciók újabb körét jelentette be csütörtökön orosz kormányzati tisztségviselők, orosz állami szervezetek ellen, ezúttal ukrán gyerekek erőszakos elhurcolására hivatkozva.

A szankciók részeként vízumkorlátozásokkal sújtott Washington több orosz hivatalos személyt, akinek köze volt ukrán gyerekek erőszakkal történt átszállításához a megszállt herszoni régióból a Krímbe.
Emellett gazdasági büntetőintézkedéseket is hozott az amerikai kormány ukrán gyerekek kikényszerített áttelepítései miatt. Ilyen intézkedés hatálya alá tartozik többi között számos orosz régió, így Belgorod, Kaluga, Rosztov és a Csecsen Köztársaság emberi jogi biztosa, a csecsen kormány vezetője és más csecsenföldi illetékesek. Az amerikai kormányzat indoklása szerint ezek a személyek hozzájárultak a gyerekek elszállításához Ukrajnából, valamint ahhoz, hogy orosz állampolgárok adoptálják, vagy csecsenföldi táborokban helyezzék el őket.
Szintén büntetőintézkedés alá került a Krím félszigeten gyerektábort üzemeltető orosz költségvetési szervezet, az Artek nemzetközi gyerekközpont, valamint a csecsenföldi gyerektáborokat fenntartó Ahmad Kadirov Alapítvány.
A szankciók alapján az érintettek minden amerikai fennhatóságú területen tartott vagyonát befagyasztják.
Az amerikai külügyminisztérium közleménye felhívja a figyelmet arra, hogy az intézkedést az ukrán függetlenség napjához időzítve hozták meg.
A háborúban érintett ukrán állampolgárságú gyerekek sorsa téma volt csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén is. Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nebeznia hazugságnak nevezte a nyugati országok állítását ukrán gyerekek elhurcolásáról, szavai szerint az érintetteket az orosz hatóságok „megmentették”. Thomas Linda-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet a vitában úgy fogalmazott, az Egyesült Államok nem fogja tétlenül szemlélni, hogy Oroszország háborús, valamint emberiesség elleni bűnöket követ el.

Az orosz elnök részvétét fejezte ki a lezuhant Wagner-fegyveresek hozzátartozóinak

Részvétét fejezte ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Tver közelében szerdán történt repülőgépkatasztrófa áldozatai hozzátartozónak, feltehetően a gépen utazott Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoscsoport alapítója is.

Putyin első ízben szólalt meg az ügyben, amikor csütörtökön Moszkvában fogadta Gyenyisz Pusilint, a donyecki régió megbízott vezetőjét. Az elnök a tragédia alapos kivizsgálását ígérte. Elmondta, hogy Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke jelentést tett neki az előzetes vizsgálat elkezdéséről.
„Meglátjuk, mit mondanak majd a nyomozók a közeljövőben, a műszaki és genetikai elemzés most zajlik, ez eltart egy ideig” – hangoztatta Putyin.
Prigozsinról Putyin elmondta, hogy a kilencvenes évek eleje óta ismerte őt. Nehéz sorsú embernek nevezte, aki súlyos hibákat követett el az életben, és aki elérte a szükséges eredményeket mind a maga, mind pedig a közös ügy számára, ahogy azt az utolsó hónapjaiban tette, amikor ő megkérte erre.
„Tehetséges ember volt, tehetséges üzletember, és nem csak hazánkban, hanem Afrikában is eredményesen dolgozott, ott olajjal, gázzal, drágakövekkel és nemesfémekkel foglalkozott” – mondta.
„Tudomásom szerint tegnap tért vissza Afrikából, találkozott itt néhány tisztviselővel” – mondta az elnök.
Hangsúlyozta, hogy a Wagner fegyveresei jelentős mértékben hozzájárultak az ukrajnai „neonáci rezsim” elleni küzdelemhez, amit Oroszország nem fog elfelejteni.
Szerda este lezuhant egy Moszkvából Szentpétervárra tartó, Embraer Legacy típusú magánrepülőgép a Tver megyei Kuzsenkino falu közelében. A fedélzeten tartózkodó mind a tíz ember életét vesztette. A Roszaviacija orosz légügyi hatóság közlése szerint a repülőgép fedélzetén tartózkodott Prigozsin és Dmitrij „Wagner” Utkin, a zsoldoscsoport parancsnoka is.

Franciaország ironikusan reagált Prigozsin halálhírére

Catherine Colonna francia külügyminiszter ironikusan reagált csütörtökön Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat alapítójának halálhírére.

A francia diplomácia vezetője szerint „a (Vlagyimir) Putyinhoz közelállók körében kiemelkedően magas a halálozási arány”. „Kockázatos tevékenység” – tette hozzá Colonna az AFP hírügynökségnek, de nem kívánt bővebben nyilatkozni.
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner orosz zsoldos magánhadsereg alapítója is rajta volt azon a magánrepülőgépen, amely szerdán lezuhant az oroszországi Tver megyében. Az orosz hatóságok szerint a balesetet a gépen tartózkodó hét utas és három pilóta közül senki sem élte túl.
A francia külügyminisztérium hivatalosan azt közölte, hogy „nem áll módjában kommentálni a baleset körülményeit, amelyekről minden elmondható, csak az nem, hogy világosak”.
„Túl korai lenne még felmérni Prigozsin feltételezett halálának következményeit” – hangsúlyozta a tárca. „Ha ez a halálhír beigazolódik, az jelentős dolog lesz” – tette hozzá.
„A Wagner egy bűnszervezet, amely (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) piszkos munkáját végzi Ukrajnában és több afrikai országban, egy olyan milícia, amely rablásokból, fosztogatásokból és gyilkosságokból él. Prigozsin kézjegye a vér és a bűnözés” – vélte a francia külügyi tárca az AFP-nek.

Norvégia légvédelmi rakétákat ad Ukrajnának

A norvég kormány úgy döntött, hogy IRIS-T légvédelmi rendszerekhez használt rakétákat szállít Ukrajnába – jelentette be csütörtökön Jonas Gahr Stoere norvég miniszterelnök.

„Norvégia továbbra is támogatja Ukrajnát az Oroszországgal szembeni védekezésben, ameddig csak kell. Ukrajnának most égető szüksége van még több katonai és anyagi támogatásra” – fogalmazott a svéd miniszterelnök a kormánya által kiadott közleményben, amelyből a Jevropejszka Pravda hírportál idézett. A norvég kormány szerint a légvédelem létfontosságú Ukrajna azon képessége szempontjából, hogy megvédje mind a polgári lakosságot, mind a frontvonalak menti infrastruktúráját és katonai egységeit az Oroszországból érkező mindenféle típusú légitámadástól.
„Ukrajna légvédelmi támogatása a háború kezdete óta a legmagasabb szintű prioritást élvezi. A nyugati és norvég légvédelmi támogatás döntő fontosságú volt abban, hogy Oroszország ne vegye át az ellenőrzést a légtér felett, és ezáltal hozzájárult sok polgári szenvedés és katonai veszteség elkerüléséhez. A múltban Ukrajna jelentős segítséget kapott a nyugati országoktól a légvédelem terén, de az igény továbbra is óriási. Norvégia továbbra is támogatja Ukrajnát az orosz csapatok elleni védekező harcában. Ezért most légvédelmi rakétákat adunk át, ami az egyik legnagyobb norvég adomány Ukrajnának katonai segély formájában” – hangoztatta a miniszterelnök.
A norvég kormány nem hozott nyilvánosságra részleteket, azt sem árulta el, hány darab rakéta átadásáról van szó. A norvég közlemény szerint Ukrajna olyan kilövőállásokból indítható rakétákat kap, amelyeknek átadásáról Svédország már korábban döntött. A norvég fegyveres erők részére pedig az adományozott rakétáknak megfelelő légvédelmi eszközöket vásárolnak majd.
Később a Kijevben tartózkodó Jonas Gahr Stoere megerősítette az NTB norvég hírügynökségnek azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint – Hollandia és Dánia mellett – Norvégia is át fog adni F-16-os repülőgépeket Ukrajnának. Hozzátette ugyanakkor, hogy országa valószínűleg kevesebb, mint tíz darabot adományoz az amerikai vadászgépekből, és a leszállítás időpontjáról is később döntenek.

Az ukrán katonai hírszerzés megerősítette, hogy csapatai partra szálltak a Krímben

Csata zajlott az Oroszország által még 2014-ben elcsatolt Krímben csütörtökön, miután ukrán hírszerző csapatok különleges hadművelet keretében partra szálltak a félszigeten – közölte Andrij Juszov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának szóvivője.

„Különleges hadművelet keretében személyi állomány szállt partra a félsziget területén. Az ukrán katonai hírszerzés a haditengerészettel együttműködve különleges műveletet hajtott végre, a kitűzött célok megvalósultak, a legénységből senki sem sérült meg. A különleges hadművelet folytatódik, nem árulunk el minden részletet, az ellenség veszteségeket szenvedett személyi állományában és eszközeiben egyaránt” – fejtette ki a szóvivő, hozzátéve, hogy a veszteségek mértékét még pontosítják.
Később a szóvivő a Szuszpilne közszolgálati hírportálnak elmondta, hogy a partraszállás során Majak falu közelében az ukrán erők négy orosz kishajóban okoztak károkat, és legalább harminc orosz katonát öltek meg. A kiadvány rámutatott arra, hogy a krími katonai létesítményekről készült interaktív térkép szerint Majak faluban van az orosz légierő 3. rádiótechnikai ezredének a bázisa.
A hírszerzés közleményben erősítette meg, hogy csütörtökre virradóra ukrán különleges erők szálltak partra vízi járművekkel Olenyivka és Majak közelében. Hozzátették, hogy a Krím félszigeten ismét kitűzték az ukrán állami zászlót. „Minden cél és célkitűzés megvalósult. A különleges hadművelet végén az ukrán védők veszteség nélkül elhagyták a helyszínt” – közölte a hírszerzés.
A titkosszolgálatnál az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint biztosítottak afelől, hogy a különleges hadművelet a Krímben folytatódni fog. „Intézkedések komplex sorozata zajlik, ez nem egy nap története, hanem egy hosszú távú hadművelet. Tegnap orosz Sz-400-as légvédelmi rendszert semmisítettek meg Olenyivkában, ma partra szállást hajtottak végre” – mutatott rá egy meg nem nevezett hírszerző tiszt.

Ukrán elnök: Portugália kész csatlakozni ukrán pilóták kiképzéséhez F-16-os vadászgépeken

Portugália kész csatlakozni az ukrán pilóták F-16-os vadászgépeken történő kiképzéséhez – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, miután megbeszéléseket folytatott Kijevben Marcelo Rebelo de Sousa portugál elnökkel.

Az ukrán államfő arra emlékeztetett, hogy Portugália tagja annak a nemzetközi koalíciónak, amely harckocsikkal és légvédelmi eszközökkel segíti Ukrajnát.
„Ma Portugália megerősítette, hogy kész csatlakozni az ukrán pilóták és mérnökök F-16-os repülőgépeken történő kiképzéséhez. A védelmi együttműködés bővítésének lehetőségeit is megvitattuk, különös tekintettel páncélozott orvosi járművek és aknamentesítő felszerelések Ukrajnába szállítására” – fejtette ki. Zelenszkij annak fontosságát is kiemelte, hogy Portugália csatlakozott az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról szóló G7-nyilatkozathoz. Köszönetet mondott, amiért Portugália támogatja Kijev béketervét, és másokkal együtt részt vesz Ukrajna csúcstalálkozóinak előkészítésében latin-amerikai, illetve afrikai országok vezetőivel.
Hozzátette: Kijev hatékony és rendszeres együttműködésre számít Lisszabonnal, és bízik abban, hogy Portugália is részt vesz majd az ukrajnai helyreállításban.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine