Az orosz-ukrán háború 547. napja – FRISSÜL

Immár ötszáznegyvenhetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Flightradar24: kaotikusan változott a Prigozsint szállító gép repülési magassága a lezuhanása előtt

Kaotikusan váltakozott lezuhanása előtt annak a magángépnek a repülési magassága, amelyen a Roszaviacija orosz légügyi hatóság szerint Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat alapítója utazott – közölte csütörtökön a Flightradar24 járatkövető szolgáltató.

A szolgáltató adatai szerint a repülőgép szerdán közép-európai idő szerint 17 óra 10 perckor 8,5 kilométeres magasságra emelkedett, és így repült 17 óra 19 percig. Ekkor kaotikusan süllyedni és emelkedni kezdett. Az első magasságvesztés után 9,15 kilométerre emelkedett, aztán 8,4 kilométerre süllyedt, majd 8,9 kilométerre egyenlítette ki a magasságot, végül hirtelen ismét ereszkedni kezdett.
Az utolsó adat 17 óra 20 perckor érkezett, ekkor az Embraer repülőgép körülbelül 6 kilométeren volt. A Flightradar24 szóvivője szerint a gép 30 másodperc alatt 2,4 kilométert veszített a magasságából.
A RIA Novosztyi szerint lezuhanásának helyszínétől két, illetve 3,5 kilométerre találták meg az Embraer két darabját. A távolabb lezuhant elemet a repülőgép farokszárnyának egy részeként írta le a hírügynökség.
Az Interfax hírügynökség úgy értesült, hogy a katasztrófa helyszínéről tíz holttestet szállítottak el. A Roszaviacija által közzétett utaslista szerint a lezuhant gépen utazott Prigozsin mellett Dmitrij „Wagner” Utkin, a zsoldoscsoport parancsnoka is.
Az RBK gazdasági lap úgy értesült, hogy a baleset ügyét Ivan Sibulára, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) különösen fontos ügyek kivizsgálásával foglalkozó főosztályának nyomozójára bízták. Sibula nagy horderejű repülőgép-szerencsétlenségek kivizsgálására szakosodott.
2014-ben ő vezette a nyomozást annak a vnukovói repülőtéren történt baleset ügyében, amelyben életét vesztette a francia Total olajvállalat vezetője, Christophe de Margerie. Akkor a de Margerie-t és a háromtagú személyzetet szállító Dassault Falcon 50EX magánrepülőgép egy hókotróval ütközött, amely kihajtott a kifutópályára.
Sibula a 2019-ben a seremetyjevói repülőtéren szerencsétlenül járt SSJ 100-as ügyében is nyomozott. Akkor 41 ember vesztette életét, miután az utasszállító egy zivatarfront miatt kényszerleszállást hajtott végre. A gép kerekeivel a betonhoz csapódva többször „felpattant”, a törzs szerkezete megsérült, a tartályokból kifolyt üzemanyag pedig kigyulladt.

Norvégia légvédelmi rakétákat ad Ukrajnának

A norvég kormány úgy döntött, hogy IRIS-T légvédelmi rendszerekhez használt rakétákat szállít Ukrajnába – jelentette be csütörtökön Jonas Gahr Stoere norvég miniszterelnök.

„Norvégia továbbra is támogatja Ukrajnát az Oroszországgal szembeni védekezésben, ameddig csak kell. Ukrajnának most égető szüksége van még több katonai és anyagi támogatásra” – fogalmazott a svéd miniszterelnök a kormánya által kiadott közleményben, amelyből a Jevropejszka Pravda hírportál idézett. A norvég kormány szerint a légvédelem létfontosságú Ukrajna azon képessége szempontjából, hogy megvédje mind a polgári lakosságot, mind a frontvonalak menti infrastruktúráját és katonai egységeit az Oroszországból érkező mindenféle típusú légitámadástól. „Ukrajna légvédelmi támogatása a háború kezdete óta a legmagasabb szintű prioritást élvezi. A nyugati és norvég légvédelmi támogatás döntő fontosságú volt abban, hogy Oroszország ne vegye át az ellenőrzést a légtér felett, és ezáltal hozzájárult sok polgári szenvedés és katonai veszteség elkerüléséhez. A múltban Ukrajna jelentős segítséget kapott a nyugati országoktól a légvédelem terén, de az igény továbbra is óriási. Norvégia továbbra is támogatja Ukrajnát az orosz csapatok elleni védekező harcában. Ezért most légvédelmi rakétákat adunk át, ami az egyik legnagyobb norvég adomány Ukrajnának katonai segély formájában” – hangoztatta a miniszterelnök.
A norvég kormány nem hozott nyilvánosságra részleteket, azt sem árulta el, hány darab rakéta átadásáról van szó. A norvég közlemény szerint Ukrajna olyan kilövőállásokból indítható rakétákat kap, amelyek átadásáról Svédország már korábban döntött. A norvég fegyveres erők részére pedig az adományozott rakétáknak megfelelő légvédelmi eszközöket vásárolnak majd.

Letartóztattak egy német vállalkozót az Oroszország elleni szankciók megsértésének gyanújával

Letartóztattak egy vállalkozót Frankfurtban a Krím félsziget elcsatolása miatt Oroszországra még 2014-ben kirótt európai uniós büntetőintézkedések megsértésének gyanújával – közölte csütörtökön a német szövetségi legfőbb ügyészség.

Az Ulli S. néven azonosított német állampolgárt Franciaországban fogták el, és kedden adták át a német hatóságoknak a frankfurti repülőtéren.
Az ügyészség gyanúja szerint a férfi egy Baden-Württemberg tartományi gépgyártó vállalat ügyvezetőjeként 2015 tavaszán mesterlövészpuskák sorozatgyártásához használt gépek szállításáról kötött szerződéseket egy orosz fegyvergyártóval, annak ellenére, hogy az Európai Unió 2014 nyarán számos egyéb büntetőintézkedés mellett megtiltotta a kettős felhasználású, vagyis katonai célokra is igénybe vehető termékek oroszországi exportját, amiért Oroszország a nemzetközi jog előírásait megsértve bekebelezte az ukrajnai Krím félszigetet.
A német vállalkozó az ügyletek eltitkolása érdekében általa alapított cégek és egy másik orosz cég közbeiktatásával bonyolította le a mintegy kétmillió eurós üzletet, és a gépeket kerülőúton, Svájcon, egy esetben pedig Litvánián keresztül szállíttatta Oroszországba. A szerződés a gépek üzembe helyezését és az orosz dolgozók képzését is tartalmazta. Ezeket a szolgáltatásokat a gyanúsított alkalmazottai nyújtották 2015-ben és 2016-ban.
A férfit azzal is gyanúsítják, hogy 2015 elején tesztelés céljával beszerzett az orosz üzleti partnertől négy mesterlövészpuskát, és a hatóságok megtévesztése, a szankciók kijátszása érdekében egy évvel visszadátumozta az adásvételi szerződést – írta a német legfőbb ügyészség.

Volodimir Zelenszkij: Ukrajnának semmi köze Jevgenyij Prigozsin halálához

Ukrajnának semmi köze Jevgenyij Prigozsin, a Wagner orosz zsoldoscsoport alapítójának oroszországi halálához – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Kijevben újságíróknak.

Az Interfax-Ukrajina hírügynökség beszámolója szerint az elnök hozzátette: „mindenki tudja, kinek van ehhez köze”. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint arra utalt, hogy az Oroszországi Föderáció vezetése – élén Vlagyimir Putyin elnökkel – lehet a felelős a zsoldosvezér halálához.
„Egy terrorista halála valamilyen módon bizonyosan segít Ukrajnán is” – jegyezte meg az elnök.
A Roszaviacija orosz légiügyi hatóság szerdán közölte, hogy az oroszországi tveri területen lezuhant egy magánrepülőgép, amelynek az utasai között volt Prigozsin és Dmitrij Utkin, a Wagner-csoport parancsnoka. A gépen tartózkodó mind a tíz személy életét vesztette.

Ukrán katonai döntéshozó központra mért rakétacsapástól számolt be az orosz védelmi tárca

Nagyhatótávolságú, tengeri és szárazföldi indítású precíziós fegyverekkel mért csoportos rakétacsapást az ukrán fegyveres erők döntéshozó központjára az orosz hadsereg az éjszaka folyamán – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve.

Konasenkov szerint a csapás elérte célját, a célpontot eltalálták. További részleteket ezzel kapcsolatban nem mondott el.
A tábornok közölte, hogy az orosz erők Kupjanszk irányában folytatták az előrenyomulást, és különböző frontszakaszokon húsz ukrán támadást vertek vissza. Az ukrán veszteségeket mintegy 625 főben nevezte meg, akik közül szerinte mintegy 230 katona a donyecki régió déli részén dúló harcokban esett el.
A megsemmisített ukrán katonai létesítmények és haditechnikai eszközök között nevezett meg egy vezetésipontot, egy Sz-300-as rakétarendszer rádiólokációs állomását és két indítóállását Mikolajiv megyében, öt lőszerraktárt, valamint öt harckocsit, amelyek közül négyet a zaporizzsjai frontszakaszon tettek üzemképtelenné. Azt mondta, hogy az orosz légvédelem a hadműveleti övezetben négy HIMARS-rakétát és 42 drónt lőtt le.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint meghaladta a hatezret a drónok száma, amelyeket az ukrán hadsereg a háború kezdete óta veszített el.
Az Ukrajnával határos orosz régiók és az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek több településéről jelentettek dróntámadást vagy tüzérségi csapást a helyi hatóságok. Brjanszk és Kaluga megye légterében három repülőgép típusú drónt lőtt le az orosz légvédelem. Donyecket az ukrán fél kazettás lőszerrel támadta, a Zaporizzsja megyei Nove községben egy civil életét vesztette.
Jan Gagin, a „Donyecki Népköztársaság” Moszkva által megbízott vezetőjének tanácsadója a Rosszija 1 tévécsatornán azt hangoztatta, hogy az ukrán fegyveres erőknek nem sikerült Volodimir Zelenszkij elnököt a Zaporizzsja megyei Rabotine községgel megajándékozniuk az ukrán függetlenség napjára, mert minden támadásukat visszaverték. Jevgenyij Balickij, a zaporizzsjai régió orosz megszállás alá került részének megbízott kormányzója a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az ukrán hadsereg erőátcsoportosítást hajt végre Rabotine környékén.
Az orosz belügyminisztérium csütörtökön az oroszokkal szembeni erőszakra való felbujtás címén körözést adott ki Adrianna Kurilec ukrán színésznő ellen. Kurilec egy, a háború elején kibocsátott propagandavideóban eljátszotta, hogy sarlóval vágja el egy orosz katonát megszemélyesítő egyenruhás férfi torkát.

Az ukrán katonai hírszerzés megerősítette, hogy csapatai partra szálltak a Krímben

Csata zajlott az Oroszország által még 2014-ben elcsatolt Krímben csütörtökön, miután ukrán hírszerző csapatok különleges hadművelet keretében partra szálltak a félszigeten – közölte Andrij Juszov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának szóvivője.

„Különleges hadművelet keretében személyi állomány szállt partra a félsziget területén. Az ukrán katonai hírszerzés a haditengerészettel együttműködve különleges műveletet hajtott végre, a kitűzött célok megvalósultak, a legénységből senki sem sérült meg. A különleges hadművelet folytatódik, nem árulunk el minden részletet, az ellenség veszteségeket szenvedett személyi állományában és eszközeiben egyaránt” – fejtette ki a szóvivő, hozzátéve, hogy a veszteségek mértékét még pontosítják.
A hírszerzés később közleményben erősítette meg, hogy csütörtökre virradó éjjel ukrán különleges erők szálltak partra vízi járművekkel Olenyivka és Majak települések közelében. Hozzátették, hogy a Krím félszigeten ismét kitűzték az ukrán állami zászlót. „Minden cél és célkitűzés megvalósult. A különleges hadművelet végén az ukrán védők veszteség nélkül elhagyták a helyszínt” – közölte a hírszerzés.
A titkosszolgálatnál az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint biztosítottak afelől, hogy a különleges hadművelet a Krímben folytatódni fog. „Intézkedések komplex sorozata zajlik, ez nem egy nap története, hanem egy hosszú távú hadművelet. Tegnap orosz Sz-400-as légvédelmi rendszert semmisítettek meg Olenyivkában, ma partra szállást hajtottak végre” – mutatott rá egy meg nem nevezett hírszerző tiszt.

Ursula von der Leyen: Ukrajna népének bátorsága ösztönzést jelent minden európai számára

Az ukrajnai emberek bátorsága, ereje és kitartó reménye az egyesült Európa békéjének és jólétének jövőjében ösztönzést jelent minden európai számára – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Ukrajna függetlenségének 32. évfordulója alkalmából csütörtökön.

Ursula von der Leyen az X közösségi oldalon közzétett üzenetében hangsúlyozta: Ukrajna ereje az emberekben rejlik. Az Európai Unió gratulál Volodimir Zelenszkij elnöknek és minden ukrajnainak országuk függetlenségének napján – tette hozzá az uniós bizottság elnöke.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke üzenetében azt írta: szabadság, önállóság és függetlenség. Ezt érdemli Ukrajna, ezt támogatja Európa, ezt hozza a jövő – húzta alá.
Ukrajna függetlenségének napján az Európai Unió megismétli az ország iránti elkötelezettségét, és továbbra is mellette áll, csakúgy, mint az elmúlt 18 hónapban, az orosz-ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdete óta – tette hozzá az uniós parlament elnöke.
Charles Michel, az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke üzenetében közölte, Ukrajna függetlenségének napja alkalmából a tanács épülete az ukrán nemzeti színekbe öltözik az országnak nyújtott határozott támogatás jelképeként. Ukrajna zászlaját felvonják az EU zászlói mellett a tanács épülete előtt Brüsszelben az évforduló alkalmából – tette hozzá.
Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő üzenetében gratulált az ukrán népnek országuk ünnepén, és azt írta, az unió mindaddig Ukrajna mellett áll, amíg szabadságáért harcol és bátran védi a közös értéket. Európa és Ukrajna jövője közös – tette hozzá üzenetében az uniós diplomácia vezetője.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) rövid ünnepi üzenetében azt emelte ki, hogy a katonai szövetség Ukrajna mellett áll „ma, holnap és mindaddig, ameddig csak szükséges”.

Donald Trump: az ukrajnai háborúnak azonnal véget kell érnie

Az Egyesült Államok határának biztosítását nevezte legelső elnöki feladatának Donald Trump a jövő évi újraválasztása esetén – a volt elnök szerdán Tucker Carlson közösségi médiában elérhető műsorának adott interjút. Trump elmondta azt is, az ukrajnai háborúnak „azonnal véget kell érnie, és nem az egyik, vagy másik oldal miatt, hanem azért, mert több százezer ember már életét vesztette”.

Donald Trump hangsúlyozta: legelső intézkedése a határ szigorú lezárása lenne a törvénytelenül érkezőkkel szemben, és csak azok jöhetnének be az Egyesült Államokba, akik ezt legálisan akarják megtenni.
Azon százezreket – szavai szerint a bűnözőket -, akik törvénytelenül érkeztek, hazaküldené országukba – tette hozzá.
A jelenlegi kormány határvédelmi kudarcára vonatkozó kijelentését azzal támasztotta alá, hogy az illegális határátlépők csak az elmúlt hónapban a világ 149 országából érkeztek, és „fogalmunk nincs arról, hogy ki lép be”.
Állítása szerint az ország történelmében az ő elnöksége idején volt a legszigorúbb a határ őrizete, a felépített csaknem 500 mérföld fallal, amit megválasztása esetén tovább építene.
Utódját, Joe Bident az ország történetének legrosszabb elnökeként jellemezte, és inkompetensnek nevezte többek között az ukrajnai háború kezelését illetően. „Ennek a háborúnak azonnal véget kell érnie, és nem az egyik, vagy másik oldal miatt, hanem azért, mert több százezer ember már életét vesztette” – fogalmazott, hozzátéve: szerinte nagyon könnyen véget lehetne vetni a háborúnak, és ha ő lett volna az elnöki székben, a háború soha nem tört volna ki.
Kétségbe vonta Joe Biden szellemi és fizikai alkalmasságát az elnöki pozícióra, de ahogy mondta, ettől még elképzelhető, hogy ténylegesen ő indul a demokraták jelöltjeként. Megjegyezte, hogy szívesen megméretné magát újra Joe Bidennel szemben, már csak a mostani elnök által nyújtott teljesítmény miatt is, amit szörnyűnek nevezett.
Az ellene indult eddigi négy bűnvádi eljárással kapcsolatban Donald Trump kijelentette: támogatottsága ezek nyomán csak emelkedett, ami azt bizonyítja, hogy az emberek megértették azok politikai jellegét.
A közösségi médiában nyilvánosságra hozott interjúval egy időben sugározták a Fox News országos televízióban 8 republikánus elnökjelölt-aspiráns vitáját. Arra a kérdésre, hogy miért nem vesz részt a vitában, Donald Trump azt mondta: nem látja értelmét, hogy olyanok kérdéseit állja, akiknek a támogatottsága messze elmarad az övétől, többeké közülük alig 1-2 százalék a republikánus választók körében.
Tucker Carlsonnak arra a kérdésére, hogy látja-e egy nyílt erőszakba torkolló konfliktus kialakulásának esélyét az Egyesült Államokban, Donald Trump azt mondta, hogy nem tudja, de „a szenvedély, és ezzel egy időben a gyűlölet, soha nem látott szintje jellemzi az országot, ami soha nem jó kombináció”.

Wagner-csoport: ha Prigozsin meghalt, elindulunk Moszkva felé

Egy Wagnerhez közeli Telegram-csatornán arról írnak, ha beigazolódik Jevgenyij Prigozsin halála, akkor Moszkva felé indul a zsoldoscsoport. Moszkva közelében lelőtték Jevgenyij Prigozsin magángépét. A gépnek összesen tíz utasa volt, mindannyian meghaltak. Orosz források szerint eddig nyolc holttestet találtak meg.

VLAGYIMIR ROGOV, ZAPORIZZSJA MEGYE MOSZKVA ÁLTAL KINEVEZETT IGAZGATÁSI FŐTANÁCSÁNAK TAGJA A WAGNER PARANCSNOKAIVAL EGYEZTETVE MEGERŐSÍTETTE: JEVGENYIJ PRIGOZSIN ÉS A WAGNER-CSOPORT EGYIK PARANCSNOKA, DMITRIJ UTKIN IS ÉLETÉT VESZTETTE. Andrij Zaharova, a BBC orosz újságírója is posztolt a Telegramon. Mint írta, „ma valóban Oroszországba repült Afrikából, és a Wagner-csoport teljes parancsnoki állománya vele volt”. Hozzátette, hogy „csoda lenne, ha a másik gépen ült volna”.

Egy, a Wagnerhez közel álló csatorna arról írt a Telegramon, hogy amennyiben a Prigozsin haláláról szóló híresztelések beigazolódnak, megszervezik a második „Igazság Menetet”, és elindulnak Moszkva felé, ugyanis úgy vélik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és a Kreml keze is benne van a dologban. Az erről készült képernyőfotót Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója osztotta meg az X-en (korábban Twitter) – mutatta be az Index.

Joe Biden Prigozsin haláláról: nem vagyok meglepve

Adrienne Watson, a Fehér Ház szóvivője szerdán azt mondta: egyelőre nem tudják megerősíteni, hogy Jevgenyij Prigozsin tényleg meghalt-e, de nem lepné meg őket, ha a hír igaz lenne.

„Ha megerősítik a halálhírt, akkor sincs min meglepődni. Az ukrajnai katasztrofális háború ahhoz vezetett, hogy egy magánhadsereg Moszkva ellen vonult, most pedig, úgy tűnik, ez lett a következménye” – mondta.

Nem sokkal később maga Joe Biden is megszólalt ugyanerről egy riporternek nyilatkozva.

„Nem vagyok meglepve […] Nem tudom, hogy konkrétan mi történt, de nem lep meg [a hír]” – mondta. Hozzátette azt is, hogy az utóbbi másfél órában edzésen volt, ezért sem tud konkrétumokat mondani.

Megint több mint 16 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2023. augusztus 23-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 7139 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 9415 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 170 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte csütörtökön hajnalban lapunkkal az Országos Rendőr-főkapitányság.

Orosz hatóság: Prigozsin rajta volt a lezuhant repülőgépen

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoscsoport alapítója rajta volt a tveri régióban lezuhant Embraer Legacy magánrepülőgépen – közölte szerda este a Roszaviacija orosz légiügyi hatóság.

A Roszaviacija MNT-Aero légitársaságra hivatkozó közleménye szerint a gépen háromfős személyzet és hét utas tartózkodott, köztük Prigozsin és a csoport parancsnoka, Dmitrij „Wagner” Utkin is.
Prigozsin és Utkin haláláról korábban Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja is bejelentést tett Wagner-tagokra hivatkozva, és ezt állította több, a katonai magánvállalattal kapcsolatba hozott Telegram-csatorna is.
A hatóság szerint a repülést rendes eljárás szerint kiadott légtérhasználati engedély alapján hajtották végre.
Korábban a rendkívüli helyzetek minisztériuma arról számolt be, hogy a tveri régióban található Kuzsenkino község közelében lezuhant egy Embraer Legacy típusú repülőgép, a fedélzetén tíz emberrel, akik közül senki sem maradt életben.
A Roszavija először csak annyit közölt, hogy Prigozsin rajta volt az utaslistán. Igor Rudenya, a tveri régió kormányzója személyes irányítása alá vette az incidens kivizsgálását.
A RIA Novosztyi hírügynökség úgy értesült, hogy a gép lezuhanásának helyszínén nyolc holttestet találtak és hogy a kutatás folytatódik.
A gép pontosan két hónappal a Prigozsin által alapított Wagner zsoldoscsoport zendülése után zuhant le.
Több, a Wagner-csoporthoz köthető Telegram-csatorna szerint a 62 éves Prigozsint szállító gépet lelőtték.

Lezuhant egy magángép Oroszországban, az utaslistán Jevgenyij Prigozsin is szerepelt

Lezuhant egy magánrepülő szerdán az oroszországi Tver megyében, az orosz hatóságok tájékoztatása szerint az utaslistán Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat alapítójának neve is szerepelt.

Az MNT-Aero tulajdonában álló Embraer Legacy típusú gépen tíz ember utazott, mindnyájan életüket vesztették – közölte az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának sajtószolgálata.
A repülőgép a moszkvai Seremetyjevo repülőtérről tartott Szentpétervárra. A fedélzeten három fős személyzet és hét utas tartózkodott. Túlélő nincs – értesült a tárcától a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A Roszaviacija orosz légiügyi hatóság különbizottságot állított fel a vizsgálat lefolytatására a szerencsétlenség ügyében. A hatóságokra hivatkozó RBK gazdasági lap szerint az eljárás minden lehetőséget számba vesz, a pilóta hibájától a „külső hatásig”.
A gép Kuzsenkino község közelében zuhant le. A helyszínen a rendvédelmi szervek és a rendkívül helyzetek minisztériuma munkatársai tartanak szemlét, keresik a gép fekete dobozait. A nyomozást Igor Dudenya, a tveri régió kormányzója személyes ellenőrzése alá vonta.
Az incidens pontosan két hónappal a Prigozsin által alapított Wagner zsoldoscsoport zendülése után történt. A katonai magánvállalat fegyveresei Kelet-Ukrajnából kiindulva elfoglalták akkor Rosztov-na-Donu várost és fegyveres gépkocsioszlopot indítottak Moszkva felé, az orosz hadvezetés színvonala és állítólagos korrumpáltsága ellen tiltakozva.
A másfél napig tartó lázadás, amelyet számos elemző a legkomolyabb kihívásnak tekintett Vlagyimir Putyin orosz elnök több mint két évtizede tartó kormányzására, a nyilvánosság számára tisztázatlan körülmények között ért véget, Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő közvetítésével. Prigozsin elrendelte erőinek visszavonulását.
Noha Putyin akkor hazaárulásnak minősítette a történteket és a Wagner fegyveresei a jelentések szerint többeket megöltek és repülőgépeket is lelőttek, nem történt felelősségre vonás. Prigozsin a harcosaival az alku részeként Fehéroroszországba vonulhatott, hogy ott részt vegyen a helyi hadsereg kiképzésében.
A büntetett előéletű szentpétervári Prigozsin a közétkeztetésben szerzett vagyont, ami miatt a sajtóban rajta ragadt a „Putyin vendéglőse” kifejezés. Azt állítják róla, hogy az Oroszország északi fővárosában létrehozott „trollfarmja” a közösségi médián keresztül több nyugati ország politikai életére hatást gyakorolt.
Az általa alapított Wagner katonai magánvállalat titkos küldetéseket hajtott végre Kelet-Ukrajnában 2014-es államcsínyt követően, majd Szíriában és Afrika több országában. A zsoldoscsoport, amelybe amnesztiát ígérve elítélt bűnözőket is felvettek, az Ukrajna ellen 2022-ben elindított háborúban, komoly veszteségeket elszenvedve, kulcsszerepet játszott Bahmut elfoglalásában.
Prigozsin az elmúlt napokban Afrikából jelentkezett be videón, kijelentve, hogy a csoport a kontinens több országában aktívan tovább szolgálja az orosz érdekeket. Több, a Wagner-csoporthoz köthető Telegram-csatorna szerint a gépet, amelynek a 62 éves Prigozsin az utaslistáján szerepelt, lelőtték.

Macron: Franciaország nem ismeri el ukrán területek Oroszország általi annektálását

Emmanuel Macron szerdán megerősítette, hogy Franciaország nem ismeri el „ukrán területek Oroszország általi annektálását”. A francia elnök ezt azok után jelentette ki, hogy egyik elődje, Nicolas Sarkozy „illuzórikusnak” nevezte „a visszatérést a múltba” a Krímet illetően.

„Szeretném még egyszer elmondani itt, önök előtt, önöknek, nagyon világosan: Franciaország nem ismeri el sem az ukrán területek Oroszország általi annektálását, sem a megrendezett látszatválasztások eredményét” – fogalmazott a francia államfő egy előre rögzített videófelvételen, amelyet a Krími Platform nevű csúcstalálkozón tettek közzé.
A Krím Oroszország általi 2014-es annektálása óta „az emberi jogok és a humanitárius helyzet folyamatos romlásának vagyunk tanúi” – tette hozzá Emmanuel Macron.
Augusztus közepén Nicolas Sarkozy exelnök (2007-2012) azt mondta, hogy a Krímben „bármilyen visszatérés a múltba illuzórikus”. Szerinte „vitathatatlanul népszavazásra (…) lesz szükség a jelenlegi helyzet ratifikálásához”. Hasonlóképpen, „az Ukrajna keleti és déli részén lévő vitatott területek” esetében is „a nemzetközi közösség által szigorúan felügyelt népszavazások megszervezését” javasolta „a területi kérdések végleges és átlátható módon történő rendezéséhez”.
Nicolas Sarkozy ezenkívül azért is szót emelt, hogy Ukrajna maradjon „semleges”, és ne csatlakozzon se a NATO-hoz, se az Európai Unióhoz.
A korábbi és jelenlegi elnök közötti véleménykülönbség apropóján a francia diplomácia már korábban jelezte, hogy a hivatalos francia álláspont nem változott.
Szerdai üzenetében Emmanuel Macron felhívta a figyelmet a „történelmi döntésre, amely elismeri Ukrajna uniós tagjelölti státuszát”.
„Továbbra is az Önök oldalán maradunk ezen az európai úton, és az igazságos és tartós békére való törekvésükben, vagyis a nemzetközi jog tiszteletben tartásában” – hangsúlyozta a francia elnök.
„Továbbra is mindenben segíteni fogjuk önöket annak érdekében, hogy Oroszország véget vessen az önök ellen folytatott agressziós háborúnak, és hogy önök kitarthassanak, megvédhessék magukat és győzhessenek” – mondta Emmanuel Macron.

Vészhelyzeti gyakorlatot tartanak az orosz iskolákban

Első alkalommal tartanak vészhelyzeti gyakorlatot augusztus 29-30-án az orosz iskolákban – közölte szerdán az orosz oktatási minisztérium.

Szergej Kravcov, tárca vezetője szerint a középfokú szakoktatási intézményekre is kiterjedő, az iskolakezdés előtt megtartandó rendezvény során vis maior helyzetek esetén való fellépést fogják gyakorolni.
„A tanároknak és az oktatási intézmények vezetőinek egyértelműen tisztában kell lenniük azzal, hogy mi a teendő” – idézte Kravcovot a minisztérium sajtószolgálata.
A tárcavezető szerint az ilyen gyakorlatok segítik az iskolások és a tanárok „pszichológiai felkészülését” a vészhelyzetben való cselekvésre. Ellenőrzik majd a riasztórendszerek működőképességét, kidolgozzák az operatív szolgálatokkal és a terrorizmusellenes bizottságokkal való együttműködés módját. A szervezésben a rendkívüli helyzetek minisztériuma, a belügyi tárca, az orosz nemzeti gárda, valamit a regionális hatóságok képviselői is részt vesznek.
Kravcov közölte, hogy a gyakorlatot egy 2008-ban, a terrorizmus elleni szövetségi fellépésről meghozott kormányrendeletnek megfelelően fogják megtartani.
A Kommerszant című lap szerint a Nyizsnyij Novgorod-i régió iskolaigazgatói korábban részletes utasításokat kaptak arról, hogy miként járjanak el robbanóanyagot szállító drónok támadása esetén. A helyi oktatási minisztérium körlevelében leírta a tantestület, az őrök és a tanulók reagálási algoritmusát a tanintézményük elleni terrortámadás és túszejtés esetén. Akkor még nem volt világos, hogy vajon más oroszországi régiók igazgatói is kaptak-e hasonló levelet.

Orosz külügy: Moszkva nem hagyja válasz nélkül az ukrán dróntámadásokat

Oroszország nem hagyja válasz nélkül az ukrán dróntámadásokat és nem fog szemet hunyni afölött sem, hogy a nyugati hírszerző szolgálatok milyen szerepet játszanak bennük – szögezte le Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdán kiadott nyilatkozatában.

Kilátásba helyezte, hogy az orosz fegyveres erők, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak Ukrajna „nácitlanításában és demilitarizálásában” nem fogják válasz nélkül hagyni a polgári célpontokra mért dróncsapásokra.
Az orosz légvédelem szerdára virradóra az orosz fővárosban és környékén három repülőgép típusú ukrán drónt lőtt le, később Kurszk megye légterében pedig további kettőt, a szmolenszkaja katonai reptér közelében, és további egyet pedig a belgorodi régióban.
Arra is reagált Zaharova, hogy az orosz légierő kedd éjjel harci gépeket indított, miután két amerikai MQ-9 Reaper felderítő és csapásmérő drónt és egy török gyártmányú TV2 Bayraktar operatív-taktikai drónt észleltek a Fekete-tenger felett, a Krím térségében.
„Nem szándékozunk figyelmen kívül hagyni azt a szerepet, amelyet a nyugati országok különleges szolgálatai játszanak ezekben bűncselekményekben, az ukrán neonáciknak olyan hírszerzési információkat szolgáltatva, amelyek segítenek az ilyen drónok útvonalának tervezésében” – írta a szóvivő.
Az Ukrajnával határos orosz régiók és az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Belgorod megyei Lavi község szanatóriumában reggel három civil életét vesztette, amikor egy ukrán kvadrokopter gránátot dobott le rájuk.
Vjacseszlav Gladkov kormányzó a Telegramon azt írta, hogy az áldozatok közül ketten a határ közeléből a támadások miatt kitelepített menekültek voltak, harmadik pedig a létesítmény alkalmazottja. Délben azt közölte, hogy a régióra ukrán oldalról a nap folyamán mintegy 90 tüzérségi lövedéket lőttek ki és 18 gránátot dobtak le.
Donyeckben találatot kapott a megyei kórház és a regionális vérellátó. A városban megsebesült egy nő, aki ukrán Lepesztok gyalogsági aknára lépett.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve Kupjanszk irányában végrehajtott orosz előrenyomulásról és a fronton végrehajtott 13 ukrán támadás visszaveréséről számolt be.
Mint mondta, a támadások közül négyet a Zaporizzsja megyei Rabotine környékén hiúsították meg. Az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt nap folyamán elszenvedett veszteségét mintegy 675 főben nevezte meg, akik közül a legtöbben, mintegy 180-an a Donyeck környéki harcokban estek el.
Az orosz tábornok megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között két donyecki régióbeli vezetésipontot, egy P-18-as lokátort és két harckocsit. A moszkvai katonai tárca összesítése szerint meghaladta a hatezret azoknak a tüzérségi lövegeknek és aknavetőknek a száma, amelyeket az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta elvesztettek.
Jan Gagin, a donyecki régió Moszkva által megbízott vezetőjének tanácsadója a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy az ukrán hadsereg újabb áttörési kísérletre készülve nagyobb erőket összpontosított Vuhledar közelében. Az állította, hogy Urozsajne körzetében összevont ukrán erők a rájuk mért csapások következtében napról napra fogyatkoznak.
Az orosz állami RIA Novosztyi hírügynökség is megerősítette szerdán, saját forrására hivatkozva, azt a kedden megjelent sajtóértesülést, amely szerint leváltották az orosz légi- és űrerők éléről Szergej Szurovikint és helyére, megbízottként, a haderőnem eddigi vezérkari főnökét Viktor Afzalovot nevezték ki.
Szurovikin tábornokot tavaly októberben nevezték ki az Ukrajnában harcoló orosz erők parancsnokává, majd idén januárban, amikor a „különleges hadművelet” irányítását Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke vette át, ő lett az egyik helyettese a háború irányításában. Az RBK gazdasági lap szerint Szurovikin a június 24. vagyis a Wagner-zsoldoscsoport Jevgenyij Prigozsin vezette zendülése óta nem mutatkozott a nyilvánosság előtt.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine